Égő kurucok
Nyolc óra felé járt, a hírhedt nemzeti radikális honlap „szerkesztőségében” ébredezni kezdtek az emberek, ébredő magyarok. Kakas nélkül is. A kicsit lepukkant, belvárosi, udvari lakás két szobából állt: a belsőben Pityu, a tulaj lakott. Az alapvetően jólelkű, nagydarab gyerek régen aktív skinhead volt, aztán megszelídült. Részben. Már nem bandázott, esténként nem verekedett és aztán nem ment az ügyeletre betört fejet varratni és a fejbőrébe fúródott Kalinkás üveg szilánkokat kiszedetni, Szálasis emlékpólóját lecserélte Nagymagyarországosra, sőt elkezdett misére járni. Megnyugtatta a templom csendje, a pia és ez tartotta életben. Szobája falára, feje fölé kitett egy keresztet, amelyről Krisztus diszkréten félrenézett. Ugyanis ha előretekintett volna, pont az ágyra lát rá és ott azért történetek pajkos dolgok…











Mifelénk, Pesten szeretjük kimondani a dolgokat, a frankót. Nyíltan egyenesen, a másik szemébe. Ez nemcsak az utca törvénye, hanem emberi minimum-lenne. Éppen ezért nem szeretjük az olyan nyilatkozatokat, mint amelyet Csécsei Béla józsefvárosi polgármester (MSZP és elvileg SZDSZ) lemondása a helyi Fidesz vezetői adtak ki:
A Szabad Demokraták Szövetsége megalakította Oktatási és Kulturális Kabinetjét. A testület vezetésére a pártelnök Dr. Skaliczky Andreát kérte fel. A kabinet munkájában több liberális szakértő is részt vesz, többek között John Emese, Mikes György, Körmendi Ferenc. A kabinet mellett működő szakpolitikai műhelyben pedig képviseltetik magukat vidéki SZDSZ-tagok, önkormányzati képviselők, valamint az Új Generáció fiataljai is.