Van, vagy nincs? Ez a kérdés önmagában a gyalázat. Pedig komoly politikai erő feszegeti. Valahogy olyan ez egy picit, mintha a bankrabló semmisnek tekintené a BTK-t, merthogy annak az alapjai az államszocialista időkben keletkeztek. A Törvény az Törvény. Ez az egy mondat különbözteti meg a jogállamot a banánköztársaságoktól, vagy a méltán híres Szomáliától. Magyarországnak van Alkotmánya.

Ezzel kapcsolatosan egy jogos kérdést fel lehet tenni: hogy az a bizonyos 1949. évi XX.törvény testesíti-e meg a Magyar Alkotmányt?

Nagyon nagy különbség. Hogy tessék érteni miért is feszegetem én ezt: Nagy-Britannia, az egyik legrégebbi demokrácia, alkotmányos monarchia. A demokrácia története nem pár évtizedre, hanem pár évszázadra nyúlik vissza. De az 1990-es évekig nem volt írott alkotmánya. Magyarul nem volt olyan törvény, melyet elfogadott volna a brit parlament, és azt a nevet viselte volna, hogy alkotmány. De mégis volt alkotmánya. Úgynevezett történeti alkotmány, melyet mindenki tisztelt és betartott, pedig nem volt törvényi erőre emelve. Igaz nem is voltak a szigeten Orbán Viktorok.

Tehát Magyarországnak van alkotmánya, és kísértetiesen hasonlít a törvényi erőre emelt 1949. évi XX. törvényhez. Merthogy a kettő különböző. Az alkotmányunkat az 1989-1990-es rendszerváltó folyamat hozta létre, ez a Magyar Alkotmány, amit törvénybe ideiglenes jelleggel a fenti számon iktattak.

Téved, aki azt hiszi, hogy az Alkotmány egy sima törvény, melyet a parlament kénye-kedve szerint módosíthat. Az 1949. évi izét igen, de a Magyar Alkotmányt nem. Nem véletlenül van felháborodás az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása miatt.

Azonban helyes dolog az a törekvés, hogy a Magyar Alkotmányt valóban az ehhez méltó törvény testesítse meg. De ebből kifolyólag nem új alkotmányra (merthogy van), hanem az ezt megtestesítő új, méltó törvényre van szükség. Hatalmas különbség a kettő, ha ezt megérti a Fidesz, akkor világos lesz számára, miért van ilyen elementáris erejű felháborodás a döntései körül. Mert az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításával ő nem pusztán az 1949. évi XX. törvényt változtatta meg, hanem a Magyar Alkotmányt, ami a jelek szerint a társadalomban kőbe van vésve. És pont ez az Alkotmány lényege, hogy ez egy olyan szabály, normagyűjtemény, melyet mindenki elfogadott, ezért nem egyenlő azzal az 1949. évi bizonyos törvénnyel. Éppen ezért az alkotmány módosítása csak akkor lehetséges, ha azzal mindenki egyetért.

Merthogy az alkotmány egyben egy társadalmi (sőt, A Társadalmi) szerződés is. Szabályozza a társadalmi szerződésben résztvevő, úgynevezett állampolgárok jogait és kötelességeit, akik lemondanak szabad rendelkezésük egyrészről, a közösség és saját érdekeik védelemért a hatalom, azaz az állam javára. „Az uralkodó nem lehet igazságtalan, nem követhet el szerződésszegést”

Ha a társadalmi szerződést sokan nem fogadják el, azaz azon kívül kerülnek, akkor természeti jog vonatkozik rájuk, magyarul az állam meggyengül.

Ezért nem elég az, hogy pusztán a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség nevű párt elnöksége és annak parlamenti frakciója döntsön az Alkotmányt megtestesítő törvényről. Hisz, a társadalmi szerződésből ezáltal milliók kerülhetnek ki, azzal ha nem tisztelik az Alkotmánynak kikiáltott új törvényt. Ez pedig az Állam jelentős meggyengüléséhez vezethet, melynek következményei beláthatatlanok.

Ez a történet, amin a Fidesz lavírozik, nem pusztán egy technokrata jogalkotás. Nagyon bonyolult társadalmi filozófiai összefüggések sokasága. Melyek igazsága véresen komoly.

Ha az Alkotmány törvénybe iktatásának folyamatában nem vesz részt a társadalmat teljes egészében reprezentáló elit (ez nem csak a pártok) és azt népszavazással nem szentesíti (a társadalmi szerződést nem írja alá) az állampolgárok többsége gyenge silány minőségű törvény fogja megjeleníteni az Alkotmányt. Mely a magyar jogállam igen komoly válsága lesz.

Az Alkotmány törvénybe iktatásának folyamata nem fél év. Ez egy hosszú, akár egy évtizedes munka. Melyet ha a hatalom megspórol, akkor gyenge végtermék lesz.

Annak, hogy az 1949. évi törvényt egy másik olyan törvény váltsa fel, melyet másik x millió ember nem tekint az alkotmány megtestesülésének, semmi értelme sincsen.
 

ZöldMarci kiegészítése: Ha valóban olyan nagy egyetértés övezi az új alkotmányt, mint a fideszesek állítják, akkor miért nem akar a Fidesz népszavazást az új alkotmányról? Miért nem meri az emberek elé vinni?