Budapest főPR-mesterének legújabb nyilatkozata megér egy kis gondolkodást:
Demszky Gábor főpolgármester elismeri politikai felelősségét a BKV-ügyek kapcsán, de nem érzi úgy, hogy le kellene mondania. Hiszen ő nem tudott semmiről. Nem tudott az aggályos végkielégítésekről, a különböző furmányos trükkökről, nem tudott arról, hogyan szipkázzák ki a cégből a pénzt. Nem látott, nem hallott semmit.
Azon természetesen nincs meglepődve, hogy egykori helyettese, az MSZP-s Hagyó Miklós lemondott a Fővárosi Közgyűlésben betöltött mandátumáról, vigye csak el a balhét, ha már egyszer ott sertepertélt ilyen-olyan ügyekben a közlekedési társaságnál, de személyes barátja és tanácsadója, Mesterházy Ernő meggyanúsítása már igencsak meglepte.
Már hogyne lepte volna meg! Hiszen ő semmiről sem tudott, ő csak főpolgármester, akinek a dolga az, hogy főpolgármesterkedjen, világvárost építsen. Valószínűleg reggelente bement a hivatalába, hagyta, hogy a helyettesei intézzenek mindent, ami a város életéhez szükséges, barátja és tanácsadója meg elintézte a politikai egyeztetéseket.
De akkor mit csinált ő, ha semmit nem tudott, így azt sem, hogy sokak szerint barátja és tanácsadója Hagyóval karöltve dolgozott ki olyan modellt, amellyel saját kézi irányításuk alatt tarthatták Budapest közműcégeit és így a BKV-t is?
Demszky semmiről sem tudott. Mesterházy meggyanúsítása utáni meglepetésében négy napra eltűnt. Ebben nagy gyakorlata van, a BKV-sztrájk idején sem igazán sürgölődött, nem volt ott az egyeztetéseken, nem próbálta koordinálni a folyamatokat. Igaz, jó érzékkel, a megállapodás estéjén néhány kamera társaságában megjelent a közlekedési cég székházában, ahol a rendőrség nyilvánvalóan otthonosabban mozog mostanában, mint a város főpolgármestere.
Igaz, miért is kellene neki otthonosan mozognia a főváros legfontosabb cégének épületében? Ezek szerint voltak arra mások is.