Igen sűrűn lehet olvasni az utóbbi időben: Feloszlatták a Fidesz valamely alapszervezetét. Kíváncsiak voltunk, és ameddig a Google engedte összeszedtük, hány alapszervezetét oszlatta fel a Fidesz. Jelzem az utóbbi két évben szigorúbbnak bizonyultak és sűrűbben választották a pártközösségek teljes szétverését, mint a konfliktus kezelésének utolsó eszközét. Na de hát a cél szentesíti az eszközt, az értékek menti politizálás: kik azok, akik győzelemre vezetik a narancsos egységfrontot.
A Google kollektív emlékezete egészen 2000-ig tudja felidézni a demokratikus pártvezetés hagyományait Fidesz-módra. Az első oszlatás ugyanis ekkor volt, legalábbis a fent említett kereső szerint. Épp a jóképességű Fidesz frakcióvezető szűkebb hazájában: Hódmezővásárhelyen. Az ok egyszerű, különutas csoport, a "párt politikájával ellentétes tevékenységet folytatott". Kis András a megszüntetett szervezet vezetője szerint mindössze annyi volt a bűnük, hogy nem voltak hajlandóak támogatni egy akkori időközi választáson az időközben elhunyt Rapcsák Andrást, akinek "gazdasági szabálytalanságait" az ügyészség is vizsgálta.
A 2002-es választási buktáig nem is volt több szétkergetés. Utána azonban két kudarcot vallott, baloldali győzelmet hozott településen is felülről döntöttek a helyiek sorsáról. Szombathelyen ekkor lett erős ember Marton Zsolt. És ebben a kaszában nevelték meg a bűnös város dekadens pártvezéreit is. Két ütemben először 2003 oszlatták az V. kerületet és a soroksári csoportot, majd 2004-ben Pesterzsébet és a XVII. kerületi bajtársaktól búcsúztak.
Azonban az utolsó két évben ráéreztek az önkényuralmi gyomgörcs eredményes alkalmazására. A narancsosok központjából 2008 és 2010 (aminek még nincs vége) között 12 szervezetre adták fel az utolsó kenetet és törölték a jobb, elvtársias polgártársias pártszervezés jegyében.
Az indok szinte mindig ugyanaz, sérti az alapszervezet a párt működését, túl sok a belső hatalmi marakodás, nem a párt országos irányvonalát képviseli.
Az újabb mészárlás sorozat első áldozata a fótiak voltak, majd 2009-ben Vác, Eger, Makó civakodott össze a nemzeti összefogás jegyében kibékíthetetlenül.
2010-ben is itt volt az idő, hogy soha nem látott mennyiségű alapszervezet tagjainak adják vissza a párttagkönyvét. Búcsúbuli sorozat még a választási győzelem előtt elkezdődött, ekkor intetek kényszerű pá-pát Viktornak a Lőrinc, Nagyatád és Siklós keresztény-konzervatív pártemberei.
Egy belső leszámolásoktól mentes kampányidőszak erejéig fellélegezhetek a feloszlatás démonával küzdő Fidesz alapszervezetek. De a választás után elkezdődött ki a jobb Fideszes játék második fordulója. Alig telt el pár hónap, de egész biztos nem ugyanazok vezethetik győzelemre vagy kudarcra a Fideszt, mint akik tavasszal tették, Füzesabonyban, Miskolcon, Gyöngyösön, Csornán és Budapest XI. kerületében, Újbudán. Sajátságos módon köszönte meg a párvezetése nekik a 2/3-os győzelmet.
A részvételi demokráciára épülő pártszervezés sajátságos útja ez amit a Fidesz bemutat. Olyan retrográd. Mondjuk, tény, hogy így biztos nem érheti kongresszusi meglepetés a Vityát. Mindenféle szervezkedést meg lehet egy jó kis feloszlatással gátolni. Szép hagyomány ez. Én nem is értem nem lenne egyszerűbb az egész narancsos bagázst szétkergetni a fenébe? És hát alkotmányba lehetne foglalni, hogy Orbán Viktor A Párt, sőt be is lehet lépni a Viktorba, de Viktor az zárhat ki magából, akit akar. Mit kell itt szarakodni alapszabállyal meg tagsággal…, olyan régimódi ez. Na hát ez is egy olyan történet volt, ami miatt inkább szoci maradtam .