Szomorúan tapasztaltam, hogy a húsvét ünnepének pontos eredetét és történet nem mindenki ismeri ma Magyarországon. Még elgondolkoztatóbb, ha ez a tudatlanság egy magát kereszténynek valló pártelnök szájából hangzik el, Mi előtt rákanyarodnánk a piros tojásra, tekintsük végig, hogyan alakult ki az ünnep!

A keresztény Húsvét kialakulása a zsidó Pészachhoz vezethető vissza. Ez az ünnep a zsidók Egyiptomból való kivonulására emlékezik. Az Ótestamentumban szereplő Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsát követve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így ők megmenekültek.

A Pészach előestéjén ülik a Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. A jelek szerint ezt se mindenki tudja Magyarországon, Jézus zsidó származású volt. Így, a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg tanítványai körében, amely a Bibliába "Utolsó Vacsora" néven került be.

Meghalt pénteken éjszaka Daróczi Dávid, volt kormányszóvivő. Daróczi Dávid öngyilkos lett, egy Andrássy úti ház harmadik emeleti lakásában felakasztotta magát. Azt, hogy mi vezette odáig a volt kormányszóvivőt, hogy önkezével vessen véget az életének, egyelőre nem tudni. Az éjszaka elvégezték a halottszemlét, a gyilkosság lehetőségét kizárták.

Éjszaka az Andrássy úti épület előtt nyilatkozva a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese annyit mondott, hogy a harmadik emeleti lakásban este egy akasztott férfi holttestet találtak. Sass Oszkár annak a tényét nem erősíthette meg, hogy Daróczi Dávidról van szó. A halottszemlét követően a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy éjjel 23 órakor érkezett bejelentés a rendőrségre. A halottszemlén kizárták a gyilkosság lehetőségét, a 37 éves férfi halálának körülményeit közigazgatási eljárásban, orvosszakértő bevonásával vizsgálják.

Pörzse Sándor annyival indokolta, hogy a korábban "népirtónak" nevezett MSZP-nek kampányolt: apolitikus volt és "elvállalt ezt-azt". De nem Pörzse az egyetlen a Jobbikban, aki elvállalt "ezt azt", amikor kellett a pénz. Szavazzon, hogy melyiküknek kellhetett legjobban a pénz:

1. Pörzse, aki a népirtóknak kampányolt

Amikor Pörzse Sándortól a Képviselő Funky megkérdezte, hogy műsorvezetősködött-e valaha MSZP-s kampányrendezvényen, először határozottan így felelt: Én? Soha!

A Képviselőfunky azonban nem hagyta annyiban: "A szocialisták 1998-as terézvárosi kampányzáró rendezvényén készült fényképek említésére mégis megnyílt Pörzse emlékeinek mélységes kútja. Mint felidézte, akkoriban apolitikus volt, de egy rendezvényszervező irodán keresztül gázsiért elvállalt ezt-azt. Így lépett fel a Soproni Sörfesztiválon meg a Fidesz 1994-es kampányzáró buliján a BS-ben. És csakis így kerülhetett négy évvel később egy színpadra a Liszt Ferenc téren Bársony Andrással, Terézváros szocialista képviselőjelöltjével."

2. Müller Niki, aki a Gárda mellett is pornózott

Lehet, hogy örökre befejezi a zenélést a Kispál és a Borz. A stílus zenekar utolsó fellépése az idei , Sziget fesztivál "mínusz egyedik" napján, augusztus 9.-én lesz. A visszavonulást tegnap jelentették be, a Sziget szervezői és a zenekar tagjai által tartott sajtájon.

A Kispál és a Borz 1987-ben alakult meg. Az együttest Bräutigam Gábor, Ózdi Rezső, Kispál András és Lovasi András alapította. 1989-ben adták ki első demójukat Tökéletes helyettes címmel, majd megjelentették első albumukat is Naphoz Holddal néven. Természetesen az elmúlt két évtized alatt az együttes tagja sokat változtak. Kétszer volt dobos csere, legújabb dobosuk a 2007 telén "beavatott" Mihalik Ábel. A koncerteket Gyakran vendégművészekkel színesítették, például a Pál Utcai Fiúk énekesével, Leskovics Gáborral.
2009. szeptemberében megjelent a zenekar első DVD-je. A szimplán csak „Koncert” névre keresztelt kiadványon a 2007-es pécsi 20 éves jubileumi koncertjük anyaga látható. A zenekar egy szórakoztató videoklipet is forgatott a „Többiektől” című dalra, melyet Merényi Dávid és Nagy Gergő (nagymerénylet produkció) rendezett.

Az alábbi dokumentumfilm készítőitől már bemutattunk egy kisfilmet, mely a nácik által beszennyezett ősi magyar jelképek eredetéről szólt. Megtudhattuk, hogy a hosszú évszázadokon keresztül a magyarság szimbólumának számító Árpádsávos zászlóra hogyan tapadt rá a náci ideológia szennye. Illetve a Turul madár eredetéről is beszámoltunk.

Természetes, hogy Trianoni békediktátum körülményei sem egészen úgy voltak, ahogy a szélsőjobboldali propaganda hirdeti. Gyakran, a főként baloldali, munkásmozgalmi és kommunista gyökerekkel rendelkező Tanácsköztársaság politikusait teszik felelősé, pedig Törökországhoz hasonlóan, ők vették fel a fegyvert Magyarország a haza védelmében. Az antant túlerő ellenére bevonultak felvidékre. Horthy hatalomra kerülésében az antantnak komoly szerepe volt. Hisz a kormányzó-tengernagy hajlandó volt aláírni feltételek nélkül a békediktátumot. Egyes elemzések szerint Horthy Miklós kinevezése volt a feltétele a Román hadsereg kivonulásának. A kormányzó a békediktátum megálmodóinak minden kérését teljesítette. Nem sokkal 1919-es Budapesti bevonulása után a neki teljesítő parlament egy olyan választójogi törvényt fogadott el, mely az akkori európai választójogi trendekhez képest igen sok embernek adott szavazati jogot. Erre azért volt szükség, hogy az a kormányzat, az a parlament mely, ezt a diktátumot alá fogja írni, széles társadalmi bázison nyugodjon. Nagyobb legyen a legitimációja. Horthy kormányzóvá avanzsálása után nem sokkal, az 1920-as választásokat a fenti szemlélet alapján rendezték meg, melyen a magyar baloldal több ok miatt nem indult. A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett, Horthy bábjaként elkönyvelt, Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott. Ennek a parlamentnek egyetlen baloldali képviselője sem volt.
 

Horthy revizionista politikája csupán a fenti események kompenzációjáról szólt.

A betiltott Magyar Gárda alapító elnöke Vona Gábor. Ugyanaz a Vona Gábor, aki a Jobbik nevű politikai pártnak is az elnöke. Ennek ellenére úgy tűnik, Vonának egyre nehezebb feladat az időközben politikailag is önjáróvá lett szerveztet uralni. Az első nagy konfliktus a szervezet és a párt között az volt, amikor még az első főparancsnoka közölte: a Gárda pártok felett áll és a Jobbik is csak egy párt. Másnap már nem Ő vezette a szervezetet, hanem a most is regnáló Kiss Róbert. Persze, utána egyes megyék is kiváltak. De végül, ha királypuccsal is, de Kiss Róbert lett a főnök.

Egy sor jel arra utal, hogy a Jobbik a választások után nem számít már tovább a Gárdára. Azonban addig, nagyon is szükséges nekik ez a szervezet, hisz humán-erőforrást biztosít a kampányhoz (őszintébben: emberanyagot + némi pénzt tagdíj címen). Nyilvánvaló, hogy a Jobbik a 88 oldalas ígéret dömpingéből (amit programnak nevez) semmit nem fog tudni teljesíteni. Ebből következően a Gárdában már most jelenlévő, a Jobbikkal szembeni szkeptikus hangulat tovább fog erősödni. A következmények kiszámíthatatlanok. Vagy Vonát megpuccsolja párton belül a Gárda, vagy a Gárda mentén egy még radikálisabb párt szerveződik meg.