1. ábra: A társadalmi összetartás és a vallás fontossága országos szinten véve negatívan függ össze. Vízszintes tengely: a vallás fontossága a mindennapi életben. Függőleges tengely: társadalmi összetartás.

Ha megkérdezik az embereket, hogy mi az, ami a társadalmat összetartja, nagyon sokan a vallást említenék fel. Ha fordítva kérdezünk, hogy mi a vallás haszna, akkor az olyan rossz válasz mellett, hogy etika, szintén fel szoktak emlegetni olyat, hogy a társadalmi összetartás, vagy valami hasonló fogalmat.

A német Bertelsmann-Alapítvány felmérése szerint azonban, amit felszínesen gondolnak az emberek, azt mélyen már nem gondolják így, illetve nincs így. Sőt. Az alapítvány egy nemzetközi kimutatást készített, amelyben a társadalmi összetartást komplex módon mérték, olyan összetevők alapján, mint hogy mennyire bíznak meg az emberek egymásban és az intézményekben, mennyire készek segíteni egymásnak, mennyire tartanak be szociális szabályokat. A másik oldalon a vallásosság fontosságát mérték a mindennapi életben. Itt nem arról van szó, hogy a világ különféle országaiban egy új felmérést készítettek volna, hanem létező adatokból állítottak össze regressziós teszteket.

A létező adatokat országos szinten aggregálták, és amit összehasonlítottak, azok országos átlagok voltak. Az egyik fő vizsgálatban azt nézték, hogy egy ország társadalmi összetartó ereje hogyan függ össze azzal, hogy mennyire tartják a vallást a mindennapi életben fontosnak az emberek. Tehát nem a vallásosok arányát nézték, bár ez is biztos korrelált volna, hanem, hogy milyen fontos a vallás. Az eredményt az első ábra mutatja.

Az 1. ábrán egy lineáris regressziós egyenest illesztenek a pontokra, és -0,46 vagy -0,43-as korrelációt mérnek (hogy a két korreláció miben különbözik, az már tényleg szakmai részletkérdés). Ez a negatív korreláció szignifikáns, egyértelmű, de nem nagyon nagy. Ez szemmel is látszik az ábrán: bőven vannak kivételes országok. Magyarország is kicsit outlier, ugyanis ahhoz képest, hogy a vallás csak közepesen nem fontos, a társadalmi összetartás igen gyenge. Hát, Magyarországot ezek szerint csak a teljes ateizmus mentheti meg.:)

Általában sok az olyan kivétel, ahol a vallás nem erős, még sincs valami nagy társadalmi összetartás. Másrészt viszont a nagyon erősen vallásos országokban garantált az alacsony társadalmi összetartás.

Feltűnő, hogy az adatok a fejlett világból származnak, azaz Európából, és a fejlett angolszász országokból. A felmérésből kimarad a harmadik világ, de még Ázsia fejlettebb vagy fejlődő országai is. Ennek ellenére az 1. ábra trendje nagyon is tanulságos ránk nézve, hiszen mi európai ország vagyunk. Mi nem sokat tudnánk kezdeni egy ázsiai trenddel.

A korrelációhoz meg kell, hogy fussuk a szokásos kört. A német cikk címe az, hogy "A vallás gyengíti a társadalmakat", de aztán elmagyarázzák, hogy a korrelációból ilyenre nem lehet következtetni. Három lehetőség van:

1) A vallás tényleg gyengíti a társadalmat.

2) Az erős társadalmi összetartás vallástalanságot okoz.

3) Van egy harmadik közös ok, amelyik mindkettőt okozza.

A vallásra nézve egyik sem rózsás. Gondoljunk csak bele, hogy ha a társadalmi széttartás okozza a vallást! Ez jobban hangzik?! És az, hogy van valami közös dolog, ami társadalmi széttartást és vallást is okoz egyben? Ez sem hangzik jól. Az viszont ebből biztos, hogy a vallásnak nem lehet társadalmi összetartó ereje, legalábbis nem erős, mivelhogy ez nem jön ki az eredményekben.

Hát kérem ez az, amit esetleg hittan és etika órán tanítani kéne!

Megjegyzem, ez csak egy egyedi kimutatás, lehet azt mondani, hogy egy kimutatás nem kimutatás. De az a gyanús, hogy a vallás pozitív hatásainak mítoszát sorba cáfolják meg felmérések. Bizony, kimutatták már, hogy a társadalom erkölcsét sem javítja a vallás.

2. ábra: a társadalmi összetartozás boldogsággal jár együtt. Vízszintes tengely: társadalmi összetartás. Függőleges tengely: elégedettség-index.

A 2. ábra egy még erősebb összefüggést mutat, amely a magyarokra nézve még szomorúbb. Egyébként közhely, hogy Magyarország az egyik legboldogtalanabb ország Európában, és a társadalmi összetartás is nagyon alacsony. De azt eddig nem tudtuk, hogy ez a kettő ennyire összefügg. Gyakorlatilag minden ország felsorakozik az egyenesre, csak két kivétel van.

Itt talán az irány is egyértelműbb: a társadalmi széttartás okozhatja a boldogtalanságot, vagy pedig közös ok van. Ha pedig összerakjuk a két korrelációt, akkor az is valószínűsíthető, hogy a vallás és a boldogtalanság is korrelál. Legalábbis a fejlett országokban.