Zsiros Zsolt, a debreceni önkormányzat MSZP frakciójának vezetője és Varga Zoltán önkormányzati képviselő még valamikor 2008-ban olyan részinformációkhoz jutottak, hogy bizonyos gazdasági, politikai körök, finoman szólva, nem igazán jól sáfárkodnak Debrecen vagyonával. Nyilván a képviselők meg szerettek volna győződni a hallottakról, annak valós vagy valótlan voltáról. De hiába. Mert például a város vagyonának jelentős részét kezelő, százszázalékosan helyi tulajdonban lévő Vagyonkezelő Holdinggal kapcsolatos, annak gazdálkodását firtató kérdéseiket a Fideszes többségű közgyűlés rendszeresen lesöpörte az asztalról. Ezért önkormányzati képviselőkként nem tehettek mást, mint hogy tavaly tavasszal közvetlenül a holding vezetőihez fordultak előbb személyesen, ezután levélben, majd a sajtó nyilvánossága előtt is. Kérdéseik két konkrét ügy hátterének, egyrészt a repülőtér területén végzett bontási munkák több százmillió forint értékű szerződésének, másrészt egy magánbefektető által épített, és a Gyógyfürdő Kft. által bérbe vett és veszteségesen üzemeltetett Hotel Lycium bérleti szerződésének megismerésére irányultak.

Vigyázat hamisítják!

Tanmese, amelyről azonban mondhatnánk: nem „nagy” ügy, hiszen nem egy nagyvárosi történet, hanem kicsiben egy apró település életének visszásságaiba enged bepillantást. A tanulság azért mindenképpen ugyanaz: mi történik majd 2010 után akkor, ha vidéken, a kistelepüléseken is olyanok jutnak a kormányrúdhoz, akik azt hiszik, mindent lehet. A történet a Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk községről szól. A település képviselő-testülete kilenc főből áll, egyikük a polgármester. A független polgármester most már nyíltan vállalva kötődik a Fideszhez, holott a 2006-os választásokon kopogtatócédulájával még a szocialista jelöltet biztosította teljes támogatásáról.

Idén júniusban a debreceni fideszes többségű közgyűlése elfogadott egy olyan bérletkonstrukciót, amely a helybeli családoknak éves szinten akár egy átlagfizetésnyi 100–120 ezer forintos többletköltséget jelent. A debreceni közgyűlés június 25-i döntésének értelmében július elsejével szolgáltatóváltás történt, s ezzel egy időben egy teljesen új, kombinált bérletstruktúra került kialakításra, ami viszont a vásárlók több mint nyolcvan százalékának nagyon komoly – 20–80 százalékos díjnövekedéssel járt. Az azóta eltelt időszak megmutatta, hogy a városban élők nem akarják, nem tudják és nem is kívánják elfogadni ezt a döntést. Ugyanis egyszerűen képtelenség, hogy a kombinált bérlet szolgáltatásait minden utazó kihasználja. Már csak azért sem lehetséges ez, mert míg az autóbuszok a város legtávolabbi pontjaira is eljutnak, addig trolibusszal és villamossal csak a kevésbé iparosodott területek és kisebb lakóövezetek érhetők el.

Sem a valutaalap, sem Brüsszel nem fogadná el az Orbán által emlegetett 7 százalékos költségvetési hiányt 2010-ben

– Az elmúlt egy évben olyan fegyelmezett költségvetési adatokat produkált Magyarország a válság idején, amelyet ebben az időszakban kevés ország tudott felmutatni a költségvetés helyzete Európában a legjobbak közé tartozik – jelentette ki a pénzügyminiszter. Oszkó Péter az egy évvel ezelőtt életbe lépett IMF–EU–Világbank finanszírozási program negyedik felülvizsgálata után ekképp vélekedett: A forint árfolyama megerősödött és stabilizálódott, az állampapírpiac ismét jól működik, jelentősen mérséklődtek a hozamok, így rendezettnek tekinthető Magyarország finanszírozása. Az IMF delegációjának vezetője és az EU képviselője egyaránt elutasította a Fidesz által felvetett, a jövő évet érintő 7 százalékos deficit-kalkulációt. – Reálisan számolva, GDP-arányosan tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiány 2010-ben – közölte James Morsink (IMF). Mint ismeretes, korábban az ellenzéki párt vezető politikusai közül Orbán Viktor is úgy vélekedett – és ennek több ízben hangot is adott –, hogy a deficit mértéke rugalmasabban kezelhető. Barbara Kauffmann szavai azonban erre egyértelműen rácáfoltak. – Az EU nem tartaná támogathatónak a 7 százalékos deficitet jövőre – nyomatékosította az uniót képviselő szakember. A tárgyaló delegáció vezetője hozzátette: az Európai Unió elégedett a magyarországi államháztartási konszolidációval, és úgy látják, nem lesz szükség az EU keretéből fennmaradó egymilliárd euró lehívására. Mindezek ismeretében nehezen tartható Cser-Palkovics András azon állítása, miszerint csőd közelében van a gazdaság és a kormány saját maga okozza már a válságot. Tukacs István, az MSZP képviselője szerint a Fidesz helyettes szóvivője az ellenzéki párt nevében hősiesen menetel szembe a világgal. A szocialista politikus úgy véli, Cser-Palkovics mindazokkal szemben foglal állást, akik a Bajnai-kormány válságkezelését eredményesnek és bizalomerősítőnek gondolják, másrészt pedig azokkal a államokkal, ahol a világgazdasági válság hasonló vagy még nagyobb gazdasági visszaesést jelentett, mint hazánkban.
 

Számtalanszor hallhattuk az elmúlt években a Fidesz szájából, hogy az MSzP megrögzötten ragaszkodik a hatalomhoz – csak azért mert Orbán Viktor egy intésére nem kívánt lemondani a kormányzásról. Most az MSzP megmutatta, hogy nem ragaszkodik a pozíciókhoz, és amennyiben nem engedik cselekedni –, akkor nem kér a hatalomból sem.

A fővárosi koalíció felbomlása egy érdekes jelenségre is rávilágított: az eddig magukat oly elvhűnek feltüntető szabad demokraták, élükön Demszky Gábor főpolgármesterrel, azonnal összeborultak a Fidesszel, személy szerint Tarlós István fideszes főpolgármester-jelölttel, a Fidesz– KDNP fővárosi frakcióvezetőjével. Azzal a párttal tehát, amely többször és következetesen nyilatkozta, hogy az SZDSZ a legártalmasabb párt, amelynek örökre el kell tűnnie a közéletből. Ez a gyűlölet a jelek szerint nem tartja vissza Demszky Gábort attól, hogy szövetkezzen a Fidesszel – kíváncsiak vagyunk, mennyire fogja azonban ez visszatartani Demszky egykori támogatóit a szavazástól. De a váratlan békülés a Fidesz jellemén is hagyott foltot – már ha volt még rajta folt nélküli felület. Tarlós ugyanis habozás nélkül hajlandó volt lepaktálni az ősellenséggel, csakhogy közel kerüljön a fővárosi kormányzáshoz – érthető is a lelkesedés, hiszen neki így sikerülhet az, ami a nagyfőnöknek, Orbán Viktornak nem sikerült a parlamentben.

 
Horváth Soma neve ismerősen csenghet azoknak, akik a szombathelyi kulturális életet figyelemmel követték. Tizenöt éves korában alapította a Cromwell Ifjúsági Színtársulatot, majd öt éves működés után bejelentette, a politika miatt megszűnik az egyesület. Horváth Soma a westindexnek adott interjújában elmondja, miért is kíván politikával foglalkozni.

Öt éven át voltál a Cromwell Ifjúsági Színtársulat meghatározó arca, utolsó években elnöke. Aztán kiálltál sajtótájékoztatót tartani, ahol azt fogalmaztad meg, hogy politikai döntések miatt esett el a társulat bizonyos forrásoktól. Ugyanakkor sokan azt mondják, hogy egy társulatot sokkal kisebb költségvetésből is el lehet tartani. Vannak akik egyenesen azt állították, hogy a sajtótájékoztatót egy bizonyos politikai oldal rendelte meg.