A Fidesz nagyon durván akarja csorbítani az alkotmánybíróság jogkörét. A látszólagos indok, kamuságát közvetve Lázár János is elismerte a keddi vitában, hiszen enélkül is szabályozni lehetett volna a végkielégítéseket. A Fidesz azonban  a magánnyugdíjpénztári-megtakarítások lenyúlása miatt valamiért mégis keresztül akarja verni az AB jogcsonkítását. A javaslat ellen még a jobboldali blogok, sőt a Magyar Nemzet is megszólalt. Beszédes volt az is, hogy a kormány részéről sem akarta senki az arcát adni, hogy a kormány 15 perces időkeretében felszólaljon a javaslat mellett. Sőt, a vita alatt hosszan egy kormánytag sem ült be. Az index tudósítás szerint pedig összesen két-három fideszes érvelt egyáltalán a javaslat mellett, de egyikük se fejtette ki, hogy a különadó érdekében miért az alkotmánybíróság jogkörét kell csorbítani.

A javaslat sokakat felrázott, de a legdöbbenetes hatást a jobbikosokra tette. Persze Gyurcsány visszatértét nem akarják, de Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd közölte, hogy ezzel a javaslattal "olyan úton indulunk el, ami elvezethet a gyurcsányi restaurációhoz". Ebben a mondatban nem a Fideszt érő kritika az érdekes, hanem ezeknek a fő-jobbikosoknak a kibukott őszintesége: Már nem a Jobbik a Fidesz után következő új erő. Pedig korábban még arról ment a duma, hogy a "zemberek kétharmada jobbikos csak nem tudja". Az SZDSZ után eltakarítani kívánt MSZP híján pedig csak a Jobbik válthatta volna a Fideszt.

Már Gaudi-Nagy Tamás (középen) sem hiszi, hogy a Fidesz után a Jobbik ragadhatná meg a hatalmat...

A hátáron túl élő magyarság nemcsak követi a magyarországi eseményeket de véleménye, méghozzá igen markáns véleménye van az elmúlt hetek hónapok történéseiről.

A felvidéki magyarság egyik legolvasottabb internetes lapján, az Új szón talán a magyar lapoknál is keményebb kritika fogalmazódik meg a Fidesz rezsim döntései kapcsán:

„Schmitt Pálnak, Magyarország államfőjének péntek este az Alkotmánybíróság hatáskörének tervezett korlátozása kapcsán sikerült elmondania a régió egyik legszégyenletesebb elnöki beszédét – pedig erős a konkurenciája. Az államfő amellett, hogy elismerte, a testület tagjai csak a dolgukat végzik, valamiért fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarországon működik a demokrácia.”

"Csak együtt sikerülhet!"

„Emellett a kormánypárttal (azaz saját egykori pártjával) feltűnően nagy összhangban beszélt az előrejutást nehezítő régi szabályokról és a nagy, végső „közös célról”, azaz gyakorlatilag szabad utat biztosított a korlátozó intézkedéseknek.”

Amikor megírtuk pár hónapja az első olyan posztunkat, mely a Fidesz és Orbán Viktor pálfordulásaira hívja fel a figyelmet, nem gondoltuk, hogy ilyen hamar összegyűlik megint újabb fél tucat „álláspontváltozás”. 

A fülkeforradalommal nem csak a szocialisták kormányzása ért véget, de teljesen más jelentést kaptak bizonyos közéleti szavak. Egy picit olyan ez, mint amikor a rendszerváltozás után az utcák nevei megváltoztak, aztán senki nem tudta, egy-egy kisebb utca hol van. Pedig az aszfalt, a fák, a padok és a házak, no pláne a benne lakók a régiek voltak. De hát alkalmazkodni kell az új idők szavaihoz. A teljesség igénye nélkül megint összegyűjtöttük pár közéleti kérdés fideszes értelmezését, és azt, mit jelentettek ugyanazok a szavak az MSZP-kormány ideje alatt. Hát, tessék tanulni, ha bizonytalan vagy: fordulj bizalommal a Fidesz-központhoz.

Budapest

A főváros, amikor a baloldalt választotta, nem lehetett más: bűnös város. Nem csak több jobboldali publicisztikában szerepel ilyen eposzi jelzővel Budapest, de a Fidesz-közelben  2002-ben kiadott Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok! CD-n egy szám erről is szólt.

Természetesen Tarlós Pityu és a Fidesz megnyugtató győzelmével Budapest jelentése is megváltozott, innentől a „Nemzet Fővárosa” terminussal célszerű illetni.

 A tegnap jelent meg a nol.hu-n egy írás, mely a Gömbös Gyula miniszterelnök ténykedését vesz górcső alá. Mindenféle párhuzam a véletlen műve… bár a jövőt tekintve csak annyit tudok mondani a Gömbös szobor se sokáig maradt meg.

Az új miniszterelnök már hivatalba lépésekor sietett megígérni, hogy kormánya „gyorsvonati sebességgel” fogja megoldani a problémákat, fontossági sorrendben. Ennek megfelelően a Pesti Hírlap már 1932. október 27-én közölhette, hogy a miniszterelnök szükségesnek tartja, hogy a „nemzeti" jelző jobban kifejezésre jusson”

Ezzel nem is maradt adós: pár hónap alatt a köztudatra zúdult a nemzeti öncélúság, a nemzeti megerősödés, a nemzeti munkaterv, a nemzeti közvélemény, a nemzeti közakarat, a nemzeti termelés, a nemzeti ideák, a nemzeti közösség, a nemzeti lét, a nemzeti alap, a nemzeti egység, a nemzeti újjáépítés, a nemzeti becsület, a nemzeti típus, a nemzeti örökkévalóság, a nemzeti hivatás, a nemzeti megújhodás, a nemzeti birtokpolitika fogalma, lett Nemzeti Munkaközpont, a pártot pedig átkeresztelték Nemzeti Egység Pártjává.

Az MSZP egyik parája az időközi választás. Temérdek időközin kapott igen nagy nyakast, teszem hozzá, demokráciánk 20 évéből 12-t ők kormányoztak le és már unásig ismerjük: a  kormányciklus közepe felé nem olyan népszerű a hatalom. Hát azért elgondolkoztató miért van így…

Szó mi szó, a trend tehát nopláne az újságok címlapja az alábbi mondat szokott lenni: Az időközi választáson a Fidesz jelöltje győzött. Most azonban az első fecske más útirányt mutatott. Kispesten meg ismételt választáson az MSZP jelöltje győzött 56 százalékkal.

Oh tudom, hogy nem egy nagy sztori. Nem változik meg semmi sem, nem fossa magát össze Viktor, nem rohan nyugtatóért Kövér László és Navracsics Tibor sem fog az idegeskedésben megőszült hajjal jelentkezni hétfőn napirend előtt.

Nem egy város polgármesteri vagy országgyűlési mandátuma dőlt el. Ráadásul egy olyan körzetet nyertek meg a szocialisták, amit Október 3-án is megnyertek. Tök jogosan kérdezed akkor mi a fészkes fenéért volt itt újra voksolás?

A válasz pofon egyszerű: mert a Fideszesek újraszámolást kértek, hisz a szoci Kránitz Krisztián csupán 4 szavazattal győzőt. Újraszámolták. Az eredmény nem változott. Ám de a Fidesz kitartó és imád fellebezni, nem véletlenül csüngte szinte az összes végig a Pázmány jogi karának katedráit. A sztorit igazából innentől nem értjük, pedig ám nagyon figyeltünk a kezekre, de valahogy a bíróság és a fellebbezések között eltűntek szavazólapok vagy oda sem értek, pedig mozgóurnába voltak. Ennek a sajnálatos véletlenek lett az az eredménye, hogy bizony Kispest népe újra a szavazó urnák elibe járult.

Kispesten az ötös számú választókörzetben ismételték meg a választást. Bár október 3-án 4 szavazattal Kránitz Krisztián, az MSZP jelöltje megnyerte, mandátumát a helyi Fidesz megtámadta. Bár a választási bizottságok nem hagyták helyben a felebezést, zavaros körülmények között a bíróság mégis új voksolást rendelt el.

Gajda és Kránitz

Ennek a végeredménye az lett, hogy nem 5 szavazattal, hanem 217-tel elsöprő győzelmet aratott az MSZP, pedig a részvétel 20 százalékkal alacsonyabb volt. Akkor 732 most pedig 783 voksot gyűjtőt be Kránitz.

A Fideszes ellenfele most csak a szavazatok 40 %-át kapta, ami 553 iksznek felel meg, pedig ez a szám egy hónapja még 728 volt.

A Jobbik jelöltje a szavaztok 1,8 százalékát 26 darabot az LMP jelöltje pedig a szavazatok 1,4 százalékát, tehát 20 voksot kapot.

Az MSZP utoljára 2009-ben nyert időközi választáson Tiszaújvárosban, akkor is pár szavazattal, azt megelőzően 2007-ben.