Ezekben a hónapokban különleges érdeklődés övezi az Egyesült Államok demokráciáját Magyarországon. Érdekes lehet tehát ennek történelmi alapjait megismerni. Véleményem szerint már csak azért is, mert a jelenlegi magyar demokráciával szerintem az a gond, hogy alapvető baj van az emberek felfogásával, és alapjairól kell újra építkezni. Hangsúlyozni szeretném, hogy szerintem nem a III. köztársaság demokratikus rendszerével volt a gond, nem új rendszerváltásra van szükség. Szerintem az Orbán rezsim leváltása után a III. köztársaságot kell visszaállítani. Ha az elmúlt 25 évben sok politikussal és párttal volt is probléma, a megoldás nem az, hogy másik demokratikus rendszert kell kialakítani, hanem az, hogy az emberek demokráciáról alkotott felfogásának kell fejlődnie és érnie, és akkor majd jobb pártokat alapítanak, jobb pártokat és politikusokat választanak a parlamentbe. Ehhez pedig az emberek művelődése, fejlődése az első lépés, nem pedig egy másfajta rendszer.

Alexis de Tocqueville francia politikus és író volt a 18. században, és az Egyesült Államokba látogatva írta meg "A demokrácia Amerikában" c. művét. Ezt érdemes elolvasni, de a jó hírem az, hogy hangoskönyvben simán letölthető angolul, én is így hallgattam meg munkába biciklizés közben. Aki nem ért angolul, az kérje meg Vida Ildikót!:)

Tocqueville korában liberális-konzervatívnak számított, ha ma olvassuk a könyvét, akkor egy csomó, ma már maradinak, sőt, akár extrém jobboldalinak, szinte emberellenesnek számító nézetbe ütközhetünk bele. Ennek oka, hogy a 18. század óta ennyit fejlődött a társadalmunk. Emellett viszont a demokrácia alapjairól írottak ma is tanulságosak, ugyanis például az Orbán rezsimben ezek azok a dolgok, amelyek amortizálódnak, amelyeket tudatosan leépítenek. A szomorú tehát az, hogy ha összevetjük Orbánt, akkor 18. századi mércével mérve is a sárba tapossa a demokráciát. És sajnos egy átlagos magyar szavazó sokszor szintén nem éri el ezt. Jöjjenek tehát a részletek.

Tocqueville nagyon szépen leírja, hogy a helyi politikában rejlik a demokrácia alapja. Ott tanulnak meg politikusok vezetni. Bemutatja az "önkormányzati" politika finomságait, fontosságát. Ma hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az önkormányzati politika nem fontos, mert ugye Orbán odafent úgyis mindent elront, Pedig sok-sok polgármester ellenállása sokat számít. Sőt, már az is sokat számít, ha helyi szinten legalább megmaradnak a normalitások. És az is igaz, hogy a politikusok lent kezdik, lent tanulják a dolgokat. És az is igaz, hogy a demokrácia helyi szinten jobban érvényesülhet. Ugyanis helyi szinten még mindig ismerhetik a politikusokat, még mindig jobban átláthatják, értékelhetik az intézkedéseit. Helyi szinten olyan visszahatások, visszajelzések is lehetnek egy politikusra, amely országos szinten elveszik. Egy Mészáros Lőrinc például abszolút ignorálhatja, hogy 300 kilométerrel arrébb mi az emberek véleménye róla, de az, hogy Felcsúton mit gondolnak róla, azt esetleg jobban a szívére veheti. Nem tudom, lehet, hogy azt is leszarja, de sok embert legalább ez befolyásolja.

Tocqueville részletesen bemutat különféle modell-lehetőségeket a francia és amerikai modell eltérését. Nem is az a fontos, melyik a jobb, hanem a részletes politikai elemzés, az összefüggések. Mindaz, amit leír a 18. században, már nem biztos, hogy úgy van, de így is tanulságos. Tulajdonképpen a lehetőségek és következmények összefüggés-rendszere a tanulságos. Az, hogy az olvasó megértse, hogy működik a társadalom és a politika.

Van egy jó rész  az elnöki korrupcióról. Leírja, hogy az elnöki korrupció súlyosabb, mert az elnök az egész államapparátust használhatja, míg a többiek csak kicsiben játszhatnak.

"Intrigue and corruption are the natural defects of elective government; but when the head of the State can be re-elected these evils rise to a great height, and compromise the very existence of the country. When a simple candidate seeks to rise by intrigue, his manoeuvres must necessarily be limited to a narrow sphere; but when the chief magistrate enters the lists, he borrows the strength of the government for his own purposes. In the former case the feeble resources of an individual are in action; in the latter, the State itself, with all its immense influence, is busied in the work of corruption and cabal. The private citizen, who employs the most immoral practices to acquire power, can only act in a manner indirectly prejudicial to the public prosperity. But if the representative of the executive descends into the combat, the cares of government dwindle into second-rate importance, and the success of his election is his first concern. All laws and all the negotiations he undertakes are to him nothing more than electioneering schemes; places become the reward of services rendered, not to the nation, but to its chief; and the influence of the government, if not injurious to the country, is at least no longer beneficial to the community for which it was created."

Magyarul:

"Az intrikák és a a korrupció a választott kormány természetes hibáihoz tartozik; de amikor az állam fejét újra lehet választani, akkor ezek a problémák igen súlyosak lesznek, és az ország létét veszélyeztetik. Ha egy egyszerű jelölt akar intrikákkal győzni, az ő manőverei szükségszerűen csak egy korlátos körre terjednek ki; de ha a fő pozícióban lévő lép be a ringbe, akkor kormány erejét fogja a saját céljaira használni. Az első esetben egyetlen személy csekély erőforrásai lépnek akcióba; az utóbbiban az állam maga, a hatalmas befolyásával, lesz a korrupcióval és ármánnyal elfoglalva. A magánszemély, aki a legerkölcstelenebb praktikákat alkalmazza a hatalom megszerzésére csak indirekt módon tud kárt okozni a közjónak. De ha a végrehajtó hatalom feje lép a versenybe, a kormányzás céljai másodrendűvé alacsonyodnak, és az újraválasztása lesz az első prioritás. Minden törvény és minden egyezkedés, melyet tesz, számára nem mások, mint választási sémák, a pozíciók jutalmul szolgálnak különféle szolgáltatásoknak, melyeket nem a nemzetnek, hanem a főnöknek tesznek; és a kormány befolyása ha nem károsítja az országot, minimum nem előnyös a közösségnek, amelyért létrejött."

Bár az idézetből amellett is lehetne érvelni, hogy a demokrácia korruptabb, mint egy monarchia, én határozottan nem így gondolom. Helyesebb módon lehetne érvelni amellett, hogy egy elnök ne legyen újraválasztható, de bár az újraválasztás valóban korrupcióra ad lehetőséget, azt gondolom, hogy egy jó párt, kormány, politikus újraválaszthatósága pozitív dolgokra is motiválhat. Ha csak egy ciklusa van, akkor félő, hogy még gátlástalanabbul akarja lerabolni az országát, területét, mivel nincs büntetés kilátásban. Így tehát azzal sem értek egyet, hogy az újraválaszthatóság tiltása jó lenne. Ám az idézet jól leírja azt, ahogy egy elnök a teljes apparátusát a korrupcióra használja. Ezt nem a Fidesz találta ki, de mesteri módon alkalmazza.

Tocqueville sokat ír a politikai tudatosság fontosságáról. Igazából ez az, amikor arról írtam, hogy az, hogy milyen a politika, az a szavazók tudatosságán múlik. Ezt tükrözi ugye az a bon-mot, hogy "minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel".

Ír a sajtószabadság fontosságáról. Az előnyeiről, és a hátrányairól, melyet le kell nyelni az előnyökért. Például a sajtó bizony írhat olyan véleményes dolgokat, amelyekkel a politikus, különösen a kormány tagja nem ért egyet, mert kritikus. De ez benne van, benne kell, hogy legyen a pakliban. A sajtónak bizony joga, hogy akár jogtalan kritikát is írjon a politikusról, majd a másik újság megvédi, vagy a szavazók megvédik, ha máshogy gondolják. El kell tudni viselni, mert elkerülhetetlen, hogy egy-egy újságírónak esetleg nincs fair véleménye egy politikusról. A szabad sajtó országában az egész sajtó még mindig jobban tükrözi az igazságot, mint bármilyen cenzúrázott országban.

Tocqueville is leírja, hogy a nép sokszor nem a jó vezetőket választja meg vezetőnek, mert tájékozatlan, nem ér rá. Szerinte a szenátus jobb, mint az alsóház, mert nem közvetlenül választják. Nem biztos, hogy ez igaz, de érdemes meggondolni, hogy ha nem igaz, akkor miért nem igaz. Ez szerintem például Tocqueville egy konzervatív, maradi, arisztokrata beütése. A 18. században egyébként még igaz lehetett az, hogy az arisztokraták többsége olyan képzettségbeli előnye volt, amely miatt jobbak voltak, mint egy polgár, munkásember, paraszt, de ma már szerencsére ez nincs így: a hajdan volt nemesek elvesztették kiváltságaikat, és így műveltségbeli előnyük sincs, kiderült, hogy az egész egy csinált dolog: a nemesek egy jó része nem attól volt nemesebb, mert mint ember volt nemesebb, hanem mert többet képezték őket. Ma már egy közembernek sokkal jobb végzettsége lehet, mint egy 18. századi nemesnek.

Tocqueville összeveti az arisztokratikus rendszert és a demokráciát. Itt is kiütközik, hogy némi nosztalgiát érez az arosztokratikus rendszer iránt (maga is nemesi származású volt), de végül a demokrácia mellett teszi le a garast. A demokrácia hosszú távon, összességében jobb, mert bár a képviselők és a tisztségviselők az arisztokráciában jobbak lehetnek, a demokráciában az érdekük azonos a nép érdekével (ez ugye kicsit azért naiv, nem számol a butasággal, és azzal, hogy a demokratikus kormány is megkísérelhet diktatúrát építeni).

"Volt pedig abban az időben Hódmezővásárhelyen egy Lázár nevű paraszt, aki teljes szellemi sötétségben élt, és csak ostobaságok jöttek ki a szájából. Jézus pedig ismerte a családját, és egyik alkalommal meglátogatá őket. Segítségül hívták Jézust, hogy segítsen Lázáron. Jézus pedig odamene a sötét barlanghoz, melyben Lázár elbújt vala, és szólítá, hogy <<Lázár, jöjj ki!>>. És történt csoda, Lázár valóban kijőve, és élt vala onnantól fogva a világosságban, és nem monda többé butaságokat." Lk. 305:206

Nos, nem kell minden csodát elhinni a Bibliában!:) A valódi Lázár János sajnos még nem jött ki a sötétségből, és azt nyilatkozta, hogy az ellenzéki tüntetéseket az amerikaiak (szerintem az Egyesült Államokra gondolt, és nem Venezuelára:) rendezi. Eddig ilyet egy olyan embertől olvastam, aki bevallottan asperger szindrómás. Na most ha ezt a minisztertől halljuk, akkor viszont már nagy baj van. Nem tudom, hogy a magyar népesség elmeállapota van-e olyan siralmas, hogy a többség elhiggyenek egy ilyen összeesküvés-elméletet, de az, hogy Magyarország miniszterelnöki hivatalának vezetője hiszi, vagy akár csak mondja ezt, az önmagában katasztrófa.

Na most vegyük például a december 16-i tüntetést, melyen ott voltam. Láthatóan egy csoport fiatal szervezte, talán a Hallgatói Hálózattól. Én nem vagyok benne ezekben a körökben. De azt láttam, hogy egy fiatal srác moderált, és irányított mindent, pár fiatallal beszélgetett, akik elintéztek dolgokat, hátrébb  tessékeltek minket hangszóróval, és pár nagyon aranyos lány pénzt és ajándékokat gyűjtögetett, teát osztogatott. Mi kellett ehhez a tüntetéshez?

1) Egy Facebook esemény, amelyre bejelentkezett több, mint 12 ezer ember. Kb ennyien mentek is el. Az eseményt támogatta sok olyan Facebook csoport, akik hirdették az eseményt. Köztük egy olyan is, amelynek 242 ezer tagja van. Ez bőven elég a 12 ezer ember magyarázatához. Az eseményt fizetett hirdetésben soha nem láttam.

2) Kellett hangosítás és egy kocsi. Azt korábbi tüntetésekből tudjuk, hogy ez nem olyan drága, és, hogy simán kijön a felajánlott pénzből. Sőt, korábbi tüntetés szervezésekor még maradt is pénz. Én magam is ajánlottam fel egy bizonyos összeget. És az biztos, hogy én nem vagyok amerikai.

3) A rendőrségen bejelenteni, szónoklatokat mondani, azt ugye ezek a fiatalok meg tudhatták oldani segítség nélkül is. Nem túl jól, de meg tudják.:) 

Mi szerepe lehetett volna Lázár szerint az amerikaiaknak?! Talán a CIA ott állt 12 ezer ember mellett 16-án, 18 órakor, és revolverrel zavarta ki őket a tüntetésre? Nálam nem voltak, én magamtól mentem ki, és a Facebookról értesültem az eseményről. A tüntetésen nem szórtak dollárokat a tüntetők közé, nem osztogattak popcornt és hamburgert, nem énekelt Shakira, és semmi hasonló dolog nem történt, amivel az ameriakaiak akár csak egy emberrel többet is kivihettek volna. Szerintem semelyik tüntető sem az egy pohár ingyen teáért ment ki. Azok az emberek bizony saját akaratukból mentek ki. És elnézve az összes közvélemény-kutató intézet felmérését, az utóbbi hónapokban az a kb 10 százalékos esés, és az a kb. 1 millió ember, aki elpártolt, az sem az amerikaiak műve. A Századvég és a Nézőpont is óriási esést mért, tehát nem is manipuláció eredménye. Ebből a majd egymillió emberből meg lazán kijön egy 12 ezres tüntetés Budapesten bármiféle rásegítés nélkül. Nem az amerikaiak szervezték ezt, hanem a Fidesz szervezte jól meg magának a sok hülye intézkedésükkel és a korrupt politikusaikkal.

Szóval mi a lóhalált szervezhettek volna ebben az amerikaiak? Nem értem. Ez az összeesküvés-elmélet siralmasan gyenge, ha már a kormány megőrül, akkor egy kicsivel több fantáziát, és kreativitást várok tőlük!

Több tiszteletet Paranoiának!:)

Egyébként a kormány azt a felháborító kérdést nem vizsgálja, hogy a CÖF az adófizetők pénzéből utaztatott lengyeleket a Békemenetre, és hasonlók. Pedig az, hogy magyar adófizetők pénzét ilyenre használják, sokkal durvább a magyarok szempontjából, mint az, hogy az Egyesült Államok politikusai vagy vállalkozói mire használják saját vagy mások pénzét.

Tegnap megnéztem az egyik szennytévében az Üvegtigirs 3-at. Időnként azért megnézem, mi a színvonal, és ez a film nem annyira rossz. Korábban is láttam már, és a humorossága mellett rendkívül idegesített. Ezért nem bírom általában a magyar filmeket. Az Üvegtigris a társadalmi valóságot vágja a pofánkba, és gondolom, hogy azok röhögnek rajta leginkább, akiket kifiguráz. Idegesít, mert ezt a társadalmi valóságot elég nekem a valóságban is látni, nem kell még filmben is. Az se segít ezen sokat, hogy a film vicces. Már csak azért sem, mert bár Rudolf Péter találó társadalomkritikát oltott bele a filmbe, semmiféle előremutató megoldást nem mutat a nézőnek. Minden viccessége mellett eléggé nyomasztó tehát. Sírva vigad a magyar? Én nem.

A filmben két társadalmi réteg szerepel, az egyik a hülye, béna, kilátástalan, a helyzetébe beragadt emberek egy csoportja, akik jól elvannak egymással az isten háta mögött. Ez nem jelenti, hogy Budapesten nincsenek ilyen emberek, de vidéken tényleg még kilátástalanabb tudnak lenni az ilyen emberi sorsok. Megjelenik Gaben személyében a vélhetően kisstílű, korrupt, vagy ügyeskedő vállalkozó-bűnöző, akit a néző kevésbé vesz komolyan, pedig az ország korrupciója bizony a kisember korrupcióján alapszik. Nekik a néző jobban megbocsát, mert valahogy úgy gondolja, hogy ez megélhetési korrupció. Gabennek például lerobban az autója a budapesti hídon.

A másik réteg a luxusprostik rétege, legyen szó topmodellről, vagy ügyvédről. Ők azok, akik negatív szereplőként vannak beállítva, és a néző ővelük nem rokonszenvezik, mert hát ők a szükségen felül korruptak vagy kurválkodnak. Ezt erősíti a rendezés azzal, hogy ők nem is viccesek. A filmben explicit is megjelenik a miniszter, ami erősíti azt, hogy amúgy is azt gondoljuk, ez a szint a politikához közeli osztály, és hát ugye az általános felfogás szerint a politikusok nagy része is ilyen. Szélsőséges felfogás szerint mind.

A társadalomkritika tehát világos, társadalmunk két osztályra tagozódik: azokra, akik nagystílűen korruptak és pénzhajhászok, és azok, akik kisstílűen azok, vagy bénák ahhoz, hogy egyáltalán bármiféle húsosfazék közelébe kerüljenek. A történet pedig arról szól, hogy az alsóbb osztály egy képviselője, Lali egy napra kipróbálja, milyen a felső osztályhoz tartozni. Olyannyira vágyik a luxusautóra, hogy ellopja, aztán, amikor rájön, hogy ezzel megkaphat egy luxusprostit, akkor arra is rámozdul. A nap végére azonban rájön, hogy mindaz, amire annyira vágyott, nem is olyan nagy dolog. Az ügyvéd nem csak az Üvegtigrisnél kerül szorult helyzetbe, mert fogva tartják, nemcsak a kocsijáért és korrupt pénzéért aggódhat, de úgy adódik, hogy az exneje és szeretője is lefekszik Lalival. Lali viszonylag ártatlannak tűnik, holott ő is megcsalta a feleségét, és maga hajtott rá a luxusprostira. Még csak nem is részegen.

Egyébként az, ahogy odavannak a luxuskocsiért, vagy ahogy Niki képében Lali (Feri), egy dúsgazdag, hatalmas ember annál izgalmasabb, minél többször csalja a feleségét. illetve, ha felesége és szeretője is van (ezt cinkosan kérdezi), bemutatja azt, hogy a társadalom bizonyos részeinek igenis imponál egy korrupt politikus is, ha az határozott, nem bukik le, mert ügyes. A társadalom egy része elismeri eredménynek azt, ha valaki ügyesen lop.

Mindenesetre a film végére kiderül, az ügyvédnek tulajdonképpen azért szar az élete, mert nem bízhat senkiben. Amikor kiderül, hogy megcsalták, akkor már megütni sem akarja Lalit, ami szimbolikusan azt jelenti, hogy Lali, vagy az élet vitt be neki egy olyat, ami ilyennel nem kompenzálható.

Lali viszont legalább a béna barátaiban bízhat. Bár a luxuskurvát végül is az ügyvéd kapja meg. Végül is mindenki szarul jár ebben a társadalomban, senkinek nem jó. Lali visszatér az Üvegtigrishez, de valahogy ezután már kizökkent az élete.

Mint említettem, a film nem ad kiutat, ezen kívül nem mutat be egy harmadik osztályt. Ez a normális ember, aki kevésbé korrupt, kevesebbszer csalja meg a párját, nincs luxuskocsija, de azért elfogadható kocsija van. Bérből, fizetésből él, vagy egy viszonylag tisztességes vállalkozást vezet. Ha szerencséje van, szereti a családját, és a családja szereti. Ők lennének a kiút?! Ők lehetnének egy normális Magyarország alapjai.

Ide kapcsolnám a január 2-ai tüntetés leírását.

"2014 végére tagadhatatlanná vált, hogy a magyarországi politikai, gazdasági és értelmiségi elit nem rendelkezik azzal a tudással, látással és eréllyel, ami a kiút záloga lehetne, praktizáló és véleményformáló többségük gondolattalansága, reflektálatlansága és felelőtlensége kiábrándító. A társadalom elfordult a közügyektől, kiábrándult a politikából, az együttműködés és az egymásért tevés értékei elvétve mutatkoznak csak, az atomizálódás és izolálódás folyamatai zajlanak."

Tehát Várady Zsolt úgy látja, hogy sem a politikusokban, sem az értelmiségben, sem a mindennapi emberekben nincs meg a megfelelő képesség Magyarországon. Én kiemelném, hogy a mindennapi emberben sem. Az értelmiségiek azt gondolom, nem sokat tudnak tenni, ha a mindennapi emberek hülyék, vagy apolitikusak.

És ezért nem kiút önmagában ez a harmadik osztály sem. Hiszen ez az osztály meg tipikusan magába zárkózik, nem megy el szavazni, vagy rendkívül felületesen szavaz. Nem érdekli a politika, és különösen nem aktív a politikában. A kiút, az bizony azon kevés emberben rejlik, aki se nem loser, se nem korrupt, se nem passzív. Hát, ilyenből egyelőre kevés van.

Bizonyos okból nem tudok részt venni a szokásos budapesti tüntetéseken, a mai régóta az első volt, és tulajdonképpen az első igazán nagy tüntetés (bár valami diáktüntetésen jelen voltam a kilencvenes években). Így aztán, ahogy minden újszülöttnek, nekem is élmény volt a mai tüntetés, annak ellenére, hogy a szervezőkben ismét csalódtam.

Vonulás közben hallottam valahol azt a beszólást, hogy "ahogy a haverom mondta, lassan több tüntetésre járok, mint buliba." Innen jött a címadó ötlet. Miért jobb a tüntetés, mint a buli?

1) Potenciálisan több ismerőssel találkozhatsz, és több emberrel ismerkedhetsz meg.

2) Ha megakad a menet, és unatkozol, szellemes, vagy furcsa, esetleg primitív táblákat olvashatsz.

3) Vizeletmintát adhatsz a Széchenyi téren, Kocsis Máté rendelete nélkül is.

4) Megnézheted, ahogy a tüntetők a "Mocskos HirTV, sallalallala" örökslágert éneklik a rendőrsorfalnak, amiben az a furcsa, hogy a rendőrök állnak kórus alakzatban.

5) És végül, előtte vagy utána nyugodtan sörözhet és bulizhatsz a haverokkal. Tehát a buli eleve benne van.

A tüntetéssel kapcsolatban a csalódásomat nem az okozza, hogy nem voltunk százezren. Szerintem a zemberek most úgy vannak vele, hogy a kormány leváltásában nem hisznek, 2018-at ki kell várni. A zemberek szerintem az internetadó elleni tüntetés sikere ellenére nem hisznek abban, hogy további változások érhetőek el. Ezért nem mennek ki annyian. De a tüntetéseknek szerintem ettől még van értelme, mert bizonyos dolgokban a kormány mégis visszahátrál. Továbbá a Fidesz népszerűségének bontásához ezek a tüntetések hozzájárulnak. A zemberek jó, ha látják, hogy rendszeresen kimennek legalább tízezren tüntetni. Így tehát végül is az van, amit a zemberek akarnak. Se jobb, se rosszabb. Pontosan olyan kormányuk van, aminőt érdemelnek. A Fidesz ötletelget, tesztelget, az emberek kifejezik, mi mennyire nem tetszik, a Fidesz korrigál. Ha a Fidesz jól ötletelgetne, akkor ebből nyerne, mivel szarul ötletelget, ezért veszít. Lassan elvesztik majd támogatottságukat, és ugyanolyan ideiglenes, átmeneti kormány státuszuk lesz, mint az MSZP-nek volt anno. 2018-ra remélhetően ez bukáshoz vezet.

Egyébként ugyanezt mondom azoknak, akik arról elmélkednek, hogy a Fidesz marhaságai szándékos terelést képeznek a fő problémáról. A válaszom: terelgessenek csak, terelgessenek, minden ilyen bugyuta terelgetéssel a saját sírjukat ássák. Nekem majdnem mindegy, hogy a nép azért haragszik rájuk, mert korruptak, vagy azért, mert internetadót akartak bevezetni. A tisztánlátás, az ügyek tényleges fontosságának helyes mérlegelése mondjuk nem ártana, de ha bukik a Fidesz, akkor a fontosabbik része már megvan a dolognak.

Sajnos viszont a tüntetés szervezőiben megint csalódtam, mert felszólalt egy unalmas Iványi "Télapó" Gábor, továbbá két "mindentellenzek", észnélküli. Az egyik deklaráltan a már magát leégető "Nem hátrálunk meg" mozgalom szónoka volt. Ezek elmondják, hogy nem csak a kormány, de az ellenzék is hibás, az egész elmúlt 25 év hibás. A jelenlegi demokrácia helyett új rendszerváltást akarnak, de valójában az égadta világon semmiféle halvány lila elképzelésük nincs. Amit elmesélnek, azt demokráciának nevezik, és a III. Köztársaságban ez a rendszer megolt, és valamennyire működött is. Rendszerszinten ezen javítani nem lehet.

De ők azt mondják, hogy ne legyenek pártok, hanem alulról szerveződő politikai mozgalmak. No de csókolom, miben is különböznek ezek a pártoktól?! A törvényeket talán nem a Parlamentben hoznák, nem képviseleti alapon?! És az MSZP-t, LMP-t, Jobbikot, Együttet, PM-et és DK-t talán a kormány szervezte? Miben is lenne gyökeresen más egy új politikai mozgalom?! Főleg, ha bejut a Parlamentbe? Attól, hogy nem pártnak nevezik, változik valami? Persze szerintük attól lenne más, hogy ők szervezik, mert ők rendesek, istenbizony, megígérik. De ez szimpla naivitás. Ezt már hallottuk a Lehet Más a Politikától, amely csak nem lett más. Szerintük sem más, hiszen nem említették, hogy az LMP kivételt képezne az anyázásukban. Miért hinnénk el most második LMP-nek a dolgot? Miért hinnénk mosta az "Istenbizony Más lesz a Politika" mozgalomnak?! Ez a "mindkét oldal egyformán rossz, mi vagyunk a harmadik erő" politika bebukott az LMP-vel.

A másik szónok arról beszélt, hogy feljelentést tett, mert az áprilisi szavazáskor csalások voltak. Derék. Itt még tapsoltam. Aztán azt kérte számon, az ellenzék miért fogadta el a választások eredményét, illetve miért nem adják fel a képviselői helyeiket. Csakhogy ez is baromság, mert:

1) Az áprilisi választás nem volt fair, nem volt tiszta, de szabad volt, és megnyerhető lett volna, ha nem a Fideszre szavaztak volna a legtöbben. Ha a csalások nem túlságosan nagyok, akkor nem szokás, és nem ildomos nem elismerni az eredményt. Amíg meg lehet nyerni egy választást, addig a választások megnyerése után való törvényes reformok kell, hogy legyenek egy demokratikus mozgalom célja! Nem az utcakövek felszedése, nem forradalom, és nem az alternatív, "pisiljük össze a Kossuth teret parlament".

2) Ha az ellenzéki képviselők lemondanának képviselői helyükről, az bár nagy port kavarna, de aztán a Fidesznek adna teljesen szabad pályát. Képzeljük el! Rogán Antal egyedül is 100 százalékos többséget képviselne a Parlamentben, a többi ingyenélőnek már be se kéne mennie.

3) Az ellenzéki politikusoknak igenis az a feladatuk, hogy 2018-ig kitartsanak, hogy legyen akkor majd erő, amely leválthatja a Fideszt. Mert a "Nem hátrálunk meg", és sok más civil mozgalom nem kormányzóképes. Durvára nem.

4) Ennek egy prózai részleteleme az, hogy kormányképes politikusok nem hobbimozgalmárokból lesznek. Ezek a politikusok meg ha 2018-ig éhen halnak, nem tudják leváltani a Fideszt. Ha pedig más munkával keresik a pénzüket, akkor nem érnek rá leváltani a Fideszt.

5) Az naiv illúzió, hogy itt valami rendszerváltás lehetséges, illetve szükséges a Parlamenten kívülről. Meg van a lehetőség, és az is a szükséges megoldás, hogy bizony, 2018-ban, ha lesznek szabad választások, melyek megnyerhetőek, ha akkor a Fidesz népszerűsége végleg megtörik, akkor a parlamentáris demokráciát, a köztársaságot választások megnyerésével kell újra helyreállítani, és nem máshogy.

Azért ezt meggondolhatta volna, kis lánglelkű, naiv forradalmárkám!

Még egy fontos tanulság a tüntetésről: ez volt az első tüntetés, amelyen Orbán rendőrsége erőszakot alkalmazott a békés tüntetőkkel szemben. Én akkor már nem voltam ott, ugyanis fél órával előtte úgy nézett ki, hogy a Parlament előtti kórusverseny babazsúrrá fajul, és hazamentem. Mivel egy kis ideig én is benéztem az első sorba, és szemben álltam egy rendőrrel, azt kell, hogy mondjam, tanusíthatom, hogy ott focihuligánok nem nagyon voltak, mindenféle békés emberek voltak ott, a szegényektől, műveletlenektől a diákokig, és értelmiségi kinézetű emberekig. És semmiféle veszélyt nem jelentettek senkire. Nem tudom, miért kellett bevetni bármit is ellenük. Nem kötöttek el tankot, nem emeltek barikádot, nem gyújtottak fel kukákat, mint a 2006-os csőcselék.

Összességében az ilyen tüntetésre elmenni ha nem is jobb egy jó bulinál, azért a Barátok közt megnézésénél jobb program. A Barátok köztet, és hasonlót meg soha nem nézem meg. Szóval..

Kép: Az Abbaye de Vauclaire romjai, s.k.

Az utóbbi napokban pár meglepő hír került napvilágra. Először is, hogy a Fidesz átírni készül az egyháztörvényt. Ez még nem meglepő, hiszen az egyháztörvényük elbukott Srasbourgban. A meglepő dolog, hogy egyházi vezetők elkezdtek tiltakozni ez ellen. Most meg a KDNP is. A hírekből az nem derül ki pontosan, hogy miért is tiltakoznak. Azt gondolná az ember, hogy a Fidesz a történelmi egyházak számára csak kedvező törvényt készíthet elő. Akkor miért tiltakoznak? A hírekben sok az érthetetlen rész, úgy tűnik, hogy az egyházak, és a KDNP lehet, hogy tudják, mi készül, de nem akarnak róla világosan beszélni.

Azt viszont lehet tudni, hogy a németekéhez hasonló rendszert készül bevezetni a Fidesz. Ezzel kapcsolatban a KDNP kifogását így fogalmazta meg az Index:

"Semjén szerint a német modell lényege, hogy az egyházakat az állam alrendszereiként fogja fel, és mint ilyen, nem független rendszereket finanszírozza. " 

Bullshit. Szerintem nem ez az igazi bajuk. A német rendszer egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy amint azt leírtam, bár általában magas az egyházi adó, de ezt csak annak kell fizetnie, aki hívőnek vallja magát. Ennek az adónak Németországban is az a hatása, hogy egyre kevesebben vallják magukat hívőnek. Vagy azért, mert tényleg nem azok, vagy azért, mert ugyan hisznek az adott vallás tanaiban, de azért pénzt nem akarnak fizetni az egyházaknak.

A magyar egyházak joggal félnek attól, hogy egy ilyen finanszírozási rendszerben napvilágra kerülne az, hogy milyen sokan nem hisznek Magyarországon, illetve az, hogy esetleg hisznek, de az egyházat nem akarják támogatni. Vagy azért, mert nem gondolják méltónak rá, vagy pedig, mert úgymond spórolósak. Eddig ugyanis a hívők támogatásáról olyan adataink voltak, amelyek a keresztelkedések számán alapul, ez felül becsüli a hívők számát, illetve olyan adat,a mely a népszámláláson alapul, de még ez is felülbecsüli a hívők számát. Az egy százalékos felajánlások csökkenése mutatja, hogy azon hívők száma, akik ténylegesen adnának az adójukból az egyházaknak, igen alacsony. Egy olyan felajánlás, amely nem az adóból menne, hanem extra adó lenne - márpedig a német rendszer ilyen - még siralmasabb képet mutatna a hívők elkötelezettségéről.

Az egyház minden félelme ellenére ez egy igazságos törvény volna, ugyanis végre a hívek tartanák el az egyházakat. Azok tartanák el, akik kedvéért működnek. Azok, akik "hasznot" húznak belőle. És akárhogy is félnek az egyházak, hogy valami kiderülne, ami kiderülne, az csak az igazság lenne.

És az egyházak és a KDNP baja éppen ez, hogy egy igazságosabb törvény miatt az egyházak nem kapnának pénzeket agyba-főbe, támogatottságon felül, hanem csak annyit, amennyi a tényleges komoly támogatottságuk. Nem csalhatnak, nem lophatnak, nem hazudhatnak.

Az egészben csak az ad okot aggodalomra, hogy a hírek zavarosak, a német minta csak pletyka, nem tudjuk, mit tervez a Fidesz. Az, hogy pont a Fidesztől jönne egy igazságos egyháztörvény, amely kilőné az egyházakat eddigi kiváltságaikból, az meglepő fordulat lenne. Túl szép, hogy igaz legyen. Emiatt én még nem innék a medve bőrére. Ha ezt a törvényt megszavazzák, akkor is várható az, hogy a Fidesz azért fogja kézből etetni az egyházakat. Ahogy eddig is állandóan csurrant-cseppent nekik pár tíz milliárd plusszban. És lehet, hogy pont ez a célja: Orbán azt szeretné, ha az egyházak túlélése az ő alkalmi, személyes döntésén múlna. Azt szeretné, ha az egyházak függővé válnának tőle. Ez pedig elég nagy üröm az örömben.

Észrevettétek már, hogy a hídon vonuló tüntetők képe milyen látványos téma?! A hídon átvonuló tömeget általában jól lehet fényképezni valamely magasabb pontról, a parton. A hídon jól látszik a tömeg mérete. A híd és az emberek hálás témát jelentenek. Ráadásul a hídon a tüntetés általában átal menetel: mennek valahonnan valahova. Olyan, mintha célja lenne, még akkor is, ha nincs. Budapestet a Duna kettészeli, így majdnem mindegyik híd mindkét partja fontos városrészt alkot. A túlparton könnyű valami szimbolikus célt találni. Végül, a hídon átmenetelés kicsit mindig felidézi a hídlezárás fenyegetését.

Az internetadó elleni második tüntetés képe olyan szimbólum, amely beleégett sokunk retinakijelzőjébe (nekem nincs). De természetesen voltak más hidak, más tüntetések is. Megpróbáltam összegyűjteni, hogy a budapesti hidakon eddig milyen tüntetések voltak az Orbán rezsim ellenében az elmúltnégyésfélévben.

Petőfi híd

2012.december 10-én a diákok és a Hallgatói Hálózat először lezárták a hidat, majd átvonultak rajta. Ezzel vette kezdetét a téli olimpia diáktüntetés-sorozat.

Szabadság híd

2013, február 18-án a Hallgatói Hálózat ismét hídra nyergelt, ezúttal a következő hidat, a Szabadság hidat választották.

Erzsébet híd

"Mindenki" emlékszik a Nagy Októberi Netadó Forradalomra. 2014. október 28-a estéjén a második internetadó elleni tüntetésen hatalmas tömeg volt, mely megrohamozta a Téli Palotát Clark Ádám teret. Egyelőre úgy látszik, ez a tüntetés az egyetlen, amely elérte célját. Itt nem a szokásos képet választottam, hanem egy lekanyarodósat.

Lánchíd

A Lánchídon a napokban, 2014. december 4-én volt tüntetés a NAV ellen. A netadó elleni tüntetés után talán ez a leglátványosabb kép.

Margit híd

2012 december 19-én a diáktüntetések alkalmával a HaHa előretolt hadoszlopai a Margit hidat is elérték. De azért ide még elkellene egy igazi tüntetés.

Árpád híd

Tudtommal itt nem volt tüntetés az Orbán rezsim ellen. Az Árpád hídon átvonulni elég nehézkes ötletnek tűnik, de a poén kedvéért egyszer meg lehetne csinálni. Itt esetleg a rendőrpalotától átvonulva lehetne, ha valamilyen rendőrségi ügy alkalmat adna egy ilyen tüntetéshez. 

Rákóczi híd (Lágymányosi híd)

Itt sem volt még szerintem semmilyen tüntetés. Itt az egyetemi campus miatt egy diáktüntetés éppen elképzelhető, vagy a Nemzeti Színház ügyében. Elképzelhető továbbá ezen a hídon, illetve az Árpád hídon is egy autós hídlezárás, amely természetesen a többi hídon is kivitelezhető.

A legtöbb hídon a Hallgatói Hálózat tüntetett. Nekik gratulálunk ehhez az eredményhez. Igazán látványos vonulás eddig csak az Erzsébet és a Lánchídon volt. Elkélne egy a Szabadság, a Margit és a Petőfi hídra is. 

Szürrealista képzeletemben egy olyan tüntetés terve is megjelenik, amelynek során az összes hídon nyomul az embertömeg, és a legjobb az lenne, ha a Parlament felé vonulnának Budáról. Ezt egy fényképen lekapni csak helikopterből lehetne, és nem tudom, mennyire volna látványos. Egy jól összevágott filmben viszont jól mutatna. With special effects. Ennyi embert összehozni viszont elég nehéz volna egy tüntetésre. Ahhoz bizony állami pénzek lenyúlása és buszosztatás kell. Úgyhogy ilyet csak a Birkamenettől várhatunk.