Horváth Soma neve ismerősen csenghet azoknak, akik a szombathelyi kulturális életet figyelemmel követték. Tizenöt éves korában alapította a Cromwell Ifjúsági Színtársulatot, majd öt éves működés után bejelentette, a politika miatt megszűnik az egyesület. Horváth Soma a westindexnek adott interjújában elmondja, miért is kíván politikával foglalkozni.
Öt éven át voltál a Cromwell Ifjúsági Színtársulat meghatározó arca, utolsó években elnöke. Aztán kiálltál sajtótájékoztatót tartani, ahol azt fogalmaztad meg, hogy politikai döntések miatt esett el a társulat bizonyos forrásoktól. Ugyanakkor sokan azt mondják, hogy egy társulatot sokkal kisebb költségvetésből is el lehet tartani. Vannak akik egyenesen azt állították, hogy a sajtótájékoztatót egy bizonyos politikai oldal rendelte meg.
A sajtótájékoztatón, és utána is többször elmondtam, hogy semmi köze az én politikai világnézetemnek ahhoz, hogy oda kiálltam. Önszántamból tettem, a társulat elnökségének felhatalmazásával, merthogy az alapító társammal és az elnökség tagjaival beszéltük meg, hogy igenis ki kell állni, és el kell mondani, hogy mik történtek itt.
Mert mik történtek itt?
Ugye az egész ügy a Kulturális és a Civil Alap elosztásától indult, ami egy korábbi, májusi történet. Ekkor indokolatlanul utasították el a pályázatunkat, amihez egyébként joga van az önkormányzatnak. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy egy mondatos indoklást igazán megérdemeltünk volna. Írtam egy levelet a Kulturális Bizottság elnökének, melyben azt kértem, hogy szakmailag indokolja meg a bizottság döntéseit, válaszra Sági elnök úr azóta sem méltatott. Akkor én kinyomtattam azt a táblázatot, ami azt mutatta be, hogy kik kaptak támogatást, illetve kik nem. Kik kaptak nagyobb összeget és kik nem? Érdekes dolgokra és következtetésekre jutottam. A sajtótájékoztatón idéztem Oroszvári Péter városi képviselőt is, aki azt mondta, hogy tulajdonképpen világnézeti alapon történt a pénzek elosztása.
Konkrétan?
Konkrétan nem kívánok ebbe belemenni, mert nem szeretnék senkivel sem pereskedni. Ez az anyag megtalálható Szombathely Város honlapján.
Akkor nézzük a másik oldalról. Kiket érintett –a Cromwellen kívül – hátrányosan a döntés?
Például a Germinál Kulturális Egyesületet. Visszatérve a Cromwellre a sajtótájékoztatót követően Sági József, a Kulturális Bizottság elnöke a sajtón keresztül üzente vissza, hogy ő ebben nem lát politikát, ennyi pénz jutott, és nem állt több forrás rendelkezésre.
Azt is mondta, hogy ti pénzügyi illetve szakmai sikertelenségből próbáltok politikai tőkét kovácsolni.
Szerintem sem pénzügyi, sem szakmai sikertelenségről nem beszélhetünk, ugyanis a Cromwell volt az egyik legjobban támogatott civil szervezet. Csak jött a gazdasági válság, ezért több szponzorunk eszközben tudta kifejezni ezt a támogatást, bútorokban, papírban, nyomtatásban. Nem volt olyan támogatónk, aki pénzügyileg is segíteni tudott volna minket. A szakmai sikertelenségre meg azt tudom mondani, hogy biztosan -elnézést a kifejezésért- „mazochista" az a nagyon sok ember, aki eljárt a mi előadásainkra. Nem tudom, milyen jogon mond véleményt Sági József, aki egyébként egy Cromwelles előadáson nem volt ott. A sajtótájékoztatót követően voltak civil szervezetek, akik felhívtak és gratuláltak, hogy ki mertem állni és el mertem mondani a véleményemet. Többen kifejtették, hogy elégedetlenek, és koncepciótlannak tartják a bizottsági döntéseket.
Ezek baloldalhoz köthető civil szervezetek voltak?
Nem kimondottan, más szervezetekről is beszélhetünk.
És ők miért nem állnak ki a nyilvánosság elé?
Valószínűleg félnek attól, hogy valamiféle megtorlás, vagy hátrány éri őket.
Marton Zsolt a Fidesz frakcióvezetője lapunknak korábban azt mondta, hogy igazából csak néhány százezer forinttól estetek el, de egy ifjúsági színtársulathoz leginkább lelkesedés szükségeltetik.
Frakcióvezető úr válaszából azt véltem kivenni, hogy úgy gondolja, a színház nem pénz, hanem szeretet kérdése. Csak ahhoz, hogy én színpadra álljak, legyen mögöttem díszlet, legyenek jelmezek pénz kell. Az interjúban hivatkozik arra, hogy a Premontreiben ő is volt színjátszó. Ebből a válaszából kiderül, hogy életében nem volt még egyetlenegy Cromwell előadáson sem, mert összehasonlíthatatlan a Cromwell Ifjúsági Színtársulat és egy középiskolai színjátszó kör. A harmadik dolog, én nagyon örülök, hogy a frakcióvezető úr ennyire ért a színházhoz. Ha korábban tudtuk volna ezt, akkor felkértük volna egy szerepre, vagy rendezni egy darabot.
Azért az fontos tény ebben az ügyben, hogy te a Cromwell elnökeként, illetve Prisznyák Benjámin a Cromwell elnökhelyettese egyúttal a Societas alelnökei is voltatok, vagytok. Nem éreztétek úgy, hogy a két tisztség úgymond kizárja egymást?
Tudni kell azt, hogy amikor beléptem a Societasba, és elvállaltam ezt a tisztséget, akkor közöltem az elnökkel, hogy mivel én egy civil egyesületnek vagyok a vezetője, szeretném magamat a pálya szélére állítani. Nagyon szívesen részt veszek a taggyűléseken, együttgondolkodásban, de nem kívánok politizálni. A dolgokat nem szabad egybemosni. Egyrészt van Horváth Soma, egy szombathelyi fiatalember, akinek van saját véleménye, és van egy Horváth Soma, aki a Cromwell Ifjúsági Színtársulat elnöke. Én ezt mindig külön választottam. Például soha nem léptünk fel politikai rendezvényen.
Amúgy mióta érdekel a politika? Egyáltalán mi az, ami a baloldal irányába terelt, és a politikai gondolkodásodat meghatározta?
Valószínűleg családból adódó dolgok ezek, illetve az a véleményem, hogy tulajdonképpen az MSZP az a párt, ami képes az országot vezetni, a demokráciát és a szabadságot biztosítani. Azt mondom ma is, hogy a legdemokratikusabb párt Magyarországon az MSZP. Ezzel párhuzamosan úgy gondolom, hogy az új többség által vezetett városban rosszul mennek a dolgok. Most azért akarok elkezdeni aktívan foglalkozni a politikával, hogy tudjak tenni ezek ellen. Azért kívánok dolgozni, hogy továbbra is a baloldal vezesse ezt a várost. Hogy megelőzzek még egy kérdést, hogy ezt milyen formában teszem, az a jövőnek a kérdése.
Felkészültnek tartod magad a politikai pályára?
A politikai pálya nagyon tág fogalom. Azt gondolom, hogy tenni kell, dolgozni kell. Bizonyos dolgokban van tapasztalatom, hiszen tudni kell rólam, hogy egy vállalkozó családból jövök, és a családi vállalkozásban jelenleg is dolgozom. A Cromwellnek pedig mindig is volt egy nagy vonzereje, ez pedig a marketing. Szerintem nem rosszul vezettem a társulatot az elmúlt két évben, amíg én voltam az elnök. Ezeket a kis tapasztalataimat is szeretném felhasználni, és természetesen majd a jövőben kialakul az, hogy meddig juthatok el.
Azért az jellemző a pártokra, hogy a fiatalokat úgymond „plakátragasztónak, kopogtatócédulagyűjtőnek” használják. Elképzelhető hogy a választási kampány idején találkozunk Horváth Somával amint mondjuk plakátot ragaszt?
Természetesen ezeket a dolgokat tisztességesen kell tenni. Kopogtatócédulát lehet gyűjteni, plakátokat lehet ragasztani, ha a megfelelő engedélyek a zsebemben vannak. Igen, akár ilyen formában is segítek, mert úgy gondolom, hogy a baloldal nemcsak egy párt, hanem egy közösség is. A Cromwell elnökeként sem jelentett problémát, hogy az előadás plakátjait ragasszam, mondjuk a buszokra éjszaka a viharban.
Viszonylag elöregedett párt már az MSZP. Mit szól a tagság a fiatalokhoz?
Az MSZP-ben örülnek, hogy fiatalok csatlakoznak és segítenek. Egyébként nem gondolnám, hogy elöregedett párt lenne az MSZP, mert én csak az MSZP-ben látom ma a modernizációt. Beszélhetünk mondjuk egy magukat fiataldemokratáknak nevező csoportosulásról, de ott azért meg lehet nézni, hogy 2006-ban hány évesek voltak a jelöltjeik. Puskás Tivadart és Hende Csabát nem igazán sorolhatnánk a fiatalabb generációhoz. Azonban 2006-ban volt egy Gaál Angelika nevű MSZP-s jelölt, aki a harmincas éveiben jár.
Van –e a helyi politikusok között példaképed?
Mindenki más – más jelleggel. Személyt nem szeretnék említeni, de talán azt tudnám mondani, hogy maga az MSZP szombathelyi szervezete. Itt látok bizonyos emberek részéről fiatalos lendületet, és látok bizonyos embereket, akik tapasztaltabbak, idősebbek, és nagyon alkalmasak a városvezetői pozíciókra.
