A lógás amióta az iskolarendszer létezik meglévő fogalom, a törvény mindig igyekezet azonban a nebulókat az iskolapadban tartani. És lehetőleg mindig szankciókkal tette, pedig szerintem lehetne ösztönzőkkel is megkísérelni… persze ez nincs ma sem másképp. Az alábbi írás erről add remek körképet.
A hiányzási rekorder a jelek szerint Budapest, a fővároson belül is a nyolcadik kerület. Ahol a hivatalos statisztika szerint 39 diák bliccelt el 50 óránál többet. Igaz, ebből csak 16 esetben döntött a kerületi jegyző a támogatás felfüggesztéséről (11 eljárás jelen pillanatban is folyik). Persze, ha az 50 óra alatti, de így is számos hiányzásokat is figyelembe vennék, akkor csak a nyolcadik kerületben 108 diák lóg rendszeresen, igazolás nélkül.
Plázába bújnak
Persze a részleges iskolakerülés nem csak budapesti mutatvány, például Pécsett a tanév első két hónapjában már 20 olyan diák akadt, aki több mint tíz igazolatlan hiányzást gyűjtött be, öt diák támogatását pedig felfüggesztették (és megindították a gyermekek védelembe vételi eljárását). Pécsett egyébként a belvárosban található üzletközpont és a rendőrség együttműködési megállapodást is kötött, aminek értelmében a rendőrök hetente járják majd a plázát, hogy felderítsék az iskolakerülőket. És ha valakit rajtakapnak, akkor a rendőrök értesítik a jegyzőt, aki megteszi a további lépéseket. (A belvárosi üzletközpont az oktatási intézményekből lógó diákok kedvenc tartózkodási helye, és hogy a legkülönfélébb kifogásokkal magyarázzák, miért ott ülnek az iskolapad helyett.)
Az önkormányzat gyűjti
Emlékeztetőül: a kormány nyár végén alkotta meg azt a rendeletet, ami lehetővé teszi az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ha a tanköteles gyerek igazolatlanul lóg az iskolából. A mindennapokban ez úgy néz ki, hogy a 10 igazolatlan tanórát felhalmozó diák szüleit az iskola igazgatójának jelzése alapján a jegyző figyelmezteti, miszerint ha nebuló 50 igazolatlan órát gyűjt össze, akkor az iskoláztatási támogatás folyósítását felfüggesztik, mégpedig határozatlan időre. Ezalatt a dotáció semmiképp nem kerül a gyerekek családjaihoz, az Magyar Államkincstár az önkormányzat családtámogatási folyószámlájára utalja és a pénz ezen a számlán halmozódik.
Terepszemlét tartanak
Ráadásul 50 órányi igazolatlan hiányzás után a jegyzői gyámhatóság a támogatás felfüggesztése mellett a gyermek védelembe vételét is elrendelheti. Ezt egy úgynevezett gyámhatósági tárgyalás előzi meg, amire meghívják a szülőt, a 14 évesnél idősebb gyermeket, a gyermekjóléti szolgálatot, a családgondozót, a közoktatási intézmény igazgatóját és szükség esetén például a védőnőt is. A gyermekjóléti szolgálat felkeresi a családot és feltárja a tankötelezettség elhanyagolásának okait. A jegyzői gyámhatóság mindezek figyelembevételével dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről.
Az állam szárnyai alá veszi
A védelembe vétel azt jelenti, hogy a jegyző kirendel a család mellé egy családgondozót és kötelezi a szülőt és a gyermeket a vele együttműködésre. A családgondozó feladata a gyermek gondozásának és a szülői nevelés támogatásának biztosítása. Továbbá tájékoztatja a jegyzőt a gyermeket veszélyeztető körülményekről, javaslatot tesz a védelembe vétel megszüntetésére, vagy fenntartására, szükség esetén más gyermekvédelmi eszközök alkalmazására.
Egyszer sem lehet bliccelni
Háromhavonként a jegyzői gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz rendeződött-e a gyerek helyzete, teljesíti-e tankötelezettségét. Ha a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek egy óráról sem hiányzott igazolatlanul, akkor a megszüntetik az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, a gyermek védelembe vételét azonban még legalább három hónapig fenn kell tartani, megelőzendő az ismételt igazolatlan hiányzást. A felfüggesztés megszüntetését követően a családtámogatási folyószámlán összegyűlt teljes összeget természetben kapja meg a gyermek a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva, részletekben. Ha azonban a felülvizsgálat során kiderül, hogy a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét, az iskoláztatási támogatás teljes összegét visszatartják.
Gondnok gondoskodik
Más a helyzet akkor, ha a gyermeknek nincs igazolatlan hiányzása, jár iskolába, de elhanyagolják. Ebben az esetben szintén lehetőség van a családi pótlék (azaz mind a nevelési ellátás, mind pedig az iskoláztatási támogatás) természetben történő nyújtására, a családi pótlék összegének 100 százalékáig. Arról pedig, hogy a családi pótlék a gyermek szükségleteire menjen, eseti gondnok gondoskodik. Lapunk szerette volna meg tudni, hogy pontosan melyik iskolákban került sor a támogatások felfüggesztésére, avagy a tanulók gondozásba vételére, de erre vonatkozó információval nem tudtak szolgálni a minisztérium sajtóosztályán.
