Egyáltalán nem annyira nagyon tisztelt Kormány!

Alapvetően a demokrácia, és az aktív demokrácia híve vagyok; így tehát, ha már megkérdeznek egy politikai kérdésről, akkor válaszolok, örömmel válaszolok, és őszintén válaszolok. Ez nem árthat. (Én már úgyis biztos szerepelek a Kubatov-listán.) Ha egy párt figyelembe veszi a zemberek véleményét, az önmagában véve jó dolog. Szóval én, mint mezei, vagy esetleg erdei zember válaszolok, hátha számít valamit. Kár, hogy ti, a Fidesz ezt az elvet ugyan sokat hangoztattátok, de szinte soha nem tartottátok be. Ugye nem akarjátok elhitetni, hogy a médiatörvény és a nyugdíj-einstandolás valóban a zemberek többségének akarata volt?

Előre kell bocsátanom, hogy a jelenlegi Alkotmány jó, ha nem változtatnátok semmit, az lenne a legjobb. Ha ti változtattok, abból sok jó nem sülhet ki. Nem akarunk Fideszes Alkotmányt!

Hozzá kell tennem, hogy helyesnek tartom, hogy az LMP és az MSZP kivonult az alkotmányozásból, mert ahogy ti csináljátok, abban részt venni nem szabad. Az LMP és az MSZP véleményét emellett mi megtudjuk. Most én is elmondom a sajátomat. Bár azt is szánalmasnak tartom, hogy le akarjátok kenyerezni az embereket holmi kérdőívekkel, amivel ki tudja, mit csináltok, hogyan értékelitek ki. Ezért is válaszolok nyilvánosan. A többpárti konszenzusra és a népszavazásra ellenben fütyültök, pedig az volna az igazán fontos.

No, de nézzük a kérdéseket! 

1.) Vannak, akik szerint az új magyar alkotmánynak csak az állampolgárok jogait kellene deklarálnia, kötelezettségeket nem. Mások szerint a jogok biztosítása mellett a legfontosabb, a közösség iránti felelősségünket kifejező állampolgári kötelezettségeknek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is helyt kell adni a dokumentumban. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmánynak csak az állampolgári jogokat kellene deklarálnia.

2- Az új magyar alkotmánynak a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekre is ki kell terjednie.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

Az Alkotmány XII. fejezete állapítja meg az alapvető jogokat és kötelességeket. Kötelességből csak a honvédelem van. Amely ugye jelenleg elég gyenge követelményt jelent, de mindegy. A további kötelességeket törvények szabályozzák: "8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

Az állampolgárok kötelességei nem olyan szilárdak, jobban változnak, mint a jogok. Alkotmány nélkül is biztos vagyok benne, hogy a kormány nagyrészt be akarja hajtani őket. Ha pedig valamely kötelezettséget az állam nem tud maradéktalanul behajtani (ld. adóelkerülés), akkor egy Alkotmányban való leszögezés sem segít ebben. Az állampolgári jogok szerepeltetése viszont fontos dolog, hiszen a kormány esetleges sértéseit ez ügyben kordában tarthatja. Legalább van mit lobogtatnunk, ha ilyen történik. Tehát nyugodtan lehet bizonyos állandó kötelességeket is deklarálni, de nem létszükséglet. A jogok sokkal fontosabbak.

2.) Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmánynak korlátoznia kell az állam mindenkori eladósodásának mértékét, ezzel is felelősséget vállalva a jövő nemzedékekért. Mások szerint az alkotmánynak nem szükséges ilyen garanciát tartalmaznia. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány határozzon meg egy maximális szintet, amely fölé az államadósság nem emelkedhet, azaz ezt a korlátot minden eljövendő kormánynak, minden körülmények között tiszteletben kell tartania.

2-Az új magyar alkotmány határozzon meg egy maximális szintet, amely fölé az államadósság nem emelkedhet, azonban engedélyezzen kivételt gazdasági krízishelyzet esetén a mindenkori kormányok számára.

3- Az új magyar alkotmány ne tartalmazzon az államadósságra vonatkozó korlátot.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

A 2-es válasz talán a legjobb. Bár visszaélésre ad lehetőséget. Alapvetően nehéz megmondani, hogy helyes, indokolt, vagy megéri-e túllépni a hiányt. Ezt a szakemberek jobban meg tudják ítélni, de a végső ellenőrzést a választások adják.

Ugyanakkor a költségvetési hiány és államadósság problémájának lényegi megoldásának a Fidesz-kormánynál nyomát sem látom. Mert a probléma valós megoldása különféle átfogó, szerkezeti reformok lennének. Ezeket pedig a Fidesz ellenzékben is ellenezte, és kormányon sem csinálja. Szerkezeti reformok nélkül pedig egy ilyen törvény, még ha alkotmányos törvény is, mit sem ér.

3.) Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány olyan közös értékeket is vegyen védelem alá, mint a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség. Mások szerint ez nem szükséges. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány az emberi jogok védelme mellett törekedjen a közösen elfogadott társadalmi értékek (munka, otthon, család, rend, egészség) védelmére.

2- Az új magyar alkotmányban nem szükséges külön védeni az említett közös értékeket. Elegendő az emberi jogok védelme.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

A jelenlegi Alkotmányban ilyenek állnak: "15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét."

"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének."

"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez."

"40/A. § (2) A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme."

Az "otthont", mint értéket nem is tudom értelmezni. A legtöbb embernek van lakhelye, kevés, szerencsétleneknek pedig nincs. Azt túlzásnak tartanám, ha az Alkotmány a saját lakás jogát adná meg mindenkinek. Túl kommunista dolog lenne, irreális, és nem is szeretném. Lakásért bizony az embereknek maguknak kell megdolgozni. Az pedig magánügy, hogy a lakásból ki-ki milyen otthont varázsol. A család, munka, rend és egészség értékét a jelenlegi Alkotmány megfelelően védi.

Az embereknek joguk van munkát vállalni, de a munkához való jog nem szabad, hogy egy kommunista típusú, teljes foglalkoztatást jelentsen. A családok jogait a jelenlegi törvények és Alkotmány megfelelően szabályozza. A szingli embereknek pedig joguk van szinglinek lenni. Ne támasszák fel Mikolát! Rend ügyében a kéthetes ígéret ellenére nem javítottatok semmit. Nem szükséges az Alkotmányban ál-szövegeket betenni, ha a tettek mezején úgy sincs semmi. Az egészség ügyében pedig megakasztottatok egy reformot, és nem csináltatok semmit azóta sem. Akkor meg milyen alapon kérdeztek erről?! A jelenlegi Alkotmány is lehetővé tenné a reformokat, de úgy féltek ettől, mint vámpír a foghagymától.

Az alapvető emberi jogok azok, amelyekről konszenzus van az emberek között. Más értékekről nincs akkora konszenzus, emiatt nem szabad az Alkotmányba erőltetni!

Tehát a jelenlegi Alkotmány mindezekben a kérdésekben megfelelő, tenni kéne, nem szövegelni! 2-es válasz.

4.) Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány szerint a kiskorú gyermeket nevelő szülők további szavazati jogot gyakorolhassanak a gyermekeik számának megfelelően.

2- Az új magyar alkotmány szerint a kiskorú gyermeket nevelő szülők további egy szavazati jogot kapjanak, függetlenül attól, hogy hány gyermek van a családban.

3- Az új magyar alkotmány szerint ne gyakorolhassanak további szavazati jogot a kiskorú gyermeket nevelő szülők vagy családok.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

Ezt a szavazati jogot a szülők használnák fel. Tartok attól, hogy ezzel csak a magatok hatalmát akarjátok erősíteni. Demográfia szempontból egy ilyen jog nem sokat jelentene: nem sok asszony szülne azért gyereket, hogy kettőt szavazzon. Figyelembe véve, hogy jelenleg a választások részvételi aránya alacsony, az emberek egy jelentős része egyet sem  akar szavazni, nemhogy kettőt.

Az ilyen szavazati jog nem jó semmire, ti manipulálni akarjátok a választásokat, le akartok híveket fizetni. Egy ilyen szavazatot nem a gyerek érdekében használnának fel.

Sokkal értelmesebb megoldás volna a 14 és 18 év közötti serdülőknek valamilyen töredék-szavazatot adni. 3-as válasz.

5.) Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány ne engedélyezze a mindenkori kormányok számára, hogy megadóztathassák a gyermeknevelés költségeit (azaz, a gyermeknevelés költségeit ismerje el a mindenkori adórendszer). Mások szerint erre nincs szükség, a mindenkori kormányok számára meg kell hagyni e költségek megadóztatásának jogát is. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány ne engedélyezze a mindenkori kormányok számára, hogy megadóztathassák a gyermeknevelés költségeit.

2- Az új magyar alkotmány csak a gyermeknevelés elismerésének irányelvét fogalmazza meg, de ne tiltsa meg a mindenkori kormánynak a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását.

3- Az új magyar alkotmánynak nem szükséges kitérnie a gyermeknevelés költségeinek elismerésére.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

 

3-as válasz. A gyereknevelés valóban költséges és fáradságos. De a jutalma nem adókedvezmény kellene, hogy legyen, hanem a cseperedő gyermek maga, a visszakapott öröm, a támogatás, amelyet a gyermek kaphat. A gyereknevelés költségét meghatározni egyébként sem lehet. Ez az egész egy durva adminisztratív gépezet felállítását eredményezné, sok-sok csalással és kiskapuval.

6.) Vannak akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány vállaljon kötelezettséget a jövő nemzedékek iránt. Mások szerint nem szükséges az ilyen kötelezettségvállalás. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány tartalmazzon kötelezettségvállalást a jövő nemzedékek iránt.

2- Nem tartom szükségesnek az ilyen kötelezettségvállalást.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

A kérdés homályos. 3.

7.) Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmány közbeszerzésben való részvételt, illetve, állami támogatást csak olyan gazdasági társaság számára tegyen lehetővé, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány csak olyan gazdasági társaságok számára biztosítsa állami támogatás lehetőségét, illetőleg a közbeszerzési lehetőségeket, amelyek tulajdonosi szerkezete teljességében feltárható, illetve valamennyi tulajdonos egyértelműen, kétséget kizárható módon azonosítható.

2- Az új magyar alkotmányban nem szükséges korlátozó feltételeket megállapítani a gazdasági társaságok állami támogatásához, illetve a közbeszerzéshez.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

1. De ennek nem az Alkotmányban kellene szerepelnie, hanem törvényben.

8.) Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány fejezze ki a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékét és kötelezze a mindenkori kormányt ezen érték védelmére.

2- Az új magyar alkotmány fejezze ki a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékét, de nem szükséges, hogy kötelezettségeket is megfogalmazzon a mindenkori kormányok számára.

3- Nincs szükség a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás értékének alkotmányos megfogalmazására.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

Az Alkotmány a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar köztársaság állampolgárainak Alkotmánya. Vonatkozhat Magyarországon élő külföldi állampolgárokra, de nem vonatkozik külföldön élő magyar emberekre, akik nem magyar állampolgárok. A Fidesz-kormány sajnos túl sok külföldön élő magyarnak túl könnyedén adja meg az állampolgárságot, de ha nekik megadta, akkor nem értem, hogy mit kellene irántuk még külön kifejezni. Külföldön magyar állampolgárnak lenni nagyobb érdem? A külföldön élő nem magyar állampolgárok iránt pedig nem tudom, miért kéne kifejezni valamit az Alkotmányban. Ezzel csak tovább mennénk ki az EU-ból. A válaszom tehát 3.

9.) Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya védje a Kárpát-medence természeti sokféleségét, a csak itt honos állat- és növényfajokat, a hungarikumokat. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány helyezze védelem alá mind a természeti környezetben, mind a hagyományos állat- és növénytermesztésben fennmaradt fajokat.

2- Az új magyar alkotmány helyezze védelem alá a magyar hagyományos állat- és növénytermesztésben fennmaradt fajokat.

3- Az új magyar alkotmány ne védje a biológiai sokféleséget.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

Az alkotmányban már szerepel valami ilyen: "70/D. § (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg." Elég jó ez.

10.) Vannak, akik azt gondolják, hogy az új alkotmánynak védenie kell a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet. Mások ezt nem tartják fontosnak. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány helyezze védelem alá a nemzeti vagyont.

2- Az új magyar alkotmány ne helyezze védelem alá a nemzeti vagyont.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

A jelenlegi Alkotmány megfelelő. A nemzeti vagyon megfelelő kezelését nem lehet Alkotmányban lefektetni. Politikai vita tárgya lehet, és a különféle kormányok a demokrácia szokásos mechanizmusa szerint felelnek azért, hogy jól gazdálkodnak, vagy rosszul. Ugyanúgy, ahogy egyéb gazdasági döntéseikért is politikai értelemben ítéltetnek meg, a választásokon.

11.) Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya tegye lehetővé a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány tegye lehetővé a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében.

2- Az új magyar alkotmány ne tegye lehetővé a bíróságok számára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ítélet kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében.

3- Nem tudom megítélni a kérdést.

Ez egy bonyolult kérdés, melyet nem látok át, és nem az Alkotmányba való. A Btk. szabályozza az ilyen ügyeket. Vannak, akik azt mondják, jelenleg is lehetséges a tényleges életfogytiglani, de olvastam olyat is, hogy eltörölték. Én nem tudom. Azt fontosnak tartanám, hogy a törvény a Btk.-ban szerepeljen, és világos legyen. Legyen lehetőség tényleges életfogytiglani ítéletre, és legyen lehetőség fokozatos büntetésekre, például potenciális életfogytiglani büntetésre, amelyet felülvizsgálnak. Hogy mikor melyik a jogos, az a bíróság dolga. Ha a bíróságban megbízunk, akkor meg kell bízzunk abban, amikor tényleg életfogytiglanira ítélnek valakit. Ha nem bízunk bennük, akkor meg már régen rossz.

A tényleges életfogytiglani ítélet értelmének érdekében - de egyébként is - különösen fontosnak tartom azt, hogy a börtönök igazságosan működjenek, szigorúak legyenek, de pozitív kilátásokat is adjanak a raboknak! Legyen igazságos és fokozatos jutalmazás és büntetés a börtönön belül is, és az elítéltek dolgozzanak, vegyenek részt termelő tevékenységben! Nem vagyok tájékozott abban, hogy jelenleg Magyarországon mi a helyzet, de az a gyanúm, hogy nem jó. Viszont ez sem alkotmányos kérdés, hanem a belügyminiszter dolga.

12.) Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld. Ön mit gondol?

1- Az új magyar alkotmány büntetés terhe mellett tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld.

2- Az új magyar alkotmány büntetési lehetőség nélkül tegye kötelezővé a parlamenti bizottság előtti megjelenést.

3- Az új magyar alkotmány ne tegye kötelezővé a megjelenést annak, akinek az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld.

4- Nem tudom megítélni a kérdést.

Ha vicces akarnék lenni, akkor: 5 - Az új magyar alkotmány büntetés terhe mellett tegye kötelezővé Gyurcsány Ferencnek a megjelenést, ha az Országgyűlés valamelyik vizsgálóbizottsága meghallgatásra idézést küld.:)

Nem kérünk Lex Gyurcsányt! Ne szankcionálják! A parlamenti bizottságok eleve politikai bizottságok. Ha megjelenik valaki, ha nem, annak politikai következménye van. Az emberek így is, úgy is maguk ítélik meg, hogy mi erről a véleményük. És az ilyen egyénre szabott támadó, jutalmazó vagy kivételező törvényekből elég volt! A törvények lényege, hogy átgondoltak, általánosak, és széles körre vonatkozzanak! Lényegük, hogy ne hetente ráncigálják őket, ne az egyéni, rövidtávú meggondolások szerint! Fontos lenne, hogy az országban stabil, egyenlő mérce szerint mért törvények legyenek, amelyek a rend, a kiszámíthatóság érzetét keltik az emberekben. Hogy az emberek azt lássák, a törvények tényleg a rendet szolgálják, és nem csupán Orbán Viktor érdekeit.

Továbbá nem kérdeztek, de az Alkotmányban ne szerepeljen a Szent Korona tan, ne szerepeljen isten, vallás és egyház pozitív hivatkozási alapként! Természetesen negatív se. Az Alkotmány, és vele együtt az állam maradjon semleges, szekuláris! Ezt pedig a vallásszabadság és az egyház és állam szétválasztásának törvénye fogalmazza meg, ahogy a jelenlegi Alkotmányban van. Ez pontosan elég, és így helyes. Be is kellene egyébként tartani.

Az Alkotmánynak ne legyen preambuluma, vagy csak egy technikai preambuluma legyen! A preambulumban történelmi interpretációkat és értékrendek leszögezését beleírni butaság. Az értékrendek és a történelem interpretációi állandóan változnak, és sokszor különböző vélemények, pártos nézőpontok kérdései. Az Alkotmány viszont egy közös konszenzus alapján létrehozott alapokmány kellene, hogy legyen, amely leszögezi a Magyar Köztársaság működésének alapelveit. Ez egy technikai kérdés, és nem szabad, hogy megosztó ideológiák függvénye legyen.

Amit viszont meg lehetne változtatni, hogy a parlamenti választások tisztán listás alapon menjenek, hogy ne lehessen 53 százalékkal kétharmadot szerezni! Na ez volna talán az egyetlen fontos változtatás, amit meg kéne csinálni, de eszetek ágában sincs. Helyette nagyrészt hülyeségről kérdezitek a népet.

Ehhez hasonlóan, az Alkotmányt, ha mégis változtatnátok, akkor 4/5-ös parlamenti konszenzussal kell alátámasztani, vagy népszavazással. Egy ilyen egyáltalán nem reprezentatív felmérés, mint ez ugyanis egyáltalán nem legitimál, legfeljebb nektek lehet jelzés.

Ha változna az Alkotmány, akkor jó volna egy legalább kétharmados népszavazás, ugyanis egy kis többséggel megszavazott Alkotmány legitimációja ingatag. Nem volna jó, szégyen, tarthatatlan, furcsa lenne, ha az éppen csak nagyobb többség rákényszerítené ez ügyben akaratát az éppen csak kisebb  kisebbségre. Az Alkotmány nem lehet ilyen.

Ha népszavazás, 4/5-ös konszenzus nélkül, vagy mondjuk 53 százalékkal módosítjátok az Alkotmányt, akkor csak azt éritek el, hogy a következő ciklusban kétharmaddal fognak leváltani titeket. Vagy annyival, amennyi az Alkotmány visszacsinálásához kell.

A soha viszont nem látásra!:)

Brendel Mátyás