Félreértés ne essék, amikor Illés Zoltán azt mondta: "attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos", akkor a mondata nem volt igazán okos. Elsőnek már csak azért sem, mert nyelvtanilag nem helyes, mert most vagy "attól", vagy "abból következik". És félreértés ne essék, én normális mértékben feminista vagyok: szerintem a nők társadalmunkban még nem egészen egyenlők, és egyenlővé kellene válniuk. De ha a feministák ilyenekre, és így rávetik magukat, hogy szexista, márpedig ezt tették, akkor szerintem csapdába estek.

Továbbá, nem vagyok naiv, Illés Zoltán, mondata mögött valószínűleg van némi férfisovinisztikus tudatalatti, csak amit mondott, az önmagában mégsem szexista. Miért nem? Figyeljünk oda, mit mondott Illés: "attól, hogy ön szép, abból még nem következik, hogy okos".

1) Nagyon szigorúan véve Illés semmit nem mondott semmilyen valóságos kérdésben, csupán egy feltételes logikai összefüggést mondott arról, hogy a szépség és az okosság logikailag vagy természettörvényi szinten nem függ pozitívan össze. És ez így is van. Ebben nincs szexizmus.

2) Természetesen implicit feltételezhetjük, hogy a logikai összefüggés előfeltételét, premisszáját is igaznak gondolta, és az "attól" pedig utal is erre. Tehát Illés közvetve azt állította, hogy Szél Bernadett szép. Ez speciel egy bók. Ebben sincs szexizmus, csak nagyon elborult feministák gondolják annak. A legtöbb nő nagyon is szereti a bókokat.

3) Szigorúan logikailag ugye a következtetésből nem következik, hogy Szél Bernadett nem okos, csak az, hogy ha okos, az nem a szépségéből következik. ld 1). De most ne legyünk logikai nácik, köznapi szinten mondhatjuk azt, hogy Illés ezt úgy értette, hogy Szél Bernadett szép, de nem okos. Ezt nyomatékosította a "baromság" kifejezés is, amiért Illés kapott figyelmeztetést az ügyvezetőtől.

4) Az, hogy valaki nem okos, nem sértés. Ha az okosságot mondjuk 105-ös IQ-nál húzzuk meg, és ez tényleg elég igénytelen határ lenne, akkor a társadalom nagyobbik része per definicionem nem okos.

5) Ha Illés azt mondta volna, hogy "ön hülye", az már inkább sértés lehetett volna, mert az a "nem okos"-nál alacsonyabb intelligenciára utal. Bár a társadalom egy bizonyos rétege tényszerűen nagyon hülye. De ez sem szexista. Mi több, a legtöbb embernek mond valaki ilyet valamikor életében. Ha más nem, akkor valahol szokott akadni egy hülye, aki pont ezzel jön Duning-Kruger hatás. És az ember ritkán kapja ezt az odamondást úgy, hogy közben azt mondják, szép.

6) Őszintén szólva, Szél Bernadett és Illés Zoltán számomra, első benyomás alapján, normális, értelmes embernek tűnnek. Illés Zoltán értelmesen tud beszélni, igazából itt nem tudom, miért kapta fel ennyire a vizet. A magyarázatából értem, hogy mi a baja, de a mondata azért meglepő, mert azt mondja, nyugodtan beszél, és annál a mondatnál tényleg nyugodtan beszélt.

7) A feministák szexistának gondolják Illés Zoltán mondatát. De Illés nem beszélt nőkről. Igaz, egy nőnek szólt be, de az ne legyen már mindig szexizmus, amikor egy férfi beszól egy nőnek! Ha egy nő szól be egy férfinak, az se szexizmus önmagában. Szexizmusra volt példa a Fideszben és KDNP-ben, de ez nem volt az.

8) Illés mondata csak akkor szexizmus, ha valaki elfogadja azt, hogy a "szép, de nem okos" állítás kifejezetten nőkre jellemző. De abból, hogy valaki szép, de nem okos, nem következik, hogy nő. Ha ezt valaki elfogadja, akkor maga is szexista. Szexista az, aki (itt) szexizmusra gondol. Ha Deutsch Tomira írták volna sok évvel ezelőtt, hogy "maga szép, de ebből nem következik, hogy okos", akkor kapott volna 1000 likeot a baloldalról. Olyan meg a Facebookon sokat láttam, hogy nők le "hülye picsázták" Selmeczi Gabriellát. No az szexista, abban szerepel egy nőre utaló szó. Jó, én tudom, a parlamentben mutassanak jobb példát, de ne is álszenteskedjenek, illetve leginkább ne ugorjanak rá álbakokra! A feministák, akik most szexizmust kiáltottak (ld. Vadai Ágnest a felvételen), csapdába estek.

9) A szépség emlegetése irrelevánsnak irreleváns volt, de nem volt szexista. Olyan, mintha azt mondta volna. "Abból, hogy ön gazdag, nem következik, hogy okos".

10) Ahogy a felvételen szerepel, érdekes módon Szél Bernadett volt az, aki normálisan kezelte az ügyet, ő itt nem beszélt szexizmusról (később ő is), csupán arról beszélt, hogy ez a parlamentben elfogadhatatlan. Ez egy védhető álláspont. Meg lehet vitatni. Továbbá arra használta fel az esetet, hogy felhívja a figyelmet Kövér László következetlenségére, mivel teljesen ártatlan dologért büntetést rótt ki, ezért pedig nem, legalábbis a felvétel készültekor. Na ez nem védhető álláspont. És ez fontosabb kérdés, mint az, hogy Szél Bernadettet "lehülyézték".

11) Az esetben az is igazán kár, hogy az egész szexizmus kérdés elterelte az eredeti kérdésről a figyelmet. A kommunikációs csapdába tehát szépen beleesett a média is. Arról ugyanis, hogy a verespataki aranybányával mi van, arról az ATV híradójából nem tudunk meg semmit. Ehhez nagyon mélyre kell ásnunk, például itt találjuk meg (mondjuk a Kossuthnál voltak olyan hülyék, hogy ez nem mindegyik böngészőn működik). Én végighallgattam az érdemi vitát is. Nem tudnám megmondani, kinek van igaza, mivel az elhangzott pro és kontra részletekben nem ismerem az igazságot. Ha igaz, hogy az EU parlamentben tényleg megszavazták a ciános technológia betiltását, akkor Szél Bernadett tényleg baromságot mondott. Ha Illés hazudott, akkor ez nagyobb hiba, mint az, hogy mit mondott Szél Bernadettnek. A médiában valaki, aki ezzel a témával foglalkozik, akit ezért fizetnek, utána áshatott volna. A botrány kiváló alkalom lett volna arra, hogy valami fontos dologra is felhívják a figyelmet.

Nem mondom, hogy a feministák belesétáltak Illés Zoltán ravaszul felállított csapdájába, mert Illésnek ez azért nagyon kínos volt. Nem, itt Illés egy nagyot bénázott, a feministák meg csak kissé izzadságszagúan reagáltak. És  értem, hogy az ellenzéki pártok begyűjtöttek egy csomó női szavazót, csak közben én meg csak nézek, hogy most így kell szavazót gyűjteni?! És gondolkodok, hogy most tényleg erre akarok szavazni? Erre a Vadai vagy Kunhalmi Ágnesre? Ne menjünk már le Selmeczi Gabriella és Szijjártó Péter szintjére!

A feminizmusnak érdemi kérdésekkel kéne foglalkoznia, az ellenzéki pártoknak pedig a kormány fontos hibáinak kritikájával kéne foglalkoznia, és kevesebb műbalhéval! Az értelmiség így félő, hogy befogott orral fog szavazni, vagy még úgy sem.

Előrebocsátom, hogy nem olvastam "A szürke 50 árnyalata" vagy "A sötét 50 árnyalata" c. könyvet - nem vagyok mazochista háziasszony, és vak komondorom sincs - csak metaforaként használom az ismert könyvcímet, azt hangsúlyozni, hogy a mazochista magyar kétharmad (52 százalék), egy olyan pártot és miniszterelnököt választott magának, aki őt azóta nagyon sokszor megalázta. És van egy egészen nagy, mazochista réteg, amely réteg afféle Stockholm-szindrómásként kitart mellette, beleszeretett kínzójába: "És mi mégis láncot hordunk, ide veled, régi Orbánunk!"

Jöjjön tehát Orbán 50 sötét árnyalata avagy az 50 ostorcsapás. Figyelem, a következő sorok sokkoló tényeket tartalmazhatnak! Elolvasásuk csak 18 évet betöltött, szavazati joggal rendelkező polgároknak megengedett. Csak Stockholm-szindrómás, lábfétisiszta (értsd: talpnyaló) mazochistáknak ajánljuk.

De vannak olyan mazochisták, akik ezt élvezik. És vannak olyan soft-mazochisták, akik ezt hagyják.

Szenzációs hír, hogy Hoffmann Rózsa külön rendeletére utólag belecsúsztatták az ötödikesek etika könyvébe a trafikmutyit is. A trafikmutyi a "igazságosság és csalás" fejezetben szerepel példafeladatként, mégpedig a következő módon.

***

Értelmezzétek az alábbi újsághírben szereplő nyilatkozatot!

"Akkor, hogy teljesen világos legyek: az én számomra ez az ügy csak arról szól, hogy van egy ember, akiről az államnak fogalma sincs, milyen meggyőződésű, de aki közmegelégedésre, és minden szabályt betartva 19 éve dohányt, cigarettát meg újságot árul Dunakeszin. Majd jön az állam, és nemcsak elveszi tőle a megélhetését, de meg sem indokolja, hogy mindezt miért teszi."

Feladatok:

1) Vajon a trafikmutyi elnevezés csak kommunista trükk? És ha nem, akkor miért igen?

2) Magyarázzátok meg a szakállas liberálbolsevik bácsiknak, hogy miközben a másét elvenni bűn, miért nem bűn mégsem, ha mi vesszük el a másokét, és a mieinknek adjuk?!

3) Miért szükséges az, hogy a megfogyatkozott trianoni Magyarországon kevesebb trafikboltot nyissunk?!

4) Meséljétek el, hogy hogyan vették el a bevándorló idegenszívűek tőlünk a dohányban rejlő nagy üzletet!

5) Fejtsétek ki, hogy miért jobb a munkás alapú társadalom, mint az a liberális Kossuth?!

6) Beszéljétek meg, hogy kell-e pulóvert venni, ha a trafikba megyünk cigit venni?

7) Mi az, amire mindenképpen szükség van a Normafán? Kápolnára, vagy trafikra? Szerinted melyikből építsünk?

8) Keressetek az interneten  kutatási eredményeket, melyek szerint a felszentelt cigaretta kevésbé károsítja az egészséget! De idegenekkel ne beszéljetek!

9) Találjatok magyarázatot arra, hogy a 19 éve dohányt áruló trafikos helyett miért a mi kutyánk kölke érdemelte meg a koncessziót, az isten szerelmére!

***

Sajnos ez csak egy álhír. Az ötletet innen vettem.

1. ábra: A társadalmi összetartás és a vallás fontossága országos szinten véve negatívan függ össze. Vízszintes tengely: a vallás fontossága a mindennapi életben. Függőleges tengely: társadalmi összetartás.

Ha megkérdezik az embereket, hogy mi az, ami a társadalmat összetartja, nagyon sokan a vallást említenék fel. Ha fordítva kérdezünk, hogy mi a vallás haszna, akkor az olyan rossz válasz mellett, hogy etika, szintén fel szoktak emlegetni olyat, hogy a társadalmi összetartás, vagy valami hasonló fogalmat.

A német Bertelsmann-Alapítvány felmérése szerint azonban, amit felszínesen gondolnak az emberek, azt mélyen már nem gondolják így, illetve nincs így. Sőt. Az alapítvány egy nemzetközi kimutatást készített, amelyben a társadalmi összetartást komplex módon mérték, olyan összetevők alapján, mint hogy mennyire bíznak meg az emberek egymásban és az intézményekben, mennyire készek segíteni egymásnak, mennyire tartanak be szociális szabályokat. A másik oldalon a vallásosság fontosságát mérték a mindennapi életben. Itt nem arról van szó, hogy a világ különféle országaiban egy új felmérést készítettek volna, hanem létező adatokból állítottak össze regressziós teszteket.

A létező adatokat országos szinten aggregálták, és amit összehasonlítottak, azok országos átlagok voltak. Az egyik fő vizsgálatban azt nézték, hogy egy ország társadalmi összetartó ereje hogyan függ össze azzal, hogy mennyire tartják a vallást a mindennapi életben fontosnak az emberek. Tehát nem a vallásosok arányát nézték, bár ez is biztos korrelált volna, hanem, hogy milyen fontos a vallás. Az eredményt az első ábra mutatja.

Az 1. ábrán egy lineáris regressziós egyenest illesztenek a pontokra, és -0,46 vagy -0,43-as korrelációt mérnek (hogy a két korreláció miben különbözik, az már tényleg szakmai részletkérdés). Ez a negatív korreláció szignifikáns, egyértelmű, de nem nagyon nagy. Ez szemmel is látszik az ábrán: bőven vannak kivételes országok. Magyarország is kicsit outlier, ugyanis ahhoz képest, hogy a vallás csak közepesen nem fontos, a társadalmi összetartás igen gyenge. Hát, Magyarországot ezek szerint csak a teljes ateizmus mentheti meg.:)

Általában sok az olyan kivétel, ahol a vallás nem erős, még sincs valami nagy társadalmi összetartás. Másrészt viszont a nagyon erősen vallásos országokban garantált az alacsony társadalmi összetartás.

Feltűnő, hogy az adatok a fejlett világból származnak, azaz Európából, és a fejlett angolszász országokból. A felmérésből kimarad a harmadik világ, de még Ázsia fejlettebb vagy fejlődő országai is. Ennek ellenére az 1. ábra trendje nagyon is tanulságos ránk nézve, hiszen mi európai ország vagyunk. Mi nem sokat tudnánk kezdeni egy ázsiai trenddel.

A korrelációhoz meg kell, hogy fussuk a szokásos kört. A német cikk címe az, hogy "A vallás gyengíti a társadalmakat", de aztán elmagyarázzák, hogy a korrelációból ilyenre nem lehet következtetni. Három lehetőség van:

1) A vallás tényleg gyengíti a társadalmat.

2) Az erős társadalmi összetartás vallástalanságot okoz.

3) Van egy harmadik közös ok, amelyik mindkettőt okozza.

A vallásra nézve egyik sem rózsás. Gondoljunk csak bele, hogy ha a társadalmi széttartás okozza a vallást! Ez jobban hangzik?! És az, hogy van valami közös dolog, ami társadalmi széttartást és vallást is okoz egyben? Ez sem hangzik jól. Az viszont ebből biztos, hogy a vallásnak nem lehet társadalmi összetartó ereje, legalábbis nem erős, mivelhogy ez nem jön ki az eredményekben.

Hát kérem ez az, amit esetleg hittan és etika órán tanítani kéne!

Megjegyzem, ez csak egy egyedi kimutatás, lehet azt mondani, hogy egy kimutatás nem kimutatás. De az a gyanús, hogy a vallás pozitív hatásainak mítoszát sorba cáfolják meg felmérések. Bizony, kimutatták már, hogy a társadalom erkölcsét sem javítja a vallás.

2. ábra: a társadalmi összetartozás boldogsággal jár együtt. Vízszintes tengely: társadalmi összetartás. Függőleges tengely: elégedettség-index.

A 2. ábra egy még erősebb összefüggést mutat, amely a magyarokra nézve még szomorúbb. Egyébként közhely, hogy Magyarország az egyik legboldogtalanabb ország Európában, és a társadalmi összetartás is nagyon alacsony. De azt eddig nem tudtuk, hogy ez a kettő ennyire összefügg. Gyakorlatilag minden ország felsorakozik az egyenesre, csak két kivétel van.

Itt talán az irány is egyértelműbb: a társadalmi széttartás okozhatja a boldogtalanságot, vagy pedig közös ok van. Ha pedig összerakjuk a két korrelációt, akkor az is valószínűsíthető, hogy a vallás és a boldogtalanság is korrelál. Legalábbis a fejlett országokban.

Mostanában az ellenzéki pártok a különféle stadionépítéseken való felháborodással kampányolnak. Ez egyébként egy érdekes dolog, mert hát ugye a stadionokban sportolnak, a sport hasznos dolog. Mégis, a pártok elég erős érvrendszert tudnak felsorakoztatni amellett, hogy itt mégiscsak inkább luxusról, nem tömegsportról van szó, és nehéz időket élünk, és ezer jobb helye lenne annak a pénznek, mint a stadionokban. Ehhez még hozzá jön az, hogy a magyar foci sikertelensége hangulatilag szépen aláfesti az érveket.

Ez a kampányfogás mindezek ellenére kockázatos, hiszen nagyon sok foci szurkoló van, akiket ezzel elijesztenek maguktól a pártok. Hasonlóan, a kormány pedig a sok fociszurkoló szimpáítiájára számíthat. Nehéz megmondani, hogy a szavazatmaximalizálás jegyében nyerő lépés-e a stadionépítések ellenzésével kampányolni. Nyilván több ember van, akit a foci annyira nem érdekel, mint ahány vérbeli fan van. Az emberek többsége tehát érzelmileg is azonosul azzal, hogy jobb helyen lenne máshol a pénz. De ezen emberek nem annyira fanatikusan stadion-ellenesek, mint amennyire stadionpárti egy ősszurkoló. Tehát sok gyengébb szimpáítia van kevesebb, erős antipátia ellenében.

Egészen hasonló a helyzet az egyházak tekintetében. Magyarországon azok az egyházak, akikre igen sokat költ az állam, visszaszorulóban vannak. Az atlatszo.hu kimutatása szerint az EMMI költségvetéséből legalább 20 milliárd forint ment el a Katolikus Egyházra, 6 milliárd, a református egyházra, és 2 milliárd az evangélikusra. Ez nem az összes pénz, amit rájuk fordítanak, ennél sokkal többet kapnak. Ez csupán azok az összegek, melyeket az EMMI-től kapnak. 

Az ellenzéki pártok ebből azonban nem csinálnak kampányt. Mondhatni, hogy egy egész egyház méltán kap több támogatást, mint egy stadion. De szerintem a kettő nem mérhető össze. Ha jól gondolom, akkor itt egyházak éves, rendszeres EMMI támogatása (ami ugye nem az egész, hanem az 1+1 százalékok kiegészítése), és a fociban egy egyszeri, nagy projekt egyszeri támogatásáról van szó.

Az összehasonlítás további elemei, hogy hívők szerint az egyházak fontosabbak a focinál. Hát, ez minimum vitatható, de ami szerintem nem vitatható, hogy az oktatás (tudomány) fontosabb, mint a vallás. Márpedig például az ELTE sokkal kevesebb támogatást kap, mint a katolikus vagy evangélikus egyház.

Az egyházak fontosságához az is hozzátartozik, hogy a támogatott egyházak híveinek száma a népszámlálás szerint durván csökkennek. A Katolikus Egyház például 54,5 százalékról 39 százalékra (1.7.1. tábla). És ahogy azt lehet tudni, a népszámlálás ráadásul felülbecsüli a valóban elkötelezett hívők számát. 

Tudom, az egyházak olyan funkciót látnak el, mint oktatás, egészségügy és műemlékek fenntartása. De az egyházaknál nagyon zavaros ez a finanszírozási rendszer, amelyben az egyházak jogtalan előnyöket kapnak. És végül, ezen felül van olyan támogatás, amely csak a hitéleti tevékenységre van, no az az igazán felháborító. 

És mégis, az ateisták pénzéből is finanszírozzák ezeket a dolgokat. Tudom, az egyetemekre se jár mindenki, és például a listán nem szereplő színházakba sem. Igen ám, de az alkotmányunkban, és a Fidesz tákolmányában sem, nem az állam és fociegyesületek, nem az állam és színházak, nem az állam és egyetemek elválasztása szerepel, hanem az állam és egyház szétválasztása.

Márpedig a vatikáni szerződés - melyet kiterjesztettek más egyházakara is-, az emiatt explicit alkotmányellenes törvény. Olyan törvény, amelyet sajnos a jelenlegi ellenzék alkotott meg, és amelyet a jelenlegi ellenzék sem ellenez. A vatikáni szerződés ellen semmelyik párt nem kampányol. Miért?

Egy válasz, és ez mindenképpen szerepel az okok között az, hogy szavazatmaximalizálás szempontjából. De amit fent a fociról elmondtam, az a vallásra is igaz: a vatikáni szerződés felmondása nyilván sok, de bőven kisebbségben lévő fanatikus sértene, és nyilván nagyon sok szavazó lenne viszonylag semleges, vagy gyengén helyeselné. De a fanatikusok ellenzése eltántoríthat valakit a párttól, míg a gyenge egyetértés nem feltétlenül hoz szavazókat egy pártnak.

A pártok tehát részben racionálisan járnak el, a hiba a szavazókban van, akik elnézik az alkotmánysértést, elnézik a jogtalanságot, nem bassza annyira a csőrüket, hogy most egy párt mellett emiatt leszavazzanak. A baj azokkal a felekezeten kívüliekkel van, akik elnézik, hogy az adójukat elvegyék.

A pártok ehhez képest csak gyávák, elvtelenek, és talán kicsit félre is becsülik a helyzetet, mert nem biztos, hogy a mérleg nyelve ennyire a vatikáni szerződés támogatása mellé billen.

Ami ellen az ellenzéki pártok felemelték a hangjukat az nem a vatikáni szerződés, hanem az egyháztörvény. A Demokratikus Koalíció és az MSZP is. Az egyháztörvény és a vatikáni szerződés annyiban függ össze, hogy az egyházi státuszból kirekesztett egyházakra nem terjed ki a vatikáni szerződés kiterjesztése. Az MSZP és a DK tehát ugyan nem kritizál egy jogtalan szerződést, de legalább amellett kampányol, hogy a jogtalan szerződésből minden egyház egyenlő jogokkal nyerészkedjen. De a valódi probléma a vatikáni szerződés volt. A valódi probléma, hogy egyházaknak támogatás jár, holott az egyházak semmiféle igazolható teljesítményt nem tudnak lerakni az asztalra (mint mondta, ahol tud, ott még pluszban jár támogatás), és emiatt igen, voltak üzletegyházak. Méghozzá nem is csak néhány. Mindegyik egyház üzletegyház.

Az egyházaknak ráadásul ezzel a támogatással most már el sem kell számolniuk. Olyan audit vesznek belőle a papok maguknak, amilyet akarnak. Az egyházaknak úgy látom, ma pont ugyanolyan nemesi előjogai vannak, mint a középkorban: az állam garantálja, hogy megkapják tőlünk a tizedet, ne kelljen adózniuk, nem ellenőrzik az elköltését.

A modern megoldás pedig a vatikáni szerződés eltörlése: éljenek meg az egyházak a híveik támogatásából, ha pedig valamilyen valós teljesítményre kell nekik pénz, akkor pályázzanak együtt a civil szervezetekkel! Mérettessék meg magukat tisztességes versenyben!

Ezt a blogbejegyzést a magyar adófizetők pénzének lenyúlása nélkül írtam. Valójában teljesen ingyen. Bérből élek, megdolgozok érte.

Egy emigráns vagyok csupán a sok közül,

ki magyar honból Németbe került.

Bár úgy döntöttem, itt is maradok (minimum jövőig),

én akkor is otthon szavazok.

Itt még ebben a hónapban lesznek parlamenti választások, és én nem fogok szavazni. Az ok nem az, hogy ne lennék német állampolgár, nem is az, hogy nem Németországban élek, nem is az, hogy nem kaptam meg a papírokat. Nem, német állampolgár vagyok, Németországban élek, és itt van mellettem a szavazáshoz kapott papír. Az ok nem is az, hogy ne lenne preferenciám, Németországban is valamelyik ellenzéki pártra szavaznék. Még csak nem is lenne haszontalan a szavazás, hiszen a küzdelem szoros lesz, nem biztos, hogy a jelenlegi koalíciót le lehet váltani, és kijöhet olyan szoros eredmény is akár, ahol nagyon nehéz kérdés lesz, milyen koalíció álljon fel. Németországban ugyanis nagyon egészséges állapotok vannak: több közepes méretű párt van, amelyek többféleképpen alkothatnak koalíciót. Továbbá a szélső balos Die Linke párttal senki nem szeretne koalíciót kötni, de szoros eredmény esetén, ha a két tábor egymással nem köt koalíciót, és a szélső balosokkal sem, akkor patthelyzet alakulhat ki. A szavazatom tehát fontos lehetne.

Az egyetlen ok azonban az, hogy Magyarországon szeretnék jövőre szavazni. Nos, technikailag meg is tehetném semmi nem zárja ki, hogy itt is szavazzak, és ott is. Mindkét helyen megkapom ugyanis a szavazáshoz szükséges papírokat, hiszen kettős állampolgár vagyok, és mindkét helyen van lakásom, és mindkét helyen élek. Ezzel több közöm van a magyarországi parlamenti választásokhoz, mint egy olyan határon túli, újkettősállampolgár magyarnak, aki egyáltalán nem lakik Magyarországon. Mielőtt kivándoroltam, Magyarországon fizettem adót, és még nem adtam fel a reményt, hogy egyszer ez az ország élhető lesz, és akkor visszaköltöznék. Ezek az okaim, amelyek miatt azt gondolom, megillet a szavazás joga Magyarországon, nem csak törvényileg, de erkölcsileg is.

Van azonban egy elvem: az, hogy mindkét helyen nincs jogom szavazni. Ez szerintem nem csupán az én elvem, hanem egy demokratikus köztársaság alapelveiből következik. Egy demokratikus köztársaságban minden felnőttnek van joga szavazni (néhány kivételtől eltekintve), és mindenkinek egyenlő joga van szavazni. Ez az egyenlőség pedig azt jelenti, hogy senkinek nem szabad, hogy joga legyen kétszer szavazni. Aki kétszer szavaz, az a demokratikus elveket sérti. Ilyen egyszerű ez.

Ha én két helyen, kétszer szavaznék, akkor kihasználnám a helyzetet, és azt mondanám, én emberileg, jogilag kétszer annyit érek, mint a mezei "paraszt", vagy "proli". Azért használom ezeket a szavakat, mert ez valahol "nemesi" előjogokat jelentene, és ezt a mentalitást így fejezem ki. Ez nem az én mentalitásom.

Miért írom le mindezt? Nyilván nem az a fontos, hogy én személy szerint szavazzak-e kétszer. Nem is az a fontos, hogy én ezen mit és hogyan dilemmázok. Ha csak erről lenne szó, akkor ez egy jelentéktelen post lenne. A dolognak azért van jelentősége, mert az újkettősállampolgár magyarok, illetve egyébként a régiek is minden bizonnyal, többségében szerintem simán leszavaznak mindkét helyen. És ez helytelen, és igazából ezért helytelen, hogy kettős állampolgárságot kaptak, hiszen tulajdonképpen ez, és csak ez volt a célja a Fidesznek ezzel. Ha nem élnének vissza vele, mint ahogy én nem teszem, akkor az állampolgársággal nincs gond. De ha ez az állampolgárság azért kell, hogy itt is, meg ott is szavazzanak, akkor az gond.

De nem csak a kettős állampolgárokat akarom biztatni, hogy ne éljenek vissza a szavazati jogukkal, hanem azt a több százezer emigránst is, akik hozzám hasonlóan kivándoroltak, de csak magyar állampolgárok, és teljesen természetes, hogy otthon szavazhatnak. Őket a szavazásra szeretném biztatni. Én megértem, hogy ők is úgy gondolták, külföldön jobban boldogulhatnak. Megértem, hogy elmenekültek ettől a rendszertől, hiszen én is ezt tettem. De adjunk egy esélyt ennek az országnak, járuljunk hozzá, hogy Orbánt le lehessen váltani! Jövőre, tavasszal, ti is menjetek haza, és szavazzatok le Orbán ellen, a demokratikus ellenzék valamelyik pártjára!