A lógás amióta az iskolarendszer létezik meglévő fogalom, a törvény mindig igyekezet azonban a nebulókat az iskolapadban tartani. És lehetőleg mindig szankciókkal tette, pedig szerintem lehetne ösztönzőkkel is megkísérelni… persze ez nincs ma sem másképp. Az alábbi írás erről add remek körképet.

A hiányzási rekorder a jelek szerint Budapest, a fővároson belül is a nyolcadik kerület. Ahol a hivatalos statisztika szerint 39 diák bliccelt el 50 óránál többet. Igaz, ebből csak 16 esetben döntött a kerületi jegyző a támogatás felfüggesztéséről (11 eljárás jelen pillanatban is folyik). Persze, ha az 50 óra alatti, de így is számos hiányzásokat is figyelembe vennék, akkor csak a nyolcadik kerületben 108 diák lóg rendszeresen, igazolás nélkül.

Plázába bújnak

Persze a részleges iskolakerülés nem csak budapesti mutatvány, például Pécsett a tanév első két hónapjában már 20 olyan diák akadt, aki több mint tíz igazolatlan hiányzást gyűjtött be, öt diák támogatását pedig felfüggesztették (és megindították a gyermekek védelembe vételi eljárását). Pécsett egyébként a belvárosban található üzletközpont és a rendőrség együttműködési megállapodást is kötött, aminek értelmében a rendőrök hetente járják majd a plázát, hogy felderítsék az iskolakerülőket. És ha valakit rajtakapnak, akkor a rendőrök értesítik a jegyzőt, aki megteszi a további lépéseket. (A belvárosi üzletközpont az oktatási intézményekből lógó diákok kedvenc tartózkodási helye, és hogy a legkülönfélébb kifogásokkal magyarázzák, miért ott ülnek az iskolapad helyett.)

Az önkormányzat gyűjti

Emlékeztetőül: a kormány nyár végén alkotta meg azt a rendeletet, ami lehetővé teszi az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a tanköteles gyerek igazolatlanul lóg az iskolából. A mindennapokban ez úgy néz ki, hogy a 10 igazolatlan tanórát felhalmozó diák szüleit az iskola igazgatójának jelzése alapján a jegyző figyelmezteti, miszerint ha nebuló 50 igazolatlan órát gyűjt össze, akkor az iskoláztatási támogatás folyósítását felfüggesztik, mégpedig határozatlan időre. Ezalatt a dotáció semmiképp nem kerül a gyerekek családjaihoz, az Magyar Államkincstár az önkormányzat családtámogatási folyószámlájára utalja és a pénz ezen a számlán halmozódik.

A The Telegraph-ban jelent meg az a hír, amely szerint a parlamentbe jutott egy bohóc.

A Fidesztől nem távol eső Hírtelevízió Célpont című műsorában bemutatásra került a Magyarországi egyházakról egy körkép. Tény, hogy igen könnyedén lehet ma vallást alapítani, és mint általában sajnos mindennel a magyar ezzel is visszaélhet. De kisegyházak, azért mert picik még képviselhetnek ugyanolyan, sőt akár nagyobb hitéleti értéket is, mint a több ezer éves monstrumok. Szerintem nem helyes dolog a szokásos lejárató és megalázó jobboldali propaganda, mely megteremti a befogadó közeget a döntés helyességéhez az egyházaknál. Nincsen joga senkinek sem, senki vallását le szektázni, vagy le bizniszvallásozni, azért mert ő más egyház tanait követi, vagy mert pusztán ez a kormányzat esetleges óhaja.

Az általában jobbról igen jól informált Hírtévés összeállításban volt egy érdekes mondat: „A kormány olyan tervezetekkel szüntetné meg a biznisz egyházakat, mely vagy felemelné a száz főt tízezerre (ez az egyik elképzelés), vagy 100 éves honossághoz kötné (ez a másik elképzelés).” (A HírTV-ben elhangzott pontos mondat: "A kormány az egyik elképzelés szerint száz fő helyet tízezer támogatóhoz vagy (szünet) százéves honossághoz kötné az egyházi státusz elnyerését.")

Mindkettő esetben azt jelenti, a kormány monopolhelyzetbe kíván hozni néhány történelmi egyházat (pl.: a katolikus, református stb). Ha azonban a második döntéssel kezelik a „problémát” akkor megszűnik egyházként az összes új vagy modern egyház, olyan mint akár a Hit gyülekezet és a Jehova Tanúi. Tiszta sor, mivel nem száz éves vallások.

A Facebookon a napokban elterjedt őrület, hogy az emberek lecserélik profilképüket kedvenc gyerekkori rajzfilmfigurájukra. Nézzük meg, hogy a Fideszes politikusok hogyan kapcsolódtak be ebbe a kampányba!

Orbán Viktor

Pintér Sándor kinevezését a Semjén Zsolt körülbeül úgy indokolta, hogy a feladat egyfajta Francis Drake-et kíván, magyar fordításban itt egy maffizózóból rablóból lett pandúr a legjobb.

Azt már látjuk, hogy Pintér cégeinek ez miért annyira jó, hiszen sorra kapják a megrendeléseket az állami cégektől, intézményektől, mégha ez az intézménynek kicsit drágább is a tervezettnél.

Mondhatnánk, hogy ez egyedi eset a Fidesz-kormányzatban, dehát nem az. Maga a le, bocsánat elszámoltatási kormánybiztosnak kinevezett Papcsák Ferencről is kiderült, hogy közel sem makulátlan.

1. 2004-ben a bíróság jogerősen felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélte a volt baktalórántházi alpolgármestert, a Papcsák körzetében a 2002-es választásokon lezajlott választási csalás miatt. Ugyanis hangfelvétel bizonyította, hogy szavazatvásárlás történt Papcsák Ferenc javára. Az eset után az MSZP felszólítása ellenére Papcsák nem mondott le a mandátumáról. 2006-ban mindenesetre leszavazták a körzet választói.

2. 2003-ban Papcsák Ferenc ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárás, mert a gyanú szerint a fideszes képviselő ügyvédi irodája az Orbán-kormány informatikai államtitkárságától 240 millió forint értékben jogi tanácsadásra és jogszabály-előkészítésre kapott megbízást, ám az Informatikai Kormánybiztosságnak (IKB) benyújtott, teljesítést igazoló jegyzőkönyvekben valótlanul olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek munkavégzését is feltüntette, akik munkát nem végeztek. Papcsákot végül felmentették, két társát, Sík Zoltánt, az Orbán-kormány informatikai kormánybiztosát és Ormos Zoltán ügyvédet 100 ezer, illetve 115 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtották.

Fideszfigyelő

Ma délután döntött az OVB az MSZP magánnyugdíjpénztárakról szóló népszavazási kérdéseiről. Ezek az ülések nyitottak mindenki előtt, gondoltam ott a helyem, kíváncsi voltam, hogyan is működik a testület, és milyen érvek hangoznak el ebben a vitában. Kétségem nem nagyon volt afelől, hogy elutasítás lesz a vége.

Az OVB tanácsterme nem túl nagy, kb mint egy középiskolás osztályterem, a hátsó részén egy szalaggal elválasztott kis részen tobzódhatnak a sajtósok és az érdeklődők, így én is onnan szemléltem az ülést, mely csepp csúszással kezdődött. A számomra érdekes napirend a második volt, melyre egy tíz-tizenöt perc után rá is tért a bizottság.

A napirend rávezetője az volt, hogy az egyik indítványozó, Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja elmondhatta a politikai érveit, és kérte a bizottságot a kérdések átengedésére.

Az MSZP politikusai három kérdést tettek fel azonos témában, hátha valamelyik átmegy. A vita részleteitől megkímélnék mindenkit, szerintem nem lehetett volna úgy megírni ezeket a kérdéseket, hogy azok átmenjenek a felkent választási döntéshozók mai szeánszán.