MDF és a „demokrácia”
A „lakiteleki csoport” kizárása az MDF-frakcióból:
2004 szeptember: Az MDF parlamenti frakciója a vezetőséggel szemben más irányt szabna az MDF politikájának, azonban ez felsőbb ellenállásba ütközik. A frakció többsége bizalmatlansági indítványt nyújt be Herényi Károly ellen és új frakcióvezetőt akar választani. Ekkor Herényi Károly önhatalmú döntést hoz: öt képviselőt kizár a frakcióból (Balsai István, Font Sándor, Horváth Balázs, Kelemen András és Szászfalvi László). Herényi az Indexnek nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy „frakcióvezetőként, vagyis a párt képviselőinek egységes politikai fellépéséért felelős személyként joga volt a kizárásról szóló döntés meghozatalához. A frakcióvezető szerint az egyszemélyi döntés sem alapszabály ellenes, miután a frakciónak nincs szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ megújítása ugyanis elmaradt, így június 19-én hatályon kívül helyezték.” A kizárt képviselők bíróságon támadják meg a döntést.
2006. december: Az első fokú bíróság fejenként kétmillió forint (plusz kamat és perköltség) nem vagyoni kártérítést ítélt meg az öt politikusnak, ugyanis szabálytalanul távolították el őket az MDF-frakcióból. A bíróság álláspontja szerint Herényi Károly – az MDF országos választmányának utólagos jóváhagyásával – valótlanul jelentette be, hogy az öt politikus frakciótagsága kizárás jogcímén megszűnt.
2007. június: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyta és jogerőre emelte.
2008 március: Elutasította a Legfelsőbb Bíróság (LB) az MDF felülvizsgálati kérelmét, így jogerőssé vált az ítélet, amely kimondta, hogy a pártnak nem vagyoni kártérítést kell fizetnie, és nemzetközi sajtótájékoztatón kell bocsánatot kérnie a törvénytelenül kizárt öt egykori képviselőjétől. A bocsánatkérés elmaradt, majd megkezdődik a vagyoni kártérítésről rendelkező bírósági tárgyalás.
2009. április: A Fővárosi Bíróság ítélete szerint az MDF-nek, valamint Herényi Károly alpereseknek egyetemlegesen mintegy tizenhatmillió forint vagyoni jellegű kártérítést és ennek törvényes kamatait is ki kell fizetniük az MDF-frakcióból törvényellenesen kizárt képviselők számára.
Almássy Kornél visszaléptetése és kizárása a pártból:
2008. augusztus: Almássy Kornél, alelnök bejelentette, hogy ringbe száll a szeptember 27-i tisztújító gyűlésen az elnöki posztért, majd az MDF több megyei szervezete (pl. Somogy, Heves) is bejelenti, hogy elsősorban őt támogatja.
2008. szeptember 12: Almássy Kornél egy sajtótájékoztatón azt állítja, hogy reggel telefonon megzsarolták, hogy lépjen vissza az MDF-elnökjelöltségtől, sőt a pártból is lépjen ki.
2008. szeptember 12: Dávid Ibolya egy sajtótájékoztatón azt állítja, hogy Almássy Kornél is érintett abban az ügyben, amelyben egy biztonsági cég (UD Zrt) azt a megbízást kapta, hogy gyűjtsön terhelő adatokat a pártról és Dávid Ibolyáról. Dávid mindezt egy rögzített telefonbeszélgetésre hivatkozva állítja, de ennek forrását nem árulja el. Dávid a sajtótájékoztatón elismeri, hogy egy ismerősén keresztül valóban „arra kérte” Almássy Kornélt, hogy vonuljon ki az MDF politikájából és a közéletből. Az UD Zrt. cáfolja Dávid vádjait. Almássy leszögezte, hogy nem lép vissza az elnökjelöltségtől, és párttagságát is megtartja, mert szerinte ő ellenfeleivel ellentétben becsületes eszközökkel próbál az MDF sikeréért tevékenykedni.
2008. szeptember 13: Ellentétben az egy nappal korábbi álláspontjával, Almássy a választmányi ülésen mégis bejelenti, hogy visszalép az elnök-jelöltségtől. Ezt követően Almássy 12 támogatója is lemond a választmányi tagságáról és kivonul az ülésről.
2008. szeptember 25: Almássy sajtótájékoztatón több részletet mesél el arról, hogy szerinte milyen módokon zsarolták meg, hogy lépjen vissza az elnök-jelöltségtől.
2008. szeptember 26: Az MDF elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja kizárja a frakcióból Almássy Kornélt. Almássy törvénytelennek és semmisnek tekinti a kizárását. Arra hivatkozik, hogy valójában nem lehetett sem frakció-, sem elnökségi ülés, hiszen ő, mint a frakció és az elnökség tagja arra meghívót nem kapott.
2008. szeptember 27: Az MDF országos gyűlésére Almássy csak konfliktus útján és csak a sajtó jelenlétének hatására tud bejutni , de több társát nem engedik be, vagy mandátumukat nem igazolják (pl. hat budapesti delegáltat és az IDF alelnökét). Az országos gyűlésen azonban széleskörű taps fogadja a belépő Almássyt. Ezután 303 érvényes szavazatból 207 igen szavazattal választották meg Dávid Ibolyát (a most már egyetlen jelöltet) pártelnöknek.
2008. szeptember 29: Herényi Károly arra az újságírói kérdésre, hogy az MDF pénteken követett-e el formai hibát Almássy Kornél szeptember 26-dikai kizárásával kapcsolatban, a frakcióvezető azt válaszolta: "volt némi formai hiba", azonban nem biztos, hogy azon a frakcióülésén Almássy Kornélnak részt kellett volna vennie, mert "túl sok dicsérő szó nem hangzott el" a személyét illetően. Arra a kérdésre pedig, hogy elegáns volt-e a döntés, a politikus úgy válaszolt: „nem, az egy gyors döntés volt”. A frakció azonban ismét megerősíti a kizáró határozatot.
2008. október 29: Az MDF választmánya nyílt szavazással kizárja Almássy Kornélt a pártból is (100 küldöttből 75-en voltak jelen, 40-en szavaztak igennel és 20-an nemmel a kizárásra).
A korábban október 11-re tervezett döntést azért halasztották el, mert időközben dr. Vass János képviselő kilépett az MDF-frakcióból, amelynek létszáma így 10 fő alá csökkent, és ezzel megszűnt létezni. Ezután egyeztetések folytak Almássyval is, hogy másfél évi fizetésért cserébe adja vissza önként a parlamenti mandátumát, hogy az MDF mást jelölhessen helyette. Miután azonban egyezség nem született, Almássyt kizárták a pártból. (A frakció léte végül Lengyel Zoltán csatlakozásával „menekült meg”.)
2008. december-április: Almássy magánvádas büntetőjogi pert kezdeményez Dávid Ibolyával szemben „aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, és jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás bűncselekménye” miatt. Dávid Ibolya azonban az ígérete ellenére végül nem mond le a mentelmi jogáról, és februárban ezt az MSZP-s képviselőknek köszönhetően a Mentelmi Bizottság és a Parlament sem adja ki. Így, a büntetőjogi perre nem kerül sor, de Almássy áprilisban polgári peres eljárást kezdeményez.
2009. február 9: Az MDF etikai bizottsága kizárja Balla György Somogy megyei elnököt, valamint az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökét és két alelnökét a pártból. Az érintettek szerint egyetlen „bűnük” az volt, hogy korábban Almássy Kornélt támogatták.
2009. június-október: A Legfőbb Ügyészség gyanúsítottként kívánja kihallgatni Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, mert (sajtóinformációk szerint) „kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével, valamint egyrendbeli kényszerítés bűntettével” vádolják Almássy Kornél megzsarolása, lemondatása, és az UD Zrt. hangfelvételének nyilvánosságra hozatala miatt. Az Ügyészség kikéri a két politikus mentelmi jogát, azonban a Bizottság és a Parlament a témát csak októberben tűzik napirendre. Az MSZP-s képviselők támogatásával Dávid Ibolya és Herényi Károly megtarthatja a mentelmi jogát, így az ügyészségi eljárás felfüggesztésre kerül.
2009. november: Az UD Zrt. kezdeményezésére indított, az ügy kivizsgálására irányuló nyomozás során kiderült, hogy a Dávid Ibolya által a sajtónak is bemutatott felvétel manipulálva volt. A Központi Nyomozó Főügyészség berkein belül folyó eljárás során az igazságügyi hangszakértő ugyanis kétséget kizáróan megállapította, hogy a hanganyagot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) készítette, és a beszélgetés felvételét valakik manipulálták, több helyen megvágták, illetve bizonyos részeket egyszerűen kitöröltek belőle. „Így kétséges lehet, hogy a hanganyag valóban alátámasztja-e a Dávid Ibolya által elmondottakat, vagyis azt, hogy politikai ellenfele(i) titkos adatgyűjtést kezdeményeztek ellene.”
Bokros EP listavezetővé „választása”, majd a szokásos kizárások:
2009. február 24: Ismert előzmények és párton belüli egyeztetések nélkül, magának Bokros Lajosnak és az MDF tagságának is a legnagyobb meglepetésére, az MDF elnöksége úgy dönt, hogy Bokros kéri fel az Európai Parlamenti lista vezetőjének.
2009. február 26: Bokros jelölése azonnali és nagyon heves ellenállásba ütközik az MDF párttagsága körében. Olajos Péter, az MDF EP-képviselője, korábbi listavezetője a következőképpen nyilatkozik: „a háta mögött, a megkérdezése és mindennemű kommunikáció nélkül döntöttek egy olyan ügyben, amely alapvetően kérdőjelezi meg az MDF identitását". Katona Kálmán még keményebben fogalmaz: „Valami megbomlott az elnökasszonyban!” Az MR1 Kossuth Rádió által megkérdezett több mint fél tucat megyei vezető és választmányi tag is egybehangzóan nonszensznek nevezte a jelölést.
2009. március eleje: Egymás után tanácskoznak a megyei választmányi gyűlések és utasítják el Bokros Lajos listavezetői helyét (pl. Vas m., Csongrád m., Békés m., Budapest). Továbbá, a döntés miatt kilép a pártból Koszó Péter (alapító tag, Hódmezővásárhely alpolgármestere). Az Ifjúsági Demokrata Fórum szerint Bokros KISZ-es múltja és neoliberális nézetei miatt az MDF alapszabályával ellentétes a jelölés. Bokros jelölését ellenzi Boross Péter volt miniszterelnök is.
2009. március 7: Dávid Ibolya több órás beszéde után az MDF országos választmánya 48-44 arányban megszavazza az EP-listát, amelynek élén Bokros Lajos, második helyén pedig Habsburg György áll.
2009. március: A végleges döntés miatt kilép pártból Olajos Péter, az MDF EP-képviselője, korábbi listavezetője és Csáky András, országgyűlési képviselő, és ezzel ismét 10 alá esik az MDF-frakció létszáma. Droppa Béla (az országos választmány tagja), Hock Zoltán (az országos elnökség tagja), Pettkó András (az EP-választás kampánystábjának tagja), Porkoláb Mátyás (a budapesti választmány elnöke) egymás után mondanak le párttisztségeiről Bokros jelölése miatt.
2009. május 13: Herényi Károly, frakcióvezető bejelenti, hogy az MDF három parlamenti képviselője (Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András) automatikusan kizárta magát az MDF-ből azzal, hogy nem voltak hajlandóak részt venni az új frakciót létrehozásában. (Az utóbbi tény okai: nem értettek egyet a Bokros jelölésével, továbbá nem értettek egyet azzal, hogy Gyenesei István kormánypárti miniszterrel vagy volt fideszes képviselőkkel alakítsanak közös frakciót.) A három képviselő abszúrdnak tartja Herényi jogértelmezését, és továbbra is az MDF tagjának tekintik magukat. Álláspontjuk szerint csak a választmánynak van jogosítványa bárkit is kizárni a pártból.
2009. május 17: Herényi sajátos jogértelmezése ellenére a sajtóban folyó viták eredményeképpen bebizonyosodik, hogy mégis össze kell hívni a választmányi ülést a tagkizárások ügyében. A vezetőségnek azonban nem sikerül a választmánnyal kizárnia a három képviselőt. A választmányi tagok ugyanis követelik a napirend elhalasztását (mondván, hogy most a párt a belháború helyett az EP-választási kampánnyal foglalkozzon).
2009. június 10: Miután az EP-választásokon az MDF-nek sikerül átlépnie az 5%-os küszöböt és ezzel sikerül egy mandátumot szereznie, a Dávid-Herényi féle vezetőség ismét megerősödik, összehívják a választmányi ülést, amely most már hajlandó kizárni a három országgyűlési képviselőt a pártból.
