Mert annyira szeretem és tisztelem.:)

Már egy hete csak az Orbánra gondolok...

Már egy hete csak az Orbánra
gondolok mindíg, meg-megállva.
levélre válasszal kezemben,
mentem a postára, mentem serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a szabadságharcot másra.
De minket vigyen Európába!

Ám csak ment és fenyegetett bénán,
ment Brüsszelbe, ment a szamár mélán.
S a demarche-ok fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen kis fóbiás ő -
betonfeje villog a tévében,
szürke kis folt az EU kék vizében.

Születésnapomra

Ni, ötven éves lettem én – 
meglepetés e költemény 
hülye
mese:

ajándék, mellyel meglepetem 
talpnyaló Magyar Nemzetemen
magam
s magam.

Ötven évem hamar elfolyt
havi két milla régen megvót. 
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna jogtudó, 
nem ily GDP-koptató 
kevély
legény.

De nem lettem, mert Brüsszelben
felbaszott engem a parlament
fura 
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért 
alkotmány-módósításomért, 
s a hont
kivont

szablyával óvtam ellene. 
Ideidézi szellemem 
hevét
s nevét:

„Ön jó úton van afelé, 
hogy Európa Chavezévé  
váljon,
megálljon!".

Ha bosszút áll Barroso úr,
hogy nálunk nem az EU az úr, 
sekély
e kéj -

Én az egész világot fogom 
dafke se az ortodox módon
taní
tani!

Emigráns vers 2016-ból

Egész úton  hazafelé 
azon gondolkodám:
Miként fogom köszönteni
rég nem látott hazám?

Mit fogok majd először is
tenni, ha már ott vagyok,
midőn, otthon lecuccoltam
s a barátokkal talizok.

"Álmodtam egy barackfáról
ami alatt mindenki csápol"...
- hülye vagyok, mit nem mondok,
elég volt S. Gabriellából!

Hiányzott már egy jó kis buli,
a romkocsmáknak züllött mélye,
s a Szigeten ott aludni,
lángost enni kint a stégen.

De mikor megérkezék,
nem lett ebből jó nagy semmi:
a réges-régi jóbarátok
rég megléptek kint dolgozni.

Ott güriznek, honnan jövök,
nem kellett a röghöz kötés.
Negyvenhét a közmunkabér,
s nem használt a megöntözés.

Nyugdíjeinstand, különadó,
Varga-csomag mind nem kellett.
Frankos hitel, drága ejró,
nem való ez kisembernek!

A mobilt a földhöz vágtam,
csak álltam ott mérgesen, bénán.
Csak csüngtem az erkélyen szótlanul,
s néztem e kurva országot némán.