A kép egy "öregítő" szoftverrel készült.

No igen - vetheti fel az olvasó - ha egyáltalán Orbán Magyarországon akar megöregedni. Mert mondjuk az általa tönkretett országból elmenekülhet az annyira rühelt nyugatra, mint azok, akik ekézik a nyugati, modern világot, éljenzik a keleti világot, a természetet, egyszerűséget, vagy netán a létező szocializmust, csak valamiért mégiscsak a modern, nyugati világban ragadnak, nem emigrálnak Észak-Koreába, Nepálba, Szomáliába. Az örök morgók. Orbán is egy örök morgó, de azért több is. Ő azért ezt állami szintre emelte, és azért tetemes kárt okozott ezzel az országnak. És persze, ha Orbán nyugatra menekülne szép vén korára, azzal szembe köpné magát, de az olvasó nyilván máris mondja a helyes riposztot: hát ez a "jóember" hányszor köpte már magát nekifutásból pupillába, nem süllyedne ez már tovább szégyenében ettől sem. Nincs neki olyan.

No és jegyezzük meg, feltettük, hogy Orbán Viktor nem kerül börtönbe. Azért, mert könnyen meglehet, hogy politikusi módon megússza a börtönt, ha esetleg lenne olyan ügy, amelyért elítélhetnék. Másrészt meg azért nem erről írok, mert a börtön enyhén szólva nem ideális lélektani hatásairól nem szükséges blogpostot írnom, tudja azt az olvasó magától is. Tehát tegyük fel, hogy Orbán Viktor szabadlábon, Magyarországon vénül meg.

Nos, hát addigra, mire Orbán nyugdíjba megy, az állami nyugdíjnak sok értéke nem lesz, ő pedig ugyebár világ életében nem dolgozott, csak ingyenélt (ezzel nem mondom, hogy minden állami alkalmazott ingyenélő, ő az), úgyhogy neki csak állami nyugdíja lesz, ha nem fizetett be valamelyik fakultatív magánnyugdíj-pénztárba. Mert ugye a kötelező, az már nincs, azt ő eleinstandolta.

Persze, mondhatjátok, hogy akinek olyan Simicskái és Mészáros Lőrincei vannak, mint Orbánnak, az talán nem fog éhen dögleni. Csak ugye ahogy az idézet szól, "a hála nem politikai kategória", ezek az emberek közel sem biztos, hogy visszaadják azt, amit Orbántól kaptak akkor, amikor Orbán már nem adhat nekik semmit, mert már nem Führer többé az országban. Nem olyan emberek ezek. Ez az idő pedig eljön,ha nem 2014-ben, akkor később. Szerintem Orbán nem lesz olyan diktátor, aki a hatalomból megy a sírba.

De mondjuk valahogy majdcsak megél Orbán, ha legalább a kistafingirozott családja megtámogatja. A teljesen tönkretett egészségügy sem biztos, hogy sújtani fogja, ha lesz pénze drága magánklinikákra, esetleg külföldön.

No jó, akkor ez meg van oldva, gondolhatja Orbán, az anyagiak megvannak, az egészség a korához képest szintén karban lesz tartva, mi kell még?

Hát mondjuk - és ez leginkább Orbán Viktorra igaz, mert hiú ember - az emberek megbecsülése. Márpedig egy bukott miniszterelnököt, aki regnálása idején ilyen dolgokat tett, azt nem fogják az emberek tisztelni. Addigra már a Fideszesek is rühelleni fogják, hiszen ha csak azt nézzük meg, képzeljük el, mit művelt ez az ember a Fideszen belül a kollégáival, hát abban becsülni való nem nagyon van. Az ország népe pedig azért fogja utálni, mert több ciklus idejére is tönkretette ezt az országot. A rezsicsökkentés hatására addigra Orbán Viktor esetleg svábhegyi házába egészen olcsó áron nem fog kapni gázt, vizet és villanyt, mert a cégek tönkrementek, a hálózatokat, a technológiát nem frissítették.

Az ország ellátására hivatott Paks II bővítés vagy megépül, vagy még az sem. Ha megépül, áram tán még lesz, ha lesz a reaktorba urán. Azért ugye fizetni kéne. Az ország meg ugye a 3000 milliárd forintos hitelt fizeti vissza. A gazdasága egyébként teljesen tönkrement, mert aki ebben az országban értelmes volt, az elment innen, aki meg maradt, az nem tudja felemelni az országot. Annál is inkább, mert a hittanon és tönkretett oktatásban felnőtt gyerekek közel sem lesznek olyan versenyképesek, mint akárcsak a mai fiatalok. A birkák lehetnek, hogy békemenetelni fognak tudni, de mást nem nagyon.

Igen, "kedves" Viktor, "Kedves" Vezető, a dolgok visszaütnek. Nem lehet egy tönkretett országban valamiféle enklávéban, istencsászárként élni, a vihar eléri a királyi palotát is. Egy romokban heverő országban hiába gazdag az ember, nem tud a pénzével annyit kezdeni. Aztán meg vannak azok a dolgok, amelyek pénzért nem is vehetők meg, vagy nem is vásárolhatók ki. A szegény emberek megvető pillantása. Az elmaradozó barátok. A fanyalgó ismerősök. Ezek helyett hiába veszel pénzért hostesseket és testőröket.

Mert ugye több dolgok vannak földön és egen, mintsem egy kulturbunkónak maradt jobbágy álmodni képes, és amire törekedni képes. Több dolgok, mint múló hatalom, mint elúszó pénz, és mint státusszimbólum stadionok.

A gyerekek már most repülnek kifelé. Mi marad tehát? Bor, pálinka, Lévai Anikó, ha el nem válik. a Svábhegyen egyébként minek is maradni, Felcsúton sokkal kényelmesebben él egy öreg paraszt. Elbiciklizik a boltba, megveszi a mindennapi kannásbort, aztán hazabiciklizik, és a délutánt azzal tölti. Májbetegésg, cukorbetegség, elhízás. Igazi, falusi, magyar vénség. Nem változtattál ezen semmit, Orbán Viktor, nem tettél semmit életedben.

Az egykulcsos adót visszacsinálják, Matolcsy majd eltűnik a jegybank éléről, az egyetemi oktatást megreformálják, az egészségügyhöz hozzá se nyúltál. A NENYI-re már most ki emlékszik?! A magánnyugdíjpénztárak pénze már nincs meg. Nyugdíjreformot nem csináltál. Az ilyen-olyan intézkedéseidet visszaigazítják. A legnehezebb talán a tákolmány újrafogalmazása lesz, de majd meglesz valahogy. Ha kell, apránként, kormánypártok és valamilyen ellenzéki pártok összefogásával egy-egy paragrafust helyretesznek.

Itt lakik Magyarország volt miniszterelnöke - mondják majd a falusiak - de hogy a felcsúti betondinoszauruszon - ahol a magyar válogatott rendre kikap a Feröer-szigetektől - kívül mi maradt utána, azt nem fogják tudni majd megmondani. Ez pedig - én tudom - fájni fog neked. Keserű lesz a te vén korod, édes öregem!

Én viszont biztos nem szeretnék ilyen országban élni és majd megöregedni (valamivel később, mint Orbán). Nem akarom, hogy minden évben tartani kelljen tőle, hogy tönkremegy-e az állam. Nem akarom, hogy a nyugdíjamnál azt kelljen nézzem, hogy fogok ebből megélni, nem akarok hónapokat várni a műtétemre, nem akarom, hogy akadozzon az áram, a víz és a fűtés. Őszintén szólva azt szeretnám látni, hogy megyen előre fajunk és nemzetünk. Őszintén szólva nagyon örülnék, ha addigra már modern, automatizált lakások lennének. Ha ragyogóan képzett fiatalokat látnék, akik a tudásban, és nem a reménytelen gürcölésben egyik oldalon, vagy a "barátok majd benyomnak egy pozícióba" látják a jövőjüket. Akik a tudománnyal foglalkoznak, és nem az EU utálattal. Akik vasárnap dokumentumfilmet néznek, és nem templomba mennek. Akik már nem "megoldjuk okosba" módon akarnak megélni. Őszintén szólva örülnék, ha a nyugdíjamból utazgatni tudnék, és még mindig az EU-ban lennénk, és nem kéne vízumokért szaladgálni öreg létemre, és a határon nem kéne sorban állni az ellenőrzéskor. Nem kéne pénzt váltani, mert nekem is pont ugyanolyan euróban jönne a nyugdíjam, mint amivel abban az országban fizetnek. Nem kéne azt nézni, hogy mennyi az euro árfolyama, mert valamelyik Fideszes politikus már megint ugatott valamit.

Úgyhogy ezért mindent meg kell tenni, ami lehetséges. Tübbek között április 6-án.

Az eredményekben a legmegdöbbentőbb, hogy a statisztikai korrekció erősítette a vezető pártok előnyét

Ahogy az köztudott, a Voks 14 egy mobil platformon működő közvélemény-kutatási szoftver, amelynek fő célja a pártszimpátia felmérése, mellékesen pedig politikusok népszerűségét is megkérdezi, továbbá napi kérdéseket is feltesznek, amelyek változóan érdekesek, értelmesek vagy érdektelenek vagy értelmetlenek. Ezekről nem fogok most értekezni, az egyik napi felmérésről itt írtam.

A VOKS 14-nek a hagyományos közvélemény-kutatókkal szembeni előnye, és újdonsága, hogy nem egy előre fixált, kis mintán dolgoznak, hanem bárki szavazhat. Pontosabban akinek van a megfelelő android, windows phone, vagy ad absurdum iphone platformot futtató eszköze, az szavazhat. Mindjárt van még egy hátrány: akinek több ilyen eszköze van, az többször is tud szavazni. De ez a hiba vélhetően nem akkora, mint az egyéb torzítások.

Egyébként a különbség a Voks 14 és a közvéleménykutatók között ebben nem olyan nagy, mint ahogy gondolná az ember. Az igaz, hogy a közvéleménykutatóknál csak az válaszolhat, akit megkeresnek. De az nem igaz, hogy akit megkeresnek, az válaszol. Egy önkéntességi faktor a közvéleménykutatóknál is van, és a szavazatok esetleges titkolásával ott is lehetséges torzulás.

A Voks 14 fejlesztői az internetes szavazást nem engedik meg, illetve nem fejlesztették ki, interneten se szavazni, se megnézni nem lehet a szavazás állását. Ezt azzal indokolják, hogy az internet tetemes többszörös szavazást tenne lehetővé, a mobil platform pedig az előbb említett lehetőség ellenére azért mégiscsak nagyjából egy szavazatot enged meg fejenként. Az interneten megnézni a szavazatokat, ez csak fejlesztés kérdése, amelyre eddig még nem jutott idő.

Ezzel a tervezéssel és ezen döntések mentén sikerült egy viszonylag nagy közönséget elérő, de még így is nagyon torz felmérést összehozni. A Voks 14 több tízezer szavazatból állítja össze az eredményt, ami egy nagyságrenddel több a klasszikus közvélemény-kutatók mintanagyságánál (pár ezer). Másrészt viszont durván torz, hiszen azon szavazók köre, akik ilyen szavazási lehetőséggel rendelkeznek, elég speciális. Viszonylag kevés embernek van eszköze a megfelelő platformmal, még kevesebben telepítik az appot, és szavaznak le.

Feltehetően ennek köszönhető az, hogy amióta én ismerem a szavazás állását, a kormányváltó koalíció (akkor még a Bajnai féle Együtt) toronymagasan vezetett. Ez pedig szöges ellentétben van a klasszikus közvélemény-kutatók eredményeivel. Erre szerintem két magyarázat lehetséges:

A) Ez vagy a Voks 14 torzítása miatt van. Azaz azon emberek körében, és csak azon emberek körében, akik a megfelelő mobil platformmal rendelkeznek, valóban a kormányváltó koalíció vezet.

B) Vagy a hagyományos közvélemény-kutatók torzítanak, és valóban a kormányváltó koalíció a népszerűbb. Ennek magyarázata lehet, hogy az emberek titkolják a valós pártpreferenciájukat, ha a hagyományos közvélemény-kutatók telefonon felkeresik őket. Ezzel szemben őszintébbek, ha a Voks 14-ben maguk szavazhatnak.

A) és B) egyszerre is igaz lehet, és ekkor egy kevert effektust kapunk. Sőt, ez valószínű.

Annak kiderítésére, hogy A) és B) effektus közül melyik milyen erős lehet, illetve a felmérésük hitelesebbé tétele érdekében a fejlesztők néhány alapkérdés alapján megpróbálják kiegyensúlyozni a felmérést. Így jelent meg nemrég a felmérés "reprezentatív" változata. Például megkérdezik a lakhelyedet, és ez alapján próbálják kiegyensúlyozni az adatokat. Mert vélhetően a kisebb falukból kevesebb szavazat jön be, mint a fővárosból, még a lakosság természetes eloszlásához képest is torz módon. A lakosság valós eloszlását ismerve ezen elvileg lehet némi korrekciót végezni, és reprezentatív felmérést készíteni egy torz felmérésből is. A lakosság valódi eloszlásának és a szavazásbeli eloszlásának arányában kell ellensúlyozni az adatokat.

Az is téves elképzelés, ha valaki azt hiszi, a közvéleménykutatók ilyet nem csinálnak. De csinálnak. A közvéleménykutatók  sem eleve reprezentatív mintát kérdeznek meg. Igyekeznek amennyire lehet kiegyensúlyozott mintát használni, de végül kénytelenek ők is statisztikai korrekciókat végezni. A voks 14 esetében ez a korrekció valószínűleg nagyobb, mert a nyers minta messzebb van attól, hogy reprezentatív legyen.

Csakhogy - meglepő módon - a Voks 14 esetében a reprezentatívnak mondott felmérés a meglévő tendenciákat nem megfordítja, nem gyengíti, hanem még erősíti is. A vezető Kormányváltó Koalíció még jobban vezet, a második Jobbik még nagyobb előnnyel második. A Fidesz és az LMP pedig gyengébb, mint a nyers adatoknál. Ezek közül csak az LMP esetében kézenfekvő a magyarázat: az LMP esetén kézenfekvő, hogy a nyers adatokban felül van reprezentálva, és a falusi illetve szegényebb lakosság körében nem olyan népszerű. A Jobbik esetében kevésbé egyértelmű a dolog, de elképzelhető, hogy vidéki, szegényebb rétegekben erősebb, mint a gazdagabb, városi szavazók között. A Fidesz esetében bármi lehet, ezt nem is próbálom megtippelni sem.

Ami a Jobbik második helyét illeti, itt lehetett olvasni arról, hogy a párt kifejezetten rágyúrt, hogy jobb eredményt érjen el a Voks szavazásán. Ez pedig a Voks14 rendszerének újabb, immár kiküszöbölhetetlen hibája. Egy párt mozgósítással közvetlenül manipulálni tudja a felmérést. Igaz, más pártok is, és ez esetben kérdés, hogy a Fidesz miért nem csinálta ezt, illetve az MSZP sem. Az MSZP-nek ugyanis önmagában igen alacsony támogatottsága volt a nyers adatoknál korábban. Elvben, ha mindegyik párt ugyanannyi jelentőséget adna a VOKS-nak, akkor a VOKS tulajdonképpen a kampánnyal együtt, a mozgósítási kapacitással együtt tudná modellezni a valódi választást, és ezáltal a hátrányból előny válna, de ez a feltételezés valószínűleg nem teljesül. Nem mindegyik párt tekinti ezt most egyenlő mértékben fontosnak.

Ami a kormányváltó koalíció sikerét illeti, ez is lehet közvetlen kampány eredménye, mégpedig akkor a Bajnai féle Együtt-PM kampányolt. Egy másik magyarázatot is el tudok viszont elképzelni: ez pedig az, hogy a nyers adatokban korábban oly gyenge MSZP vidéken sokkal erősebb, és a statisztikai korrekciónál ez sokkal erősebben nyom a latba, mint a fővárosban vélhetően erősebb Együtt-PM  visszasúlyozása. Egyszerűbben mondva: az MSZP vidéken sokkal többet hoz, mint amennyit az Együtt-PM vagy a DK vidéken gyengül. A statisztikai korrekció során ugye feltehetően a vidéki, szegényebb, idősebb rétegek lettek felsúlyozva, és feltehetően itt nem az Együtt-PM lett még erősebb, hanem inkább az MSZP szavazatokat értékelték fel. De ahhoz, hogy ez az eredmény kijöjjön, ahhoz az kellett, hogy ezekben az alulreprezentált rétegekben az MSZP-nek tetemes előnye legyen a Fidesszel szemben.

Lehet persze, hogy a reprezentatív adatok egyszerűen el vannak rontva. De ha elfogadjuk, hogy a reprezentatív adatok korrekciója alapvetően helyes irányba mutat, akkor egyetlen tanulságot vonhatunk le: a Voks 14 reprezentatív felmérése akármilyen furcsa, de a valós helyzet irányába mutat: a kormánykoalíció és a Jobbik erősebb, mint azt a közvélemény-kutatók mondják, a Fidesz pedig sokkal gyengébb. Ennek alapvető magyarázata pedig a B) effektus lehet, azaz az, hogy a kormányváltók titkolják a hagyományos közvélemény-kutatóknál a szavazatukat.

Minderre a Voks 14 felmérése az egyetlen valamire való bizonyíték, amelyről tudok, és mindez azon múlik, hogy a reprezentatív korrekciót jól implementálták-e a fejlesztők. Ezért a Voks 14-nek, és annak a kérdésnek, hogy mennyire csinálták meg jól a korrekciót, mérhetetlen jelentősége van.

Frissítés: A VOKS 14 fejlesztői a cikk írása után több részletet tettek közzé a statisztikai korrekcióról:

"Reprezentatív: az összes válaszadó közül valószínűségi mintavétellel (tehát véletlenszerűen) kiválasztottunk embereket úgy, hogy a végleges minta megoszlása megfeleljen a teljes lakosság összetételének. Például a férfiak és nők, a különböző korcsoportok, a városban vagy falun élők aránya a mintánkban pontosan annyi, mint a teljes magyar lakosság körében.
A mintavétel során felhasznált demográfiai tényezők, amelyek szerint a minta reprezentálja a magyar lakosságot (a KSH 2011-es népszámlálási adatok szerint):
- nem
- kor
- iskolai végzettség
- régió
- településtípus
A minta adatbázis szinten reprezentatív."

Ez pedig elég jó módszernek látszik, bár én nem a subsampling, hanem a súlyozás módszerét választottam volna. 
A Voks 14 a politikusok eredményét is közzé tette. A peprezentatív adatok és a nyers adatok aránya itt is hasonló: Vona Gábor sokkal erősebb a reprezentatív adatban, Gyurcsány és Mesterházy is. Az Együtt-PM politikai kb egyensúlyban vannak, Schiffer sokkal gyengébb, a Fidesz politikusai közül a többség inkább gyengébb a reprezentatív adatokban.

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy visszaigazolódik a pártpreferenciák trendje: a Jobbik, és a Koalíció erősebb, a Fidesz és az LMP gyengébb a reprezentatív adatokon. Ez igazolni látszik azt, hogy a Kormányváltó Koalíció és a Jobbik valóban erős. A Kormányváltók ereje pedig az Együtt-PM ereje a fővárosi, fiatalabb, jómódúbb rétegekben, továbbá a DK ereje a vidéki, szegényebb, idősebb rétegben, illetve az MSZP némi ereje ugyan eme rétegekben. A fenti analízisem tehát helyes volt, csak a DK erejét kell hozzátenni, erről nem tudtam mit jósolni eme újabb adatok nélkül.

Ma pedig már a pártok nyers:

És reprezentatív adatait

is meg tudom osztani.

Ez alapján is az látszik, hogy a reprezentatív adatokban a DK sokkal, az MSZP pedig jelentősen erősebb, az Együtt-PM pedig valamivel gyengébb. Ez adja ki azt, hogy a reprezentatív adatokban összességében a kormányváltók erősebbé válnak. Azt is látjuk, hogy a több, mint 20ezer szavazóból csak 764-et válogatnak ki. Ez egyébként sok adat eldobását jelenti. Szerintem ez így rosszabb, mint ha fel és lesúlyozással egyenlítenének ki. No mindegy, ez a 764 fő állítólag legalább a felsorolt tulajdonságban KSH reprezentatív. És a 764 nem kevés adat.

Természetesen továbbra is ott van a lehetőség, hogy a pártok mozgósítása miatt torz a reprezentatív adat is. De az továbbra is nehezen magyarázható, hogy a DK és az MSZP miért lett erősebb a reprezentatív adatokban, ha nem azért, mert valóban erősebbek vidéken.

Moderátor:  Hölgyeim és uraim, köszöntöm önöket a 2014-es parlamenti választás két legesélyesebb miniszterelnök jelöltjének vitáján! Baloldalon (kuc-kuc:) Orbán Viktor, jelenlegi miniszterelnök, jobboldalon (hi-hi:) Mesterházy Attila, a kormányváltó koalíció miniszterelnök-jelöltje. A vitát témakörökre osztottuk. Kezdjük az első témakörrel, a gazdasággal! Mesterházy Attilának adom meg elsőnek a szót.

Mesterházy Attila: Önök 2010-ben növekvő gazdaságot, több munkahelyet ígértek, és az államadósság csökkentését. A GDP az egész ciklusban alig nőtt, volt év, amikor recessziót okoztak, a munkahelyek száma a magánszférában nem növekedett, az államadósságot nem sikerült csökkenteni, pedig a magánnyugdíjak sok ezer milliárd forintját erre pazarolták el.

Orbán Viktor: Nem leszünk gyarmat!

Mesterházy Attila: Ha már szóba került a téma, a Paks II. bővítésével gyakorlatilag orosz gyarmattá tették az országot, és 3000 milliárd forinttal adósították el az országot.

Orbán Viktor: Rezsicsökkentés. Hölgyeim és uraim, rezsicsökkentés!

Moderátor: A második téma a demokrácia és a szabadság. Orbán Viktornak adom meg a szót.

Orbán Viktor: Szabadság és demokrácia van, nem? Végül is, ha a Piroslap blogon megjelenhet egy ilyen paródia, mint ez, akkor sajtószabadság van, nem?

Mesterházy Attila: Egy minimális értelemben igaza van a miniszterelnök úrnak, valóban, nem visznek senkit a Bastille-ba egy újságcikkért, nem zúzatják be a könyveket. Csak éppen az állami tévé, a helyi, állami újságok, a rádiók, a plakátolás van Fideszes kézben, és az emberek többsége csak ezt hallja, látja, tehát csak a Fidesz propagandáját. Az ellenzék számára pár kisebb lap, az internet, és egy ellenzéki kis tévé és egy nagy harc árán megmentett kis rádió jutott, ez pedig nem elég ahhoz, hogy elérjék az emberek széles tömegeit, ugyanis nagyon sok ember nem olvassa, nem nézi, nem hallgatja ezeket. Számos önkényuralmi rendszer van a világon, ahol hasonlóan oldja meg az elnyomó rendszer az ellenzék ellehetetlenítését: nem öli meg teljesen az ellenzéket, csak alig enged neki levegőt. Ez tehát bizony nem sajtószabadság, hanem önkényuralom.

Orbán Viktor: Őőőőőő.... mit mondjak, őöööö.... megvan, rezsicsökkentés!

Moderátor: harmadik téma: kivándorlás. Mesterházy Attila kezdheti az érvelést.

Mesterházy Attila: A kormány is elismerte, hogy mintegy ötszázezer magyar hagyta el az országot az utóbbi években, azóta ez a szám csak növekedett, az idei kivándorlás például még a tavalyinál is magasabb. A kivándorlással a leginkább piacképes munkaerőt veszíti el az ország, és lassan már csak azok maradnak, akik nem dolgoznak, vagy nem eladható külföldön a tudásuk.

Orbán Viktor: Nem igazán értem, miért mennek el. Csökkentettük a rezsit, nem?!

Moderátor: harmadik téma: az új alkotmány. Orbán Viktoré az első szó joga.

Orbán Viktor: A sztálinista alkotmányt le kellett cserélni!

Mesterházy Attila: A 2010-ben érvényes alkotmány már régen nem a sztálinista alkotmány volt, teljességgel át lett már fogalmazva. Elképzelhető, hogy további módosítások előnyösek lettek volna, de ehhez nagyobb konszenzusra lett volna szükség. Az MSZP-SZDSZ kormány sem írta át anno a maga kedve szerint az alkotmányt, amikor erre volt kétharmada.

Orbán Viktor: No és a rezsicsökkentés?

Moderátor: negyedik téma: az oktatás. Megadom a szót Mesterházy Attilának.

Mesterházy Attila:  Maguk a tandíj eltörléséért harcoltak 2008-ban, de ma már drágább az egyetemi oktatás a diákoknak, mint akkor a tandíj volt.

Orbán Viktor: De csökkent a rezsijük.

Mesterházy Attila: Ez sokat nem segít nekik az egyéb költségekhez képest, de nem csak anyagi problémák vannak, az oktatási rendszer is egyre rosszabb. A PISA teszten például egyre rosszabbul teljesít az ország. A hittan helyett a reáltudományos oktatást kellene erősíteni!

Orbán Viktor: Lassan mondom, hogy mindenki értse: R e z s i c s ö k k e n t é s.

Moderátor: az utolsó téma: a rezsicsökkentés. Orbán Viktor beszélhet elsőnek.

Orbán Viktor: Na végre! Rezsicsökkentés, rezsicsökkentés és százszor is rezsicsökkentés!

Mesterházy Attila: Ön egész végig csak a rezsicsökkentést ismételgette. Kétségtelenül a legnépszerűbb, populista intézkedése. Nehéz is érvelni ellene, mert nehéz az emberek megfontoltabb értelmére hatni, mint a rövidtávú, zsigeri ösztöneikre. De az állam által erőltetett rezsicsökkentés nem valódi csökkentés, mert nem versenyből, nem fejlődésből fakad. A közművek ettől nem lesznek hatékonyabbak. Most is a beruházásokból veszik el a pénzt, és pár év múlva ott fogunk tartani, hogy teljesen ingyen nem lesz víz, gáz és áram. Akár csak Észak-Koreában. Azon kívül az állami kedvezményt beszedik az emberektől más adók formájában, mint a tranzakciós és telekommunikációs illetékek.

Orbán Viktor: Hmmm erre most mit mondjak?! Á, megvan, Rezsicsökkentés!

Hölgyeim és Uraim! Időnk lejárt, a 2014-es parlamenti választások miniszterelnök-jelölti vitáját látták és hallották. Biztatom magukat, hogy holnap menjenek el szavazni, reméljük, ezzel a vitával segítettünk a döntésben!

***

De valószínűleg nem lesz ilyen az a vita, mert Orbán Viktor tisztességtelen és gyáva módon nem fog kiállni. Mert neki többet számít, hogy ebben a vitában mit veszíthet, mint az, hogy ez egy tisztességes megmérettetés, a kampány tisztességes része, hogy az emberek racionális módon várják el, hogy a két legfontosabb jelölt elképzeléseit jobban megismerjék. Orbán Viktor ezt szépen megfogalmazta saját szavaival is:

***

Norbi update: a legutóbbi hírek szerint a címet módosítani kell: "Ilyen lett volna...".

Nemrég volt itt a Piroslapon egy cikk - nem én írtam - amely arról szólt, hogy Kuncze Gábor egy fórumon kiosztja a HírTV-s riportert. A cím szerintem túlzás volt, a HírTV riportere nem hazudott, csak hozta a maga HírTV-s formáját, valóban eléggé rámenősen-félrevezetően kérdezett, Kuncze pedig semmi mást nem tett, mint elég nagy magabiztossággal helyretette. Ez a cikk a soha nem látott, rekord mennyiségű like-ot kapott és látogatottságot. Több, mint 20ezer like, és több, mint 160ezer kattintás, a blog.hu saját, új számlálója szerint. Mindkét adatot bárki láthatja, kint van a lapon.

Összehasonlításképpen: egy tipikus index főketreces cikk 5-10ezer kattintást kap, és 100-1000 like-ot. A kattintások száma stabilabb, a like-ok száma jobban függ a tényleges egyetértéstől. Én még soha életemben nem láttam olyan cikket, amely 30ezernél több látogatást kapott volna, és 8000-nél több like-ot. Lehet keresgélni, ha valaki talál, szóljon!

Na most nem önreklámként mondom - ismétlem, nem én írtam a cikket - hanem azért, mert szerintem ez az adat fontos tanulságot tartalmaz. Az olvasók nagy része nyilván nem szereti a HírTV-t, de ez nem elég magyarázat a cikk ilyen népszerűségére. Az olvasók egy része szeretheti Kunczét, de Kuncze az SZDSZ volt elnökeként azért elég sok demokratikus ellenzéki olvasónak sem a zsánere. Nagyon népszerű ugyebár az a lózung mondás, hogy itt a régi arcokat le kell cserélni, és újak kellenek. Nos, Kuncze produkciója jelzi, hogy nem szabad ész nélkül lecserélni a régieket, régi seprű is söpörhet jól. A "le kell váltani minden régi arcot" jelszava elkopott, az erre játszó 4K! nem is indul a választáson, az LMP eredményét meg majd meg lehet nézni.

De nyilván van még valami, ami miatt itt sok egyáltalán nem Kuncze párti olvasó megnyomta azt a like-ot. Ez pedig szerintem az, hogy a HírTV-t a Fidesszel azonosítják, és azt látják, hogy "na, végre itt van valaki, aki bemos nekik egyet". A címben szereplő "felmosta a padlót" is ezt erősíti. Sokszor szokták pont ugyanezt a kifejezést használni arra, amikor Gyurcsány 2006-ban a miniszterelnöki vitában legyőzte Orbánt.

Na most miniszterelnöki vita sajnos nem lesz, ahhoz Orbán gyáva, és nagyon jól tudja, ha valaki esetleg kicsit is felmosná megint vele a padlót, akkor az megint nyerne. Mesterházy pedig azért képes lehet erre. Én azért az MSZP-Együtt-DK-PMP-MLP (demokratikus ellenzék) helyében ütném még egy kicsit ezt a vasat, legalább azt tudatosítani kell, hogy Orbán megint gyáva.

Gyurcsányt teljesen feltámasztani a választásokig már nem lehet. Ő miniszterelnök-jelölt nem lehet. Őt miniszterelnöki vitába küldeni sem lehet, Mesterházynak kéne kiállnia, és mondom, szerintem ő is helytállna. Lehet Gyurcsánynak viszont teret engedni, és ezt csinálja is az MSZP-Együtt-DK-PMP-MLP. Ez helyes. Én azt gondolom, hogy Kunczénak is kéne még több helyt adni, és még sok harcos embernek. Ugyanis a tanulság ez: harcos, odamondós, erős emberekre van szükség.

A nép bizony kezd megkeseredni Orbánéktól, és azt várják, ki csap oda nekik. Ez most az alaphangulat. Ezt kell a népnek most megadni. Igenis erőt kell mutatni. Az a néphangulat, amelynek egy része az erős Orbánnak is bedőlt, az most erős ellenfeleket szeretne látni. Csak eddig nem nagyon látott. Erőt kell felmutatni Orbánék ellen! El kell pi...zni őket!

A fideszes intézetek nekiálltak parlamenti küszöb környékére mérni az LMP. Schiffer András pártvezér pedig már 10 százalékos eredményt vizionált. Noha a párt csak fizetett diákakmunkásokkal tudta összegyűjteni a csökkentett számú ajánlásokat. (Sőt, a párt úgy próbált gyűjteni, hogy állandóan hangsúlyozta: több pártnak is alá lehet írni: tehát ha valaki mondjuk a Fideszt ajánlotta, még ajánlhatja az LMP-t is.)

Most Miskolcon egy jó összehasonlítási lehetőség adódott, hogy mennyire összevethető az LMP ereje a Kormányváltó Összefogással. Ma Schiffer András tartott fórumot Magyarország harmadik legnagyobb városában (a Citromfa Politikai Műhely szervezésében). Ezen, ha jól számoltuk, a galéria alapján a moderátorral együtt 14-en voltak kíváncsiak Schifferre.

Március 3-án Gyurcsány tartott fórumot Miskolcon.

De a fórumon nem fért be mindenki a terembe, ezért az előcsarnok kivetítőjén követték Gyurcsány fórumát:

A képek alapján szerintetek megugorja az LMP a parlamenti küszöböt.

Ui.:

Schifferék a március 15-i rendezvényük létszámában sem állnak jól. A március 15-i felvonulásuknak korábban Vágó Gábor volt az arca, de idén ő is kilépett az LMP-ból. (A 2010-ben 16 fővel alakult LMP frakcióból mára csak Schiffer indul újra képviselőnek befutó helyen.)

A Kormányváltó Összefogás rendezvényére már több mint 5000 ezren jelentkeztek. (A korábbi Milla tüntetéseken is ekörül volt az "Ott leszek"-et nyomók száma.)
Az LMP rendezvényen megjelenést ígérők száma, tehát jóval kevesebb mint egy százaléka a Kormányváltó Összefogásénak.

Ha tetszett a poszt lájkold a facebook-oldalunkat.

Mondd, te másokra szoktad bízni, hogy vegyenek neked mobiltelefont?! Ugye nem?! Akkor miért bízod másokra, hogy helyetted döntsenek a Parlament összetételéről?! Látszólag a két eset között lényeges különbségek vannak. A következő cikkemben arra fogok rámutatni, hogy bár nyilván vannak különbségek, de a két eset analógiája nagyon is fontos, és bizony a bizonytalanok, a "nem tudok kire szavazni" szavazók is menjenek el szavazni!

Na most persze a cím képletes, mert tudja a fene, hogy Darwin elment-e egyáltalán anno szavazni. Nem is lényeges, mivel Darwin nem valami példaképként vagy motivációként szerepel az írásban, hanem az evolúció, a fejlődés elméletének szimbóluma.

Nagyon régóta bíztatok mindenkit, akivel csak vitába elegyedek, és nagyon sok postban és cikkben biztattam már az embereket, hogy menjenek el szavazni. Eddig olyan elvek mentén próbáltam érvelni, hogy "a kisebbik rossz az bizony a nagyobbik jó". A magyar társadalombegy jelentős részéről azonban ezek az érvek lepattannak, ők nem hajlandóak a kisebbik rosszra szavazni. Ők biza hülyék. Nemrégiben azonban megfogalmazódott bennem egy olyan megközelítés, amely remélem meggyőzőbb, és ez az evolúciós és a szabad piac analógiája.

Tudatában vagyok annak, hogy az evolúció gondolatának összekötése a politikával nem új dolog. Az sem érne meglepetésként, ha valaki beidézne valamilyen politikai filozófust, aki a szabad versenyhez hasonlította a pártok versenyét egy demokratikus választáson. Biztos közhely. Közhely, de a magyar emberek jelentős részéhez ez nem jutott el. Közhely, de valószínűleg vitatott analógia. És valószínűleg az is vitatott, hogy ha a demokrácia a szabad piacra és az evolúcióra hasonlít, akkor az jó-e egyáltalán. Én amellett is érvelni szeretnék, hogy ezek a párhuzamok nem csak fontosak, de pozitív dolgokról szólnak. Még ha nem is tökéletesek ezek a fejlődési sémák, de ugye ahogy a Churchill fogalmazott: "Valóban, mondják, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzati forma, kivéve minden más rendszert, amelyet időnként kipróbáltak."

Tehát a demokrácia nem tökéletes, nem csodaszer, ahogy a szabad verseny sem az, és ahogy az evolúció sem. De a maguk nemében a legjobbak, amik léteznek, és inkább ezekkel az eszközökkel kell élni, mint feladni az egészet. És hasonlóan ehhez, lehet, hogy a pártok felhozatala nem túl rózsás, de abból kell főzni, amink van, és abból kell kihozni a legjobbat. Nem induló pártra nem lehet szavazni, Most már pártot alapítani nem lehet áprilisig. Igenis le kell szavazni a legkisebb rosszra!

A mobiltelefonos példára visszatérve, volt olyan idő, amikor még nem volt mobiltelefon. Bizony, fiatalok, olyan is volt ám.:) No és a mi családunk azért vett mobiltelefont, mert egy olyan faluban éltünk, amely ugyan nem volt az isten háta mögött, de a mi utcánkba vonalas telefonra akkor éppen nem volt esély, a szüleimnek pedig kellett a munkához. A telefon akkoriban nem volt olcsó, az a bumfordi, csak SMS-t és hívást tudó Nokia annyiba került, mint ma egy jó kis érintőképernyős okostelefon.

Arra is emlékszem, hogy a lefedettség olyan rossz volt, hogy csak bizonyos szobákban volt némi vétel, és igazán jó vételhez ki kellett menni a ház elé telefonálni. Ma meg ugye már csak a Bakony eldugott mélyén lehet nagy nehezen olyan helyet találni, ahol nincs vétel. Egyébként elég korán megjelent a kilencvenes években két szolgáltató, és elég hamar kiépítették a gyakorlatilag teljes lefedettséget.

Évekkel később, amikor külföldre mentem dolgozni, emlékszem, hogy problémám volt, mert nem akartam felmondani a számom, de az is hülyeségnek tűnt, hogy csak ezért fizessem a havidíjat, mikor nem is használom a telefont, csak évente kétszer, összesen tán három-négy hétig. Aztán feltalálták a feltöltős kártyát. A távfűtéssel máig sem sikerült megoldani a tényleges fogyasztás alapú számlázást. Ott nincs is több szolgáltató, nincs versenyhelyzet. Minek újítsanak?! A régi rendszer is működik, úgyse lép ki senki, gyakorlatilag nem is tud.

És akkor arról nem is beszélek, hogy a mobilkészülék gyártók micsoda fejlődést zavartak le azóta a csak SMS-ezni tudó, kis szöveges módú, fekete-fehér kijelzőjű készülék óta, amely kb tucatszor pár soros felbontással rendelkezett karakterben.

Mindez kérem nem lett volna, ha nincs a szolgáltatóknak, nincs a mobilgyártóknak olyan versenye, amely volt, és ha egy jelentős mennyiségű vásárló nem nézné meg milyen kütyüt vásárol, és nem váltana szolgáltatót, ha a másiknál jobban jár. Igen, a kritikus vevő szükséges, de miközben kritikus, nem lehet olyan finnyás, hogy egyik telefont sem veszi meg, egyik szolgáltatót sem választja.

Pedig kérem a fejlődésnek csak egy része technikai. Persze, fejlődtek az akkumulátorok, kicsit több memória, gyorsabb processzor fér be ugyanabba a karosszériába, de a fejlődés egy jelentős része nem ilyen. Például érintőképernyő már a kezdetek kezdetén is létezett. Technikailag lehetséges volt. Nem, nem az Apple találta fel, az Apple soha semmit nem talált fel.

A fejlődés egy része abból állt, hogy a szolgáltatók voltak szívesek például feltöltős csomagot ajánlani, és ez csak egy adminisztratív kérdés. Az, hogy bizonyos technikai újítások bevonulnak-e a piacra, az attól függ, a vevők hajlandók-e megvenni azt. Az érintőképernyő például leginkább azért vált ár szempontjából elérhetővé, mert sokat gyártanak belőle. Mint említettem, tudtak ilyet gyártani már anno is, de drága volt, mert kevesen vették. A vevő hajlandósága tehát arra, hogy vegyen, válasszon egyet az ajánlatból sokat számít.

És a mobiltelefonoknál sem arról van szó, hogy minden vevő megtalálja a tökéletes telefont. Egyik vevőnek ez az igénye, másiknak az, egyik telefonnak ez az előnye, másiknak az. A mobiltelefon gyártók is csak az átlagra tudnak tervezni, esetleg bizonyos célcsoportokra, de nem az egyénre. A vevőnek mindig lehet olyan igénye, amit az a bizonyos telefon nem tud. És egyik telefonnál sincs ingyen leves. Ahogy a politikában sincs. Lehet, hogy az egyik mobilnak nagyobb a felbontása, de nem fér olyan jól el a zsebedben, és drágább. Végül a vevő kiválaszt egy telefont, és nagyon fontos, hogy az éppen legjobbnak tűnő telefont is hajlandó megvenni, és nem vár még 10 évet, hogy addigra hátha előjönnek a tökéletes mobillal. Ha csak erre várnának, akkor ez soha nem történhetne meg.

Hasonló a helyzet a politikában is. Úgy soha semmi nem fog javulni, ha senki nem hajlandó szavazni a kicsit jobb pártokra, vagy új pártokra. Ha nem lett volna ember, aki megveszi az első okostelefonokat, mert drágák, akkor ma se lenne okostelefon. Magától sose lett volna olcsó, ha nem lett volna rá kereslet a kezdetekben is, amikor drága volt, és még nem is olyan jó.

A szavazók, különösen a magyar szavazók egy jelentős része viszont türelmetlen, nyugtalan, telhetetlen. Nem bír várni, neki ide a tökéletes pártot ízibe, vagy nem kell semmi! Most arról ne is beszéljünk, hogy egy párt természeténél fogva nem lehet mindenkinek tökéletes, hiszen több választói igény összefogásán alapul. Akárcsak a mobiltelefonok. A Magyar Kétfarkú Kutyatartók Pártja összefoghatja a kutyatartók igényeit, de mindig lesz olyan, hogy vidéki kutyatartók és fővárosi kutyatartóknak más igénye lesz, és mindig lesz olyan, hogy más lesz a pincsi gazdájának igénye, mint a vak komondor tartójának.

Azok, akik nem hajlandóak most leszavazni a legkisebb rosszra, azok olyanok, mint akik a 90-es évek elején érintőképernyős, 64 gigabyte-os, színes, 5 collos, nagyfelbontású, mp3-at és videót lejátszani tudó készüléket akartak volna, lehetőleg 50ezer forint alatt, közben pedig országos lefedettséget, és nagyon rugalmas, olcsó feltöltős kártyával. A hasonlat nem abból a szempontból nézendő, hogy milyen rosszak a pártok, hanem abból, hogy mi a realitás, és mik az elvárások.

Lehet azzal jönni, hogy a párhuzam azért nem áll, mert a mobiltelefonnál technikai kihívásról van szó, a pártoknál meg csak akarat kérdése volna a dolog. Csak arról volna szó, hogy nem kéne szemét, aljas, sunyi hazudós, lopós aljaembereknek lennie a politikusoknak? Ahogy említettem, a feltöltős kártya is csak adminisztratív dolog volt. A SIM kártya ma is ugyanolyan, ma is kompatibilis, ma is ugyanúgy néz ki, ma is ugyanakkora, nem változott különösebben. Lehet, hogy több memória van benne, de ez a kérdés szempontjából nem releváns.

Szóval ezek a "szemét", "aljas" mobilszolgáltatók nem akartak feltöltős kártyát adni 95-ben?! Nem ilyen egyszerű a dolog. Nyilván nem akartak, mert az előfizetésekkel nagy, és biztos hasznot lehetett húzni. A feltöltőkártya meg hát olyan, hogy ki tudja, mennyit vesznek. De valószínűleg nem is volt ilyen ötlet, mert még igény sem fogalmazódott meg. Kell ahhoz bizonyos fejlődés, hogy az emberekben egyáltalán konkrétabb igények fogalmazódjanak meg, és kell az a bizonyos szabad verseny, amitől egyszer csak az egyik szolgáltató előrukkol a dologgal, és akkor hirtelen mindegyik szolgáltatónak követnie kell. 

Érdekes módon ugye a mobil kártyámat fel tudom tölteni bármelyik bankautomatánál. Ez is a verseny eredménye. Még ez sem tökéletes, mert rendre le szokott járni, és akkor el szoktam veszteni a pontjaimat. De idővel ez is fejlődhet. Például reklamáltam a szolgáltatómnál (Telenor), és visszaadták az egyenlegemet. Nyilván azért voltak rendesek, hogy ne menjek másik szolgáltatóhoz. De ha soha senki nem váltana szolgáltatót, akkor nem kéne tartaniuk ettől. Ha pedig az emberek jelentős része nem venne mobiltelefont, és nem kötne szerződést valamelyik szolgáltatóval, akkor nem volna mobiltechnológia.

Valahogy így van ez a politikai pártokkal is. Ahhoz, hogy valamikor majd becsületes, korrupciómentes pártok legyenek, ahhoz a szavazónak bizony le kell szavaznia a kisebbik rosszra. Nem megy egy lépésben, rögtön az egész. A világot sem 6 nap alatt teremtették, hanem évmilliárdok alatt, hosszú evolúcióval fejlődött ki.

És kérem ez az evolúció ez a "kisebb rossz" elvén alapul. Az evolúcióban sem úgy volt, hogy az amőba mutálódott egyet, és hirtelen ott termett a homo sapiens teljes glóriájában, és látá az evolúció, hogy jó, és hát így a homo sapiens fennmaradt az evolúciós versenyben. A fenét. Az egyik kis egysejtű mutálódott egy kicsit, éppen csak hajszálnyival volt jobb, mint a szülője, és csak sokadjára lett kétharmada populációjának "parlamentjében". És ez megtörtént az evolúció során sok milliószor. Kis lépésben ment ez az egész. Ez az, amit a kreacionisták nem is hisznek el, de így van.

No de te, aki nem vagy kreacionista, és nem az istentől várod a deus ex machina megoldást, légyszi, menj el áprilisban szavazni, és szavazz le arra a pártra, amelyiket kicsit jobbnak tartasz! Kis lépés ez neked, és kis lépés az evolúciónak, de szükséges lépés.