Mert parasztvezér miniszterelnökkel legfeljebb parasztháborút lehet vívni, nem pedig szabadságharcot.

***

A leminősítés után Orbán Viktor Matolcsyval közgazdászokat hívott meg egy tárgyalásra. Az összejövetel tartalmi elemeiről írtak eleget, nem szeretném megismételni a sok kritikát a matolcsyzmusról, magam is írtam eleget erről, felesleges ismételnem magam. Amiről írni szeretnék, az a stílus. Nézzük meg tehát a videót, amely csak az entréeról szól, az első pillanatokról, és figyeljünk oda Orbán viselkedésére!

Mire emlékeztet ez? Igen, valami olyasmire, mint amikor magyar férfiak összeröffennek egy jó kis disznóvágásra. Holott itt egy nagyon komoly helyzetben, nagyon fontos szereplőkkel folyt egy meeting, amely az ország szempontjából kiemelt jelentőségű, nem csipp-csupp ügyről van tehát szó.

Namost - hogy elkerüljem a rosszindulatúság vádját -el kell ismerni, hogy minden tárgyaláson, a legfontosabbaknál is lehet egy kis barátságos belépővel indítani, amely egy kis small talkot tartalmaz. De az ilyen könnyed beszélgetést is lehet intelligens módon intézni, és lehet paraszti stílusban. Persze ehhez műveltségre és intelligenciára van szükség.

Megint, hogy elkerüljek egy ellenérvet, ha valaki nem tartozik éppen a Hochkultur legragyogóbb képviselői közé, akkor még mindig lehet normálisan is barátságos. Például, személyesen: "család hogy van?", vagy személtelenül: "hogy mennek a dolgok az OTP-nél?". De az "OTP még áll?", az ugyanennek egy bunkó, félreérthető, csipkelődő változata, amely ebben a helyzetben kifejezetten rosszul veszi ki magát. Mert ugye temetésen nem viccelünk halálról.

Mindennek a teteje, amikor Orbán valamilyen árfolyam, vagy kockázati ábrát nézeget, és megkérdezi, hogy "És tessék mondani, ez jó, vagy rossz?". Orbán ezzel vagy totális dilettantizmusát árulta el, mert komolyan fogalma nincs, hogy rossz-e mondjuk a 317 forintos eurós árfolyam, vagy viccelődik ezzel, ami viszont nagyon szerencsétlen egy dolog.

A tárgyalásról szóló beszámolók arról is szólnak, hogy Orbán és Matolcsy meg volt illetődve, ami érthető. És persze ezt figyelembe véve azt is jobban értjük, hogy zavarát ilyen hülye viccelődéssel üti el, de ez nem elfogadható indok. Egyrészt azért, mert itt ő maga tehet a kínos helyzetről, másrészt, "tetszettél volna nem arrogánsnak lenni előtte", harmadrészt, a miniszterelnök ilyenkor is legyen ember a talpán, ez a minimum!

De a zavarodottság nem magyaráz mindent. Ismerős Orbánnak ez a nyegle stílusa máshonnan is. Máskor is demonstrálta már, hogy nincs benne annyi intelligencia, hogy a helyzethez, az alkalomhoz alkalmazkodjon, felvegye az annak megfelelő style-t. Vélhetően annyi sincs benne, hogy egyáltalán képes legyen más stílust megtanulni. Itt nem az illem ellen lázadó, farmernadrágos, hosszú hajú, lázadó fiatalról van szó, aki tudatosan nem felel meg valamilyen elvárásnak. Ezeket az időket Orbán már rég megtagadta.

Nem. Orbán hozott anyagból dolgozik, otthonról hozott anyagból. El tudjuk képzelni, ahogy az Orbán családban kb. így ültek le disznóvágás előtt a férfiak egy kis pálinkázásra. Orbán ezen nemcsak nem akar túllépni, hanem nem tud. 1990 körül, pár évig mozgott olyan közegben, ahol erre lett volna esélye. A liberális fiatalból lehetett volna nyugatias felnőtt. De ezt elszalasztotta. Tudatosan tért vissza gyökereihez.

Ennyi van benne, ezt hozta, ezen végül nem lépett át. Mindig is a harminc markos legényes parasztember maradt, aki mellesleg több "markos embert" alkalmaz a miniszterelnökségen, mint ahány embert korábban Bajnai. És ez elég szomorú, nem csupán rá nézve, hanem még inkább az országra nézve. Mert parasztvezér miniszterelnökkel legfeljebb parasztháborút lehet vívni, nem pedig szabadságharcot.

Az igazán kolbászba vágó kérdés ugyanis nem Orbán stílusa. Ez csak az intelligencia hiányának egyik megnyilvánulása. Az országra nézve az a katasztrofális, ami ennek az alacsony intelligenciának egyéb következménye: a csökönyösség, a szembenézésre való képtelenség, az előre látás képtelensége, és persze az a munkás-paraszt Orbány, amely csak tönkre tudja tenni Magyarországot.

Disclaimer: a cikkben a "paraszt" szó jelzőként szerepel, és a viselkedésre utal, nem a foglalkozásra. Az őstermelők nevében tehát felesleges megsértődni.