Nem a szoci pártvezér életkorára gondolok. Kereken egy éve választotta meg az MSZP elnökének Mesterházyt. Ez a jeles dátum megérdemel annyit, hogy mérleget vonjak. Mi változott az elmúlt egy évben az MSZP háztáján?
Először érdemes visszaidézni, hogy milyen állapotban vette át az MSZP-t Mesterházy. Tömören összefoglalva: siralmas. Bővebben: a párt történetének legnagyobb zakója után nyilván csak probléma hegyek. Elvesztették a bevehetetlennek vélt fellegvárak 99% százalékát (13. ker. for ever!). Hitelességi problémák és ebből következő nihilizmus jellemezte a kommunikációt. Tapintható társadalmi kapcsolatok nyomát sem lehetett felfedezni. Az internetes jelenlét konvergált a nullához. Szóval egy hite hagyott, cél és mondanivaló nélküli, biológiailag még vegetáló masszára emlékeztetett az egész szoci bagázs.
Azért, ha emlékképeim nem csalnak, annyira sokan nem is jelentkeztek egy éve 2010. július 10-én az MSZP kongresszusán, hogy majd én kivezetem ezt a biológiai vegetációt a sötét alagútból. Egyetlen egy vállalkozó volt… igen-igen Mesterházy. Sőt, még az elnökségi szerepvállalásból is kiugrottak olyanok, akiknek ma már nagyon karakteres véleménye van arról mit is kellene tenni… Így hát, aki bújt aki nem alapon Attila lett az MSZP nevű akkori csődhalmaz elnöke. Szerintem nem túlzás állítanom, kilométeres magasságú probléma hegyek vártak rá, no meg egy újabb tuti választási veresség a 2010-es önkormányzati választás.
2010. augusztusában, azt hiszem kutya nem volt kíváncsi az MSZP-re, szinte mindenki azt mondta az MSZP már nem váltópárt, gyakorlatilag esélye sincsen. Sőt, azt találgatták vajon az LMP vagy a Jobbik lesz az, amelyik képes betölteni a második erő szerepét. Azonban a jelöltállítást országos szinten csupán az MSZP-nek sikerült a lényeges helyeken pariba hozni a Fidesszel. Az LMP-nek és a Jobbiknak komoly gondjai voltak. A mandátumszerzésnél azonban teljesen világos lett: az MSZP a második erő. 40 darab polgármesteri széket hozott el, míg a Jobbik és az LMP csupán egyet. Tehát az első komoly akadályt az MSZP, a helyzetéhez képest, a várakozásokon felül bőven megugrotta.
Ezzel sikerült is egy időre a párt szerepét stabilizálni. Nézzük röviden az eredményeket: 2010. novemberében már a Fidesz kormány elkezdte megmutatni barátságtalan orcáját is. Az akkori intézkedésekre reakció képpen Mesterházyék szerveztek egy politikai nagygyűlést a Sport Arénában. Senki nem bízott abban, hogy sikerül megtölteni a 10 ezer főt befogadni képes arénát. Sikerült. A parlamenti és önkormányzati munkában is elkezdtek alternatívákat kínálni és megújult az MSZP honlapja. Azt hiszem a párthonlapok közül a legwebkettesebb díjat el is viszi, sőt a Facebook csoportjukban is már többen vannak mint néhány száz… Majd sikeresen lebonyolítottak egy tiltakozó petíciós akciót a kormány intézkedéseivel szemben. Közel 350 ezren írtak alá az MSZP-nek. Ahogy látom, az MSZP a fővárosban tud a leginkább jól szerepelni, de lehet látni, hogy Miskolcon, Szegeden, Szekszárdon, Nyíregyházán, Szombathelyen, Tatabányán is tudnak érdemi városvezetési alternatívát kínálni. És elindult a pártműködést megújító alapszabály előkészítése, valamint a közpolitikai program vitája is. Társult ifjúsági szervezete a Societas is elkezdett életjelet adni magáról, tucatnyi akcióval operáltak.
Na, még mielőtt diadaljelentésbe menne át az írásom, számomra látható eredményeket nem sikerült elérni a vidéki hálózat kiépítésében. Itt volt látható, hogy nagyon élesen lemaradt a párt a Fidesszel szemben. A falvakban és a kisvárosban gyakorlatilag „Csak a Fidesz” elv érvényesült. Bár, a kisvárosokról szóló hírek nem kerülnek be a sajtóba, tény hogy a nyírteleki MSZP-s győzelem, a pápai 35 százalék az időközin enged azért arra következtetni, hogy ott is megmozdult valami. A párt szervezeti felépítésben még mindig a lassú reagálású hadtestek közé tartozik és nem elég nyomulós. Sok földön heverő ügyet vesz fel más előttük. S a kommunikáció bár jelentősen javult, de még sok esetben mindig fejetlennek tűnik. Nem elég kreatív a becsomagolás… vagy, ha tetszik, a kereskedelmi tévék fogyasztói társadalmának nem elég színes, botrányhajhász vagy épp bulváros. A fogyasztói társadalomban a fogyasztási szokások bemutatása alkalmas értékközvetítésre, ezzel az eszközzel az MSZP egyáltalán nem operál. És itt most nem csak a Youtubos kis videókra, zeneszámokra stb. stb.-re gondolok. Azaz, megjelentek már az internetes videó műfajban, de azok nem elég ütősek… unalmas vágás, sok beszéd, kevés zene, hosszú vágóképek… stb. stb.
No és nem kerülgetem a forrókását. Azt nem tudom állítani, hogy probléma-e, de biztos kezeletlen dolog: Gyurcsány Ferenc helyzete és pozíciója a pártban. Azt hiszem a Gyurcsány jelenség önmagában inkább egy szervezeti probléma a baloldalon, mintsem személyes ellentét lenne. Nincsen kitalálva az, hogy a különböző szervezeti egységek hogyan tudnak összehangoltan működni. Ezáltal ezeket az erőforrásokat nem is használja a baloldal. Ebből kifolyólag perifériára szorulnak és elkopnak a baloldali kezdeményezések. Az, ami a Fideszben sikeres szövetségi politika az a baloldalon munkájukban sokszor csalódott, vitatkozó szervezetek halmaza. Tehát, a Fidesznél jól működik egy KDNP- Lungodrom- Fidelitas- IKSZ- Liga-Nemzeti Fórum- Kisgazda Egyletek- Egyházak- Polgári Körök- Cserkészek- Politikai foglyok-MAGOSZ- Vállalkozók Pártja- Századvég és egyéb agytrösztök- tagozatok- jobboldali média- jobboldali értelmiségiek- jobboldali színészek, előadók közéleti szereplők- stb. tengely. Addig az MSZP-nél ezt a tengelyt felrajzolni nagyon nehéz. A benne lévő szervezetek feladata és hatásköre nincs kitalálva, nincsenek privilégiumok: pl a zöld politika csak a zöld tagozaté, de tessék normálisan csinálni.
Ebből következik az, hogy a szervezeti hálóban arctalan és súlytalan szervezetek vannak és nem is nagyon tudnak megjelenni. Az együttműködés nem lehetőség, hanem probléma és a baloldali médiában sem tűnnek fel, aminek szintén nincsen tisztázva a szerepe és feladata. Na, hát ennek a fejetlenségnek az egyik tünete a Gyurcsány-féle platform és az ebből kifolyó konfliktusok, a másik tünete a látszólag ”nem csinálnak semmit” szervezetek. A megoldás itt az lenne, hogy sürgősen intézményesíteni kell a baloldali szervezetek együttműködésének formáját, valami olyan megoldás kellene, ahol a különböző szereplők egy teremben összetudják hangolni, hogy ki mit cselekszik és nem össze-vissza mozog mindenki.
Összefoglalva: Mesterházy Attila olyan MSZP-t vett át, amely helyzete instabil több éve megoldatlan problémáktól terhelt és választási veresége igen komoly volt. A pártot sikeresen stabilizálta és elkezdődtek a problémák megoldása. Nyilván egy év alatt nem lehet mindent kezelni, bár fontos lenne, hogy a rendszerben megjelenjen hatékonyság mérés, feladat és projekt alapú működés, melyre vannak jelek. Szóval, Mesterházy Attila egy éve komoly előrelépés és siker. Bár feladat van még bőven, mint ahogy írtam is.