A napokban a miniszterelnök-helyettesi észkombájn egy tévéműsorban elkezdett az evolúcióról okoskodni.

Először hat megjegyzés magáról a szituációról.

1) Általában én nem tartom helyesnek buta kreacionistákkal vitatkozni, és reklámozni őket, de itt egy olyan emberről van szó, aki sajnos a miniszterelnök-helyettesi rangig vitte.

2) Megjegyzem, Orbán Viktorra nézve is szégyen, hogy egy ilyen alak a miniszterelnök-helyettese. Még azt se lehet mondani, hogy Orbán ezt kényszerből teszi, hiszen a Fidesznek nincs szüksége a KDNP-re. Ő bizony vígan, és dalolva, teljes elvtársi egyetértésből szövetkezik Semjénnel, és azért nem derogál neki ez a szellemi téren kihívásokkal küszködő ember, mert maga sincs sokkal magasabb szinten.

3) Általában egy intelligens ember egyik fontos ismérve, hogy tudatában van annak, mihez nem ért, miről nem szabad nyilatkoznia, mi nem az ő reszortja, mibe nem ildomos beleszólnia. És az evolúció kérdése egy ilyen téma egy olyan politikus esetében, aki nem tudós, nem értője a témának.

4) Teljesen oktalan dolog az is, hogy Semjén egészen közhelyes toposzokat hoz fel az evolúció ellen. Pont ugyanezeket az érveket már évek óta, évtizedek óta mondják a kreacionisták, és kaptak is rá választ, eleget, kielégítőt. A tautológia témája már a Wikipédia oldalon is külön fejezetként szerepel. Az pedig, hogy az evolúció nem hozhatott létre az egyszerűből komplex dolgokat, tulajdonképpen állandó témája volt az evolúciónak. Ennek a problémának a megoldására született.

5) Szerintem felháborító, hogy eltűrjük, hogy egy ilyen szellemi képességekkel rendelkező egyén legyen Magyarország miniszterelnök-helyettese. Mikor nem lett volna szabad ezt eltűrni? Legutóbb 2014 áprilisában.

6) Az is felháborító, hogy ilyen butaság helyet kap egy ennyire nézett tévében, ahelyett, hogy értelmes dolgok jutnának szóhoz. Ez a HírTV felelőssége. Megjegyzem, Semjén ámokfutása végén a riporterek kicsit zavarban is voltak, és gyorsan megpróbálták lekeverni a dolgot.

És akkor jöjjön három tartalmi megjegyzés:

1) "Senki nem tud olyat adni, amije nincs." Nos, miniszterelnök-helyettes "úr", ez persze nem egészen egyértelmű megfogalmazás, de a magyarázkodásából kiderül, arra gondolt, hogy az evolúció nem valósíthat meg olyat, ami nincs eleve benne. Ez persze még mindig nem egyértelmű, hiszen nem egyértelmű az, hogy mi van benne valamiben. Minimum meg kell különböztetni azt, hogy mi van benne aktuálisan, és mi van benne potenciálisan. De még ez sem olyan egyértelmű.

Az evolúció meg igenis annak az elmélete is, hogy hogyan lehetséges új dolgok kifejlődése olyan dolgokból, amikben az még "nincs benne". Az evolúció bizony a kemotonok önfejlődési képességeiről szól. Az evolúció meg is magyarázza, hogy ez hogyan lehetséges önszerveződéssel. Bizony, lehetséges az önfejlődés, dogma, hogy nem lehetséges.

Mondok egy egyszerű példát, amely nem evolúciós, és talán még a miniszterelnök helyettes "úr" is felfogja: benne van-e a vízben a jégvirág formája, amely odafagy az ablakunkra egy deres decemberi reggelen?! Beleprogramozta-e isten jégvirágok milliónyi különböző formáját a vízpárába? Szerintem nyilvánvalóan nem. Nem fér bele a vízbe ennyi vizuális információ. Aki azt megérti, hogy hogyan lehetséges mégis a vízmolekulák tulajdonsága alapján az, hogy kibontakozzon belőle egy jégvirág, ami "nincs benne", az megért egy olyan "csodát", amihez képest a kereszténység minden felfoghatatlan "csodája" semmi. És ehhez csak érteni kéne a fizikát, vagy az evolúció esetében a biológiát, miniszterelnök-helyettes "úr". Megjegyzem, az élőlények, a legegyszerűbb kemoton is komplexebb egy jégvirágnál, a jégvirág csupán a fraktál jellegű, önszervező jelleget mutató növekedési folyamatokra példa.

És ebből a példából is látszik, hogy a "benne van" kifejezés mennyire bizonytalan dolog. Aktuálisan a vízmolekulában biztosan nincs benne a jégvirág. Potenciálisan részben benne van, de ne felejtsük el, hogy az egészhez szükséges a környezet hűtő hatása is, az ablak is, és az, hogy éppen melyik forma kezd el növekedni a jégvirágban, az függ olyan apró, kis külső dolgoktól, amit köznapi értelemben véletlennek tekintünk. Ugyanilyen potenciálisan pedig az első sejtben is benne lehet a homo sapiens. Persze ebbe a környezet is beleszólt. A mi Föld nevű bolygónkon többek között éppen a homo sapiens alakult ki a történetből. Hogy más környezetben mennyire más lenne a végeredmény, arról halvány lila fogalmunk sincs. Hogy hányféle különböző minta "van benne" az első sejtben, azt nem tudjuk felmérni.

Potenciálisan végtelen sok különböző jégvirág forma van, melyek közül milliók jelennek meg különféle ablakokon a világ különböző részein. Itt illusztrációképpen csak két különböző mintát mutatok meg. Nem lehetséges, hogy isten ezt beprogramozta a vízmolekulába. Ez a vízmolekulák önszerveződési képességéből bontakozik ki. A különféle formák a környezeti behatások "véletlen" játékából is adódnak.

2) Semjén említi, hogy az evolúcióban van egy tautológia. Nevezetesen, az evolúció szerint azok az élőlények élnek túl, amelyek a legjobban alkalmazkodtak, és onnan tudjuk, hogy a legjobban alkalmazkodtak, hogy ezek élnek túl.

A) Ez persze így nem igaz. Amikor egy élőlény valamilyen variánsa elpusztul, akkor sokszor meg tudjuk mutatni, hogy az a genetikai változat miért nem előnyös az adott környezetben, azaz miért nem alkalmazkodott jól. Például ha egy sas valamilyen genetikai elváltozás okán rossz látással rendelkezik, és elpusztul, akkor konkrétan meg tudjuk mondani, hogy ez miért van így. Sőt, előre meg tudjuk jósolni, hogy nagy valószínűséggel el fog pusztulni. Tehát az a fogalom, hogy egy élőlény alkalmazkodott, az angolból kölcsönzött, nagyon is ideillő "fitt" fogalmunk nem csupán arra támaszkodik, hogy mi az, ami túlél, hanem konkrét hátrányokat tudunk mondani, ami az adott életmódnál, adott környezetnél érthető módon szelekciós hátrány. Valójában nem az evolúcióból tudjuk meg, hogy a vak sas valószínűleg elpusztul. És valójában tudjuk tesztelni: más információkból tudjuk predikálni, hogy mely sasok lehetnek jól  alkalmazkodott sasok, és melyek nem, és ellenőrzizhetjük, hogy a természetben melyek hullanak el inkább.

B) Másrészt, nem ez az evolúció fő igazolása. Az evolúciónak számos empirikus megfigyelés az igazolása. Leginkább az archeológiai leletek, de a mai élővilág egységes mechanizmusai is, a ma élő fajok anatómiája, élettana és rokonsági viszonyai. De vannak olyan populációs, demográfiai adatok is, amelyek bizonyítékok. Amit itt Semjén felvet, az egy kérdés, és egy arra adott általános válasz.

C) A tautológia azt jelenti, hogy egyik állítás logikailag a benne foglalt szavak jelentéséből, definíciójából következik. Maga az, hogy egy elméletben van tautológia, nem jelent semmi rosszat. A Pitagorasz tétel például egy tautológia az euklideszi geometriában. Amikor egy elméletből dedukálunk bizonyos eredményeket, akkor a dedukció maga tautológia. És a különféle jelenségek magyarázatára általában ilyen tautológiákat adunk. Tautológiák, amennyiben az elméletet elfogadjuk igaznak. Semjén tulajdonképpen csak egy magyarázatot fogalmazott meg olyan formában, ami az ókori görögökre jellemző cinikus okoskodás volt. Tulajdonképpen az evolúció-elmélet egy elemét, és annak magyarázó képességét tálalta olyan formában, hogy az furcsán hangozzon.

Amennyiben egy elmélet konzisztens, mindig ki lehet hozni belőle hasonló, cinikus jellegű okoskodásokat. Például: (i) A víznél sűrűbb, tömör (passzív) testek elmerülnek a vízben. (ii) Honnan tudjuk, hogy egy test sűrűbb a víznél? Onnan, hogy elmerül a vízben. (iii) Miért merül el? Mert a víznél sűrűbb, tömör (passzív) testek elmerülnek a vízben. Látható, hogy persze, meg leeht csinálni itt is a körkörösséget, de a kulcs az, hogy a sűrűséget tudjuk máshogy is mérni, tehát van független, empirikus teszt.

Természetesen egy konzisztens elmélet, és konzisztens magyarázatok egy része tautologikus lehet abban az értelemben, hogy analitikus. Minden elméletnek, mint deduktív rendszernek van egy analitikus, tehát tautologikus része. A baj nem az, ha egy elmélet egy része analitikus. A baj az, és akkor szokták kihangsúlyozni, hogy egy elmélet tautologikus, ha egy a valóságról szóló elmélet tisztán analitikus, azaz csak ennyiből áll, ha steril, ha nincs semmilyen kapcsolata az empíriával, ha nincs szintetikus része. Például, ha egy elvont, metafizikai tautológia, aminek nincs köze az empíriához. Például az empíriától független, transzcendens elképzelések. Pont a vallásokra jellemzőek az ilyen metafizikai, empirikusan ellenőrizhetetlen, azaz tisztán analitikus, azaz tautologikus elgondolások. A kreacionista hívők itt érdekes módon a saját hibájukat vetítik ki az evolúció elméletére.

A természettudományos elméletek előnye (enyhén fogalmazva) a tautologikus metafizikai elméletekkel szemben pont az, hogy az empirikus megfigyelésekkel vagy kísérletekkel ellenőrizhetőek, azaz nem tisztán analitikusak, hanem szintetikusak. Az empirikus megfigyelések ugyanis nem szükségszerűek, hanem kontingensek. Lehetséges volna az, hogy mást figyeljünk meg, mint amit az elmélet jósol. Lehetséges volna az, hogy a vak sasok túléljenek, amennyiben a világról szóló elméleteink nem volnának igazak. De azt figyeljük meg, hogy szinte kivétel nélkül elpusztulnak. És ez is igazolja az evolúció elméletét, pontosabban ez a megfigyelés egy alapja az evolúciós elméletnek, ez a jelenség egy része az evolúció mechanizmusának, ez a megfigyelés hozzájárul a "fittségről" szóló elképzelésünkhöz is. De ez önmagában ez még nem az evolúció elmélete, és önmagában ez nem teljesen adja ki a "fitt" fogalmunk jelentését.

3) Semjén Teilhard de Chardinre hivatkozik, csakhogy Chardinnel maga a Vatikán eléggé hadilábon állt, és nehezen dönti el, hogy mit kezdjen a nézeteivel. A "tévedhetetlen" Vatikán ezt a figyelmeztetést adta ki Chardin műveivel kapcsolatban 1962-ben:

"A fenti munkák oly mennyiségben tartalmaznak kétértelműségeket és súlyos hibákat is, amelyek megsértik a katolikus doktrinát... Ezért a Szent Hivatal legkiválóbb és nagyrabecsült atyái arra hívják fel az ordinárusokat és vallásos intézmények minden vezetőjét, a szemináriumok igazgatóit és az egyetemek elnökeit, hogy megvédjék az elmék, különösen a fiatalokét a veszélyektől, melyek Teilhard de Chardin testvér és követőinek műveiben található."

Azóta a tévedhetetlen Szentszék máshogy is nyilatkozott, de hát a kinyilatkoztatott tévedhetetlenség már csak ilyen. Mindenesetre Chardinnek egy markáns nézete volt, amely tudományos szempontból megvizsgálható, ez pedig az, hogy az evolúció egy bizonyos cél felé tart, és efelé való pozitív fejlődés. Ez a nézet sem Darwin korában, sem ma nem elfogadott a tudományban. A tudomány elfogadott elmélete szerint az evolúció nem egy predeterminált cél felé halad, és nem fejlődik abban az értelemben, hogy egyre inkább elérné ezt a célt.

Szóval Chardin nagy elgondolásait sem a Vatikán, sem a tudomány nem fogadta el. A konkrétabb paleontológiai eredményeit természetesen igen, csak a filozófiai gondolatai kétségesek mindkét oldalról nézve.

Semjén sem evolúcióból, sem logikából nincs a topon, kár ezt reklámoznia a HírTV-ben.

Kutyapékség Grazban. Hogy ez a kép hogyan kapcsolódik a cikkhez, az ki fog derülni

Orbán Viktor a munka alapú társadalom szlogenjét régóta ismételgeti, már a 2010-es választás óta, amikoris tízcsillió munkahelyet akartak teremteni. De megjelent a legutóbbi posványosi beszédében is. Ez a szlogen persze trükkös. Trükkös azért, mert populista. Mert hát azokon kívül, akiknek büdös a munka, mindenki akar munkát, mert azt azért felfogják az emberek, hogy általában ebből lehet megélni. Persze most itt a "munka" fogalmát tágabbra vettem, mert vannak vállalkozók, gyártulajdonosok, értelmiségiek, és hasonlók. De azt gondolom, hogy a munka alapú társadalom kifejezéstől úgy önmagában nem ijednek meg ezek a vállalkozók, gyártulajdonosok, értelmiségiek sem.

Például a kisvállalkozókkal szemben Orbán retorikában soha nem is mondott tudtommal semmit, mert hát az is köztudott, hogy az igazán jó munkahelyeket ők teremtik. Ennek megfelelően egy olyan szlogennek, hogy "munka alapú társadalom" a vállalkozó elvben örülhet, mert hiheti, hogy azt is jelenti, hogy a politika olyan intézkedéseket fog bevezetni, ami neki teszi könnyebbé több munkás alkalmazását. De hát itt kezdődik az átverés.

Orbán mondjuk a 2010-ben kezdődő ciklus elején véghezvitt némi adóreformot, ami a vállalkozókat segíthette volna. De aztán valahogy mégsem szaporodtak el ezek a vállalkozások, egyre kevesebb befektető jött külföldről is az országba. Az egész világ lassan kijött a gazdasági válságból, és Orbán politikájának egy kis sikere csak ennyiből lett, hogy ha mindenhol élénkül a gazdaság, akkor Magyarországon is. Ehhez a kis növekedéshez nem kellett semmit sem tenni.

A külföldi tőke közismerten attól fél, hogy állandóan változnak a törvényi keretek, kiszámíthatatlan a kormány politikája. Nincs jogbiztonság, év közben vezetnek be adókat, sőt, akár visszamenőlegesen is törvénykeznek. A bankok attól szenvednek, hogy bankadót róttak ki rájuk, és most a devizahitelesek megmentésénél is ők szívnak. Ha ennek eredményeként kivonulnának az országból, akkor ennek durva következményei lesznek. Mert ugye Széchenyi óta tudjuk, hitel nélkül nehezen megy a vállalkozás.

Ennek eredményeképpen Orbán munka alapú politikája alatt köztudottan igen kevés igazi munkahely jött létre, csak, amennyi a gazdasági fellendülés alapján várható, vagy annyi sem. Ezt a kudarcot próbálta meg Orbán azzal ellensúlyozni, hogy óriási közmunka porgramot indított be. No de míg egy vállalkozó a bevételből fizeti a munkás fizetését, jó esetben szociális és nyugdíjbiztosítását is, addig a közmunkás az állam, az adófizetők pénzébe kerül. A közmunkás a munkanélkülihez képest, aki segélyt kap, annyiban jobb, hogy dolgozik valamennyit, "szokja a munkát", hogy be kell járni dolgozni, hogy emberekkel kell kijönni, hogy munkaképes állapotban kell lenni. Ellenben sokkal kevesebb ideje van munkát keresni, mint a munkanélkülinek. A közmunka másik hátránya, hogy ellentétben az igazi munkával, ahol a vállalkozó a munkás körmére néz, a közmunkás egyáltalán nem dolgozik olyan sokat, nem sok igazi értéket hoz létre. A közmunkaprogram eredményessége tehát kétséges, nem meglepő módon nem is járt eredménnyel: a közmunkások elenyésző része jutott el az igazi munkához.

A program mégis nyilván sokaknak pozitívum. Azoknak mindenképpen, akik más munkát egyáltalán nem kaphatnának. És ha belegondolunk, hogy valaki egy olyan faluban él, ahol mondjuk száz kilométeres körzetben nincs munkahelyre semmiféle esélye, akkor a dolog érthető. Ha az illetőnek nincs eladható tudása, annyi pénze, nyelvtudása sincs, hogy elköltözzön az ország másik részébe, vagy külföldre, akkor tényleg nehéz helyzetben van. Ezen már nehéz segíteni, ha már ennyire elrontotta az ilető a dolgot a tanulásnál. A közmunka neki segít, és nehéz volna azt mondani, hogy negatívum. Csak azt, hogy ez a célkitúzés, mint társadalmi cél szánalmasan kevés. Az igazi megoldás ugyanis az volna, amely eljuttatná ezeket az embereket odáig, hogy eladható tudásuk legyen.

A tudás alapú társadalom egy másik szlogen, amit nem szoktak a munkapolitikában alkalmazni, pedig érdemes lenne. Orbán Viktor politikájából legjobb esetben is az jönne ki, hogy Magyarországon mondjuk tényleg nem lenne munkanélküliség. Ezt ugye ismerjük a létező szocializmusból. Ennyit arról, hogy Orbán 25 év alatt legyőzte a kommunizmust. Nos, a szocializmusból tudjuk, hogy ez megvalósítható úgy is, hogy ettől még az ország nem igazán van előrébb.

Miről is szólna ez a vízió? Egy olyan országból, amelyben a jelenleginél sokkal több a közmunkás. Emberek milliói csinosítgatják a köztereket, tisztítják az árkokat, ültetik a virágokat, nyírják a gazt, metszik a bokrokat és fákat. Mint mondtam, talán emberek milliói vannak Magyarországon, akiknek ez tényleg előrejutás a munkanélküliséghez képest. De nem valami nagy célkitűzés, és kérdéses, hogy fenntartható-e.

Ennél kicsit jobb változat az, hogy a munkások nagy része azért mégis gyárakban vagy vállalkozásoknál dolgozik, de ehhez Orbán a politikájával nem igazán tett semmit. Pontosabban intézkedett össze-vissza, és az eredmény inkább bizonytalanság lett. A gyárakban dolgozhatnak éppen alacsony képzettségű munkások, de a vállalkozásoknál általában képzettebb munkásokat keresnek. A Fidesz kormány oktatáspolitikája pedig szétverte az oktatást. A tankönyvüggyel, a hallgatói szerződésekkel, a keretszámok és a támogatás meghúzásával. Ráadásul Magyarországról több százezer ember menekült külföldre. Leginkább, akinek eladható tudása van, de valamennyi olyan is, akinek nincs. Összességében a gazdasági emigráció valószínűleg nagyobb részt azokat vitte el, akik könnyen találtak volna munkát, akik az idejövő külföldi cégeknek jó alap lettek volna, akik a vállalkozásokban inkább kellenének, vagy akik akár maguk is vállalkoznának. A gazdasági emigráció tehát a  munkanélküliség szempontjából az arányt minden bizonnyal rontotta, és pár cég vagy vállalkozás létrejötte vagy Magyarországra jövetele emiatt vélhetően elmaradt. Emiatt is, meg a Fidesz kormány egyéb dolgai miatt is.

Ha az Orbán kormány kiszámítható gazdaságpolitikát folytatott volna. Ha az adózás kiszámítható lenne a jövőben, ha a vállalkozások tudnának számolni, és belátható terveket készíteni, ha az oktatást jó irányban megreformálták volna, ha a befektetéseket, bankokat nem elijesztették, hanem csábították volna, akkor több cég, több vállalkozás lenne, több valódi munkahellyel.

De ez még mindig nem minden. Amit ugyanis a nyugati, fejlett országoktól irigylünk, az még ennél is több. A fejlettebb országokban a társadalom már nem munka alapú a legerősebb szektor nem az ipar, hanem a szolgáltatás. A fejlettebb országokban az emberek nagy része valóban tudásából vagy vállalkozásából él, amelynek jelentős része szolgáltatás. Az emberek nagy része nem gyárban gürcöl, nem építkezésen dolgozik. Ezek a területek egyre inkább automatizáltak, és egyre kevesebb ember kell oda. Nem ezer ember van a gyártósor mellett, hanem csak egy-két ember vigyázza fel a robotokat, aki ért az installálásukhoz, irányításukhoz, működtetésükhöz, a minőség biztosításához. A fejlett országokban az emberek inkább programozzák a robotokat. No de ezt azért tehetik, mert megvan a tudásuk hozzá.

A fejlett országokban az emberek jóval nagyobb része rendelkezik eladható, speciális tudással, ami a gazdaságban jóval nagyobb termelékenységet is jelent. Az ezer robotot programozó, karbantartó ember sokkal többet termel, mint az egy robot munkáját elvégzó ember. Az ezer robotot alkalmazó vállalkozás sokkal többet termel, mint a tíz embert alkalmazó vállalkozás. Ugye ezer embert ugyanez az alkalmazás nem tud alkalmazni, mert az drágább, mint ezer robot. Ezért is jóval nagyobb Németország GDP-je.

A fejlett társadalomban a felszabaduló munkaerő nagyobb része él valamilyen szolgáltatásból. Olyan szolgáltatásokból, mint mondjuk állatkozmetika, a vendéglátás olyan foka, amelyre Magyarországon alig van fizetőképes kereslet, vagy mondjuk a kutyapékség. No de mivel a fejlettebb gazdaságokban sokkal több az eladható tudással rendelkező ember,  akik jól keresnek, sokkal több a fogyasztás, és sokkal többen engedhetnek meg maguknak, sokkal több olyan kis dolgot, ami ilyen nálunk luxusnak számító szolgáltatást tart el. A magasabb nyugdíjakról és jobbmódú nyugdjíasokról nem is beszélve.

Ausztriában és Németországban kisebb városokban is vannak éttermek, kávézók, melyek tele vannak helyiekkel, mert nagyon sokan engedhetik meg maguknak azt, hogy hétvégén, vagy munka után mindennapos szinten étterembe menjenek. Szinte minden héten van valami kis fesztivál, ami arról szól, hogy a fél kisváros kimegy az éttermekbe, meg külön standokon sört, virslit eszik. Nem csak a nagy városokban, hanem a legkisebb helyeken is. Az éttermek is tele vannak bármelyik hétvégén, de hét közben este is. És kis, falusi helyeken is vannak éttermek, és nem alkoholistákkal van tele.

Magyarországon a rendszeres étterembe járást csak a felsőbb, legtöbbször nagyvárosi réteg teheti meg, és nem is szokás annyira. Németországban, Franciaországban teljesen normális, hogy emberek tömegei mennek el az országon belül ide vagy oda, egy gyógyfürdőbe, egy kis borkóstolásra, egy kis levendulagyűjtésre, kastélylátogatásra, extrém vagy kalandos sportprogramokra. A középréteg is jelentős mennyiségű pénzt költ el belföldi túrizmusra.

Éttermek Tiszavasváriban és környékén. Tiszavasvári lakossága majdnem 13ezer

Éttermek a németországi Kisslegg környékén, melynek lakossága kevesebb, mint 9ezer. A térkép ugyanakkora területet fed le.

Minderre az olvasó nyilván megjegyzi, hogy Németország és Ausztria gazdag, Magyarország szegény. Ez van. Ilyen egyszerű. Történelmi örökség. Ahol persze a történelmi örökségben van valami, de az ledolgozható volna. Németország is többször ledolgozta történelme során. No de most, Magyarország hogyan tudná beérni Németországot?! Közmunkából?! Keleti nyitással?! Ugyan már! Munka alapú társadalomból, ahol majd mindenkinek van munkája?! Úgy valamivel jobb lehet Magyarországnak, de felzárkózni legfeljebb Tajvanhoz lehet. Tényleg ez a cél?!

Mert a szolgáltatás csak egy következmény. A szolgáltatásban a legtöbb helyen olyan dologról van szó, amely nem valami nagyon speciális tudás. Jó, nem minden ember tud kapásból professzionálisan kutyát kozmetikázni, meg nem mindenki borszommelier,  vagy nem tudják, hogy kell egy mászótermet összeállítani és működtetni, de ha valaki ebbe vágja bele a fejszéjét, és nem totálisan tehetségtelen, megtanulhatja. Tehát ha Magyarországon sok embernek volna vállalkozókedve, valamilyen EU támogatást képes volna megszerezni, és legfőképpen fizetőképes kereslet is volna, akkor Magyarországon is jóval több ilyen szolgáltatás jelenne meg. Olyan, amilyenből persze Budapesten, Balatonnál sok van, és elszórtan jelen van az országban. De sajnos Borsod és Szabolcs isten háta mögötti helyein kevés luxusszámba menő vállalkozást lehet működtetni. Persze előfordul, senki ne jöjjön a linkekkel, de nem olyan arányban, mint mondjuk Németországban.

Tehát a legfontosabb a fizetőképes kereslet. A fizetőképes kereslet pedig akkor, amikor még a saját szolgáltatásából megélő vállalkozóknak egy jelentpős rétege, és hát a nagyon gazdag cégvezetők rétege igen kicsi, szóval a fizetőképes kereslet növekedése akárhogy is, de leginkább onnan lenne várható, hogy eladható tudással rendelkező emberek tömegei jelennek meg, akiket ráadásul a kormány Magyarországon tartana, és nem elijesztene a politikájával. A legfontosabb dolog tehát az volna, hogy az oktatást javítjuk, és ne romboljuk, a bankrendszert támogassuk, és ne szívassuk, a kormánypolitikát pedig tegyük kiszámíthatóan pozitívá. Ha ebben az országban Orbán posványosi beszéde szerint bármi megtörténhet, akkor fog a halál vállalkozni, és fog a Niemand AG. idejönni.

Ha viszont az egyetemről kijönnek az olyan mérnökök, gazdasági szakemberek és egyéb eladható tudással rendelkező emberek tömegei, és minden más feltétel is pozitív, akkor majd jönnek a befektetők, jönnek a multik, igen, a multik, és valóban munkahelyeket teremtenek. Itt olyan emberek fognak dolgozni, akiknek jó a keresetük, később akár maguk is vállalkozhatnak. Ezeknek a multiknak beszállíthatnak más vállalkozások más vidékekről. Idővel a multik is megjelenhetnek elmaradottabb vidékeken, de ha nem, vállalkozások alakulhatnak ott. Például, mert a szegény szülők gazdag programozó gyereke visszamegy oda, ahol felnőtt, és alapít valami vállalkozást. No de ehhez az kell, hogy a szegény szülők gyereke jó általános-, és középiskolába járhasson, majd jó egyetemre. És ez az, amit Orbán oktatáspolitikája elkaszált.

Aztán ha egy kisvárosban megjelenik sok tucat új vállalkozás, esetleg sok ezer jól kereső emberrel, akkor ezeknek lehet, hogy már érdemes a környéken bisztró és kocsma mellett igazi színvonalas éttermet nyitni, vagy ha ez még tovább fejlődik, kalandparkot, élményfürdőt, borkóstoló programokat, renoválni lehet és meg lehet nyitni az elhagyatott kúriákat melyekről annyit cikkeztek mostanában, és még kutyakozmetikát is lehet nyitni Hajdúborzasztó közepén. Nem mintha ez szerintem szükséges vagy jó volna, de egy igazán jóléti társadalomban, mellékesen ilyenek is vannak. Azoknak, akik ilyenre akarják elverni a pénzüket.

Na most, akinek az a társadalom is megteszi, amit itt felvázoltam Orbán munka alapú társadalmaként, Orbán politikájának maximálisan legjobb lehetséges következményeként, az szavazzon Orbánra legközelebb is! Tudom, vannak ilyenek, nem is kevesen. Akik többet akarnának, egy olyan társadalmat, mint amilyen Németország, az ne szavazzon rá! Mert Orbán, még ha működne is a víziója, akkor is csak egy igen kis célt tűzött ki maga elé. Már rég nem mert nagyobbat álmodni se.

Mindezt, amit itt szemléletesen felvázoltam természetesen a témával foglalkozó szakértők tudják. Ők tudják, mi az, hogy "eladható tudás", ők tudják, hogy a legfejlettebb társadalmak nem ipari társadalmak, hanem szolgáltatás alapúak. Ők tudják, hogy mindehhez jó oktatás, jó adópolitika, bankok, befektetők és infrastruktúra kell. Ők mindebben egyetértenének, én csak itt szemléletesen részleteztem az összefüggéseket. A szomorú az, hogy ezt Orbán nem tudja, és a hívei nem tudják, mert bekajálják a hülyeségét. Ez a munka alapú társadalom még úgy se lenne túl jó, ha igaz lenne, de nem is igaz.

Orbán  postusványosi beszéde kapcsán sokan sok mindenről írtak, sokan helyes módon kritizálták azt. Sokan írtak a demokrácia végéről, ami hát köztudottan nem most kezdődött el, és nem is olyan nagy mérföldköve ez a beszéd a diktatúra építésének. Ezért én nem erről fogok írni. Orbán Viktor teljesen egyértelműen nyilvánította ki, hogy illiberális államot fog építeni, és akik ezt kritizálták, azok általában olyan szempontból tették, hogy Orbán szembe megy a többséggel, és diktatorikusan elnyomja a liberális felfogást, hiszen a többség széles értelemben véve azért mégis liberális. A nagy baj az, hogy ez félő, hogy nem igaz.

Ez pedig sokkal nagyobb baj, mintha Orbán csak diktatórikusan erőltetné a egyébként többségében liberális országra az illiberális konzervativizmust. Félő, hogy nagyobb a baj, mégpedig az, hogy Orbán ezt a többség nevében teheti meg. Ezt jelezték az elbukott választások, és ezt jelzi, hogy Orbán nyíltan megtehette a bejelentését, és némi sajtókritikán kívül nem is történt semmi. Nem mentek ki az emberek felszedni az utcaköveket.

Orbán, amikor illiberális demokráciáról beszél, akkor olyan alap liberális értékek megtagadását mondja ki, amelyek nem csak a szűken vett liberálisok nézetei. Itt azokról az emberjogi dolgokról van szó, amelyet a baloldal nagy része is képvisel. Nem csak füvezésről, nem csak a homoszexuálisok jogairól, hanem más kisebbségek jogairól is, de olyan természetes dolgokról is, mint a sajtószabadság, a gondolatszabadság, vagy, hogy Orbán takarodjon ki a hálószobánkból. Amit itt Orbán meghírdetett, az torkollhat egyházi ideológiai egymosásba, az abortusz tilalmába, újságok, tévécsatornák teljes elpusztításába, cenzúrába, az internet szabadságának korlátozásába, az EU-ból való kilépésre, a szabad utazás korlátozásába, bizonyos magántulajdonhoz tartozó jogok tiprására, különösen ha bankokról és pénzről van szó, és hasonlókba. Olyan jogaink veszhetnek el, melyeket teljesen természetesnek veszünk.

Na most van egy kis esély arra is, hogy amikor 2014-ben a Fidesz ismét elég magasan nyert a választáson, és a Jobbikkal együtt tényleges fölényt is szerzett, akkor esetleg a távol maradók között volt egy tekintélyes csoport, amely leválthatta volna Orbán Viktort (a szavazni elmenő kormányváltókkal együtt), csak otthon maradt, mert nem féltette azon jogát, hogy például interneten bármit megnézhet. Nem tudta elképzelni, hogy ezt esetleg elveszik, vagy nem gondolt bele, hogy ez mennyire baj. Vannak olyan liberális jogaink, mint például az, hogy a házasság előtti szex nem számít bűnnek, hogy a világ majdnem bármelyik országába utazhatunk, hogy lehetünk ateisták, krisnások vagy buddhisták is, hogy nem kell templomban házasságot kötni, hogy otthon az ágyban gyakorlatilag olyan módon szeretkezünk, ahogy éppen jólesik kettőnknek, vagy hármunknak, hogy az állam utólag nem törvénykezik, nem sarcol, nem veszi el a pénzbeli magántulajdonunkat, nem változtatja meg utólag a szerződéseket, etc., amit már oly régóta kiharcoltunk, hogy természetesnek vesszük a jogot hozzá, nem is gondolunk bele, milyen lenne, ha elvennék. Még akár a 444-es, HVG-s, Indexes liberális megmondóember sem gondolt bele, hogy elvehetik az arany kis liberális életét, amelyben szabadon élhet. Ezért hát annyira nem dolgozott azért, hogy ne a Fidesz nyerjen, és karakterrombolták a kormányváltókat. Mert nem is hiszik el, hogy valaki el meri venni ezeket a dolgokat. És hát sok ember végül nem ment el szavazni.

A rosszabbik eset, ha még ez sincsen, hanem Orbán tényleg a többséget tudja maga mögött, akik nem csak homofóbok, nem csak rasszisták, de nem bánják az egyházi agymosást, nem bánják, ha a tévében csak jó kis nemzeti-keresztény műsorok mennek, és esetleg arra sem szedik fel az  utcaköveket, ha betiltják az orális szexet. Olyanban nekik úgysincs részük, másnak se legyen!:) Nagyobb baj az, ha a társadalom nagy része egészen őszintén gubózik be a konzervatív múltba.

Félek, hogy így van, és ha így van, azért van így, mert ezek az emberek gyávák ahhoz, hogy egy szabad országban éljenek. Mert nem is tudtak élni a szabadsággal, vagy mert nem tudták feldolgozni a vele járó kihívásokat. Például félelmetes nekik önállóan gondolkodni. Inkább más mondja meg nekik az erkölcsi szabályokat, csak nekik ne kelljen dönteni! Ezek az emberek lehet, hogy nagyon is kényelmesen megvannak azzal, ha elnyomják őket, de irányt szabnak nekik.

Ez pedig azért nagy baj, mert ezt megváltoztatni óriási munka. Embereket felemelni mindig időt kíván. Először is azért, mert ez csak nekünk baj, ők nem érzékelnek bajt. Ők azt gondolják bajnak, attól félnek, ha itt valami liberalizmus lenne, amiben nekik önállóknak kéne lenniük. Másodszor meg hát egy ilyen embernek nagyon sokat kell beszélni, vagy sok filmet kell néznie, amiben feldereng a szabad élet pozitív oldala. Ez az ember fél, lusta, és ebből kihozni nem könnyű. Ezeket az embereket egyenként kell elérni. Nem a pártok fogják meggyőzni, hanem -ha egyáltalán, akkor - inkább a barátok, ismerősök, szomszédok. A balliberális oldal politikusaitól ezek az emberek már nem fogadnak el semmit. És hát amilyen nagy bajban van a társadalmunk, az is benne van ebben, hogy az emberek felnőtt korban már nem nagyon hatnak egymásra, nem beszélnek egymással ilyenről, így a szomszéd és a barát sem változtat semmit. Őnekik is meg kéne erőltetni magukat. Minden embernek, aki nem akarja ezt az illiberális rezsimet, tenni kéne érte valamit, méghozzá sokkal jobban meg kellene erőltetnie magát, mint eddig.

És akkor mi a pártok feladata? Azért csak építgessék magukat, várják, hogy eljön a fordulat, amikor vagy az eddig hallgató liberálisokat annyira tökön szúrják, hogy mégiscsak megmozdulnak, vagy, hogy a társadalom lustaságból konzervatív fele mégiscsak megunja a posványos Tusványost! Várni, hogy mikorra érik meg a folyamat, amit ezek a barátok, szomszédok, a maradék kultúra, a nyugati behatás, a maradék tanulási lehetőség esetleg meghoz. Mindezekért a pártok is tehetnek, mégpedig pont a maradék kultúra, tanulás és közösségi élet fenntartásában segédkezhetnek. De mint mondtam, alapvetően már nem a politikus fogja itt meggyőzni az embereket a lakógyűlésben, a tévériportban, tévévitában. Úgyhogy a pártoknak nem kampánymódban kell működniük, hanem lassú, társadalom-építő módban. Nem szabad minden ócska kis hírt arra használni, hogy erőltetett módon lejárassuk a Fideszt. Ez csak a saját szavazóbázis hergelésére jó, de most nem ezeknek a mozgósítása a cél. Nem kell hülye kompromisszumokba sem belemenni, mert nem a miskolci polgármester széke a lényeg, hanem az elvek megőrzése.

És itt már nem a következő választás megnyerése a cél, hanem a magyar társadalmat kell elvinni a 21. századi Európába. Mert most inkább a 18. századi Oroszországban ragadt. És ez jóval nagyobb munka lesz, mint amire eddig számítottunk.

"Ez nem egyszerűen felháborító, ez hányingerkeltő" mondta Gyurcsány Pásztor Albert elhíresült, cigányozós nyilatkozatáról 2009-ben. Szerintem ugyanennyire hányingert keltő az, ahogy most megalkuszik, és külön cikkben magyarázza el, hogy a DK végül is miért egyezett bele Pásztor Albert miskolci, polgármesteri jelölésébe. Mi ennek az elvtelen, Orbán Viktorhoz méltó fordulatnak az oka? A cikkben Gyurcsány tisztességesen kifejti a saját véleményét, amely elfogadható is. Csak az a bibi, hogy ennek semmi köze Pásztor Albert véleményéhez. Gyurcsány integráció párti, kényesen ügyel arra, hogy a magyar cigányok bizony magyarok, emellett számol a realitásokkal. Pásztor viszont nem csak akkor, de ma sem hisz az integrácóban, és a cigányokat megkülönbözteti a magyaroktól. Nyilatkozata nem véletlen elszólás volt tehát, melyet azóta megbánt volna. Ezt a hibát egyébként az Index is elköveti. Tudom, sok cigány is úgy így beszél, de ez hiba. Magyarból van állampolárság, ez a cigányoknak megvan, van nyelv, ezt a magyar cigányok nagy része beszéli, a többi pedig meghatározhatatlan. Ha irodalmi, történelmi műveltséget néznénk, akkor sok mélymagyar nacionalista is bukna, és sok cigány jobban átmenne a teszten. De ilyen teszt nincs, és nem is lehet. És a "magyar" jelző sohasem jelenthet bőrszínt. Ahogy a "francia", és "német" sem. Ez egy köztársaság alapja.

De Gyurcsány cikkére visszatérve, megalkuvás az, ahogy végül is Pásztort olyan cikkben védi, amellyel Pásztor nem értene egyet. Nem érthető ez a megalkuvás, most itt a Fidesz legyőzése nem olyan kritikus, nem kétharmadról, és nem törvényhozó többségről van szó. Persze, jó összefogni, ahol csak lehet, de semmiféle megalkuvást nem lehet elfogadni, mert most egy önkormányzati képviselő vagy polgármester nem számít annyit. Itt pitiáner politikai érdekekről van szó, és elvtelenségről. Szavazatmaximalizálás céljából egy tulajdonképpen nem baloldali embert jelölni?! Ennyi erővel Fideszes vagy Jobbikos polgármestert is lehetne.

Gyurcsány cikke, és más cikkek Pásztor érdemeiből nem sokat említenek, nem tudom, hogy egy ilyen cigányozós alakot, egy ilyen ideológiában hívő embert ugyan miért kéne polgármesternek nevezni. Persze, a számítás az, hogy egy rasszista vidéken kicsit rasszistább jelöltet kell állítani. No de lehet-e versenyezni rasszizmusban a Jobbikkal?! Nyilván nem. Ahogy a Vatikáni Szerződéssel sem sikerült behízelegni az egyházakat, úgy a rasszista jelölttel sem fog menni megnyerni a rasszista szavazókat. Nem. A tényleges baloldali szavazókra kell játszani, és ha nincs elég, akkor addig nevelni a népet, amíg fel nem fogják! Ez a pártok feladata, és nem az ügyeskedés.

Biztos vagyok benne, hogy található Miskolcon olyan ember, aki nem cigányozik, elvileg elfogadható, és van annyira alkalmas polgármesternek, mint Pásztor. Lehet, hogy ez az ember nem ismert, akkor a pártoknak meg kell keresni, fel kell építeni. Ez a dolguk. Lehet, hogy ez az ember nem rendelkezik kapcsolatokkal, de mi lenne, ha egyszer végre érdem, tehetség, és nem kapcsolat szerint kerülne valaki politikai vezetői posztba?! Mi lenne, ha a pártok megtalálnák azt a kis embert, akit esetleg nem ismernek sokan, de tisztességes, és alkalmas?! Mi lenne, ha ebben az országban egyszer a politika valóban az emberek tényleges, hosszú távú érdekei, konkrétan Miskolc valódi javáért működne?! Tán még le is lehetne győzni a Fideszt és a Jobbikot.

Ha Miskolcon a szavazók többsége rasszista - amit én nem állítok - akkor sem lehet egy baloldali vagy liberális pártnak ott rasszista polgármestert indítani. Egy párt nem működhet úgy, hogy elveitől programjától függetlenül mindenhol olyan politikát folytat, ami ott éppen bejön. Ez az elvtelen populizmus. Egy pártnak képviselnie kell a szavazók érdekeit, de képviselnie kell a saját elveit is. Ha egy vidéken ezek az elvek nem népszerűek, akkor azon kell dolgozni, hogy megértsék, miért fontos ez. Miskolcnak nem szegregálnia kell a cigányokat, hanem segíteni nekik integrálódni és akik hátrányból indulnak, azoknak lehetőséget adni, hogy felzárkózzanak. Egyébként biztos vagyok benne, hogy van Miskolcon elég nem cigány szegény is, már csak ezért is a szegénység, a lemaradás ellen kell küzdeni, nem pedig bőrszín ellen.

Természetesen ebben az ügyben nem Gyurcsány a legnagyobb hunyó. Persze, ő is elvtelen, de legalább magyarázni akarja a bizonyítványát. Vannak, akiktől még erre sem telik. Az MSZP is Pásztort jelölte polgármesternek, és ez még inkább hányinger keltő. Csak ugye őnekik annyi lelkiismeretük sincs, hogy megkérdőjelezzék, és magyarázzák. És persze részemről ez a post egy baráti kritika, ettől még a Fidesz és a Jobbik százszor rosszabb párt, ők naponta követnek el ilyen elvtelenséget vagy hülyeséget

Ami az MSZP-t illeti, vannak jobber huhogók, akik temetik. Én az EP választások után írtam egy cikket, amelyben azt írtam, nincs veszve a baloldal, csak valódi versenyhelyzet alakult ki. Ez pedig jó is lehet a baloldalnak hosszú távon. De az nincs kizárva, hogy ez az MSZP vesztét jelenti. Mert a versenyben ki lehet hullni. Most már nincs kényszerhelyzet, hogy befogott orral az MSZP-re kelljen szavazni. Ha az MSZP nem az érdemes embereket jelöli politikai és jelölti posztokba, akkor valóban meghalhat. Az MSZP másodrendű politikusai most dönthetnek: egy kis ideig még vergődnek, a megszerzett parlamenti helyekben akár még 4 évig is ott ülhetnek, de utána mi lesz?! A másik lehetőség, hogy érdemes, értelmes embereket jelölnek a pártjuk vezetésébe, és jelölteknek, és mellékesen néhány parlamenti töltelék is bejuthat listán. Itt az utolsó lehetőség észhez térni, a rövidlátó, korlátolt reflexek helyett.

Az imént volt a második királyi tévén az ismert német mesére adaptált szintén német film, amely egy kapzsi parasztról, a béreséről, a lányáról, egy szamárról, macskáról, kutyáról és egy kakasról szól. A kapzsi paraszt - a még kapzsibb felesége hatására - mindenkit beáldozna, mindenből pénzt csinálna, hogy meggazdagodjon. Másokkal és a jövővel nem törődik, csak a maga meggazdagodásával.

A lány, a béres, de még az állatok is megszöknek tőle, és Brémába mennek. A kapzsi pár üldözőbe veszi őket, egy embertelen mészáros is a nyomukba ered, és még haramiák is útjukba akadnak. Az állatok túljárnak a mészáros eszén, a rablókat is elűzik, a béres és a lány egymásra talál, és legyőznek mindenkit, majd boldogan és jómódban élnek. Pedig mndegyikük meglehetősen buta, az állatok meg még vének is, és kissé hátrányos helyzetűek. Viszont összefognak, ennyi mondandó igaz lehet a bugyuta meséből.

Ha megnézem a legfőbb magyar parasztot, a magyarok egy része követte a brémai muzsikusok példáját, legalábbis elmentek külföldre muzsikálni. Azt már nem mondhatnám, hogy a Mészáros vagy a többi haramia eszén túljártak volna, vagy, hogy helyére rakták volna a kapzsi parasztot. A magyar béres közmunkás tovább gürcöl a főparasztnak. No de hát a mesében is minimum egy szamár eszére volt szükség a megoldáshoz...

Orbán először 89-ben győzte le a kommunizmust. Kicsit. Nagy Imre temetésén gyászolt 4 kommunista koporsója mellett. Na jó, legyünk méltányosak. Mert Orbán akkor még elmagyarázta, és az ünnepi műsorban is, hogy a pesti srácok koporsója is ott volt, és az 56-os kommunisták azon képviselőinek gyászolása, akik végül is demokraták, szabadságpártiak voltak, akkor a kommunizmus végét jelentette.

Orbán beszéde akkor helyén is volt: nyugatos, liberális, demokratikus, szabadság párti. Az ünnepi műsor Orbánja képes szemrebbenés nélkül tódítani a szót. Arról beszél, hogy későbbi feleségével beutazták Európát. Tudjuk, hogy akkoriban milyen csalásrendszer tette ezt lehetővé. Orbán nem tisztázza, hogy csaltak-e. A pártja nemrég Kunhalmi Ágnest ekézte hasonló csalásért. Helyes, ne legyenek csaló politikusaink! Nem mindenki csalt. De akkor Orbánnál is kérdezzük meg, nem csalt? Keményen megdolgozott a pénzért, melyen beutazták Európát? Vagy részt vett a létező szocializmus korruptságában?

Aztán a leendő Orbán family ott ült Bécsben, és azon tanakodik, hogy visszajöjjenek a magyar valóságba, vagy válasszák a szabadságot, de akkor lehet, hogy soha nem látják újra a falut, hazát, rokonokat, barátokat. Ma, Orbán rendszerében ötszázezer fiatal döntött a szabadság mellett, az Orbán rezsim valósága helyett. Igaz, ők hazalátogathatnak. Ennyit léptünk előre.

Orbán arról beszél, a kommunizmus levágta a fiatalok szárnyait. De az Orbán rezsim se csinál mást. A nem fideszes vállalkozásoknak, beosztottaknak itt fű ugyanúgy nem terem, mint a kommunizmusban.

Orbán a Blikkben diadalmasan nyilatkozta, hogy őneki, személyesen 25 évébe tellett legyőzni a kommunizmust. A nagyképűség mellett szörnyen téved. Ami a kommunizmus óta jobb, azt nem Orbánnak, pártjának vagy kormányának köszönhetjük. Az az ellenzék, melyet legyőzött kevésbé kommunista, mint ő. Orbán államosít, Orbán üldözi a tőkét, Orbán hatósági árakat vezet be (rezsicsökkentés). A nyugatias irányból meg keleti nyitás lett.

Végül nem Orbán győzte le a kommunizmust, hanem a kommunizmus Orbánt. Szépen jelzi ezt, hogy pártja, kormánya tele van velük, például azt a Tasnádit nevezik ki, akinek 89-ben pont őróla jelentettek.