Erre a kérdésre nem lehet most olyan világost választ adni, mint 2006-ban. Amikor is a nép piedesztálra emelte ismét a kormányon újrázó szocialistákat. Persze elmondhatnám azt, hogy sikeresen kezeltek egy nem könnyű kihívást, a világgazdaság összeroppantó hatását. Azzal is érvelhetnék, hogy egy csomó iskolát. főteret, művelődési házat, közparkot újítottak fel. Egyetemek kórházak hidak és autópályák épültek, újultak meg. De most úgy teszek, mint akinek ez nem fontos, vagy aki úgy gondolja mellékes dolgok ezek.
Valljuk be, kit érdekel az, hogy egy sor dolog megszépült, amikor nekünk ez egy sor lemondással és áldozattal járt. Nyilván az a bizonyos virág nem nekünk virágzik, tudomásul vettük van, jött az ami eddig nem és szúrta a szemünket, hogy nincs. Kettő fő kérdés mocorog bennem.
Nekem erős a hitem a szociáldemokrácia mellet. Baloldali vagyok. És tudom, hogy ezt a többszáz éves értékrendet igen nemes cél szülte. Gondolni és segíteni azokat, akiknek szűkösebbek az anyagi lehetőségeik. Nem milliárdosok, nem vállalkozok, mégis dolgoznak és nincsenek nagy álmaik csak, egy tisztes kiszámítható életet szeretnének maguknak és családjuknak. Biztonságba kívánják tudni javaikat és gyermekeiket. Szerintem ez lenne a természetes és ennek kellene lenni a társadalmunkat formáló minimumnak. A szomorú az, hogy a magukat új alternatívaként nevező, kormányzati pozíció felé igyekvő erők még az ígéretek szintjén sem kínálnak valós megoldás ezen társadalmon kívülieknek. Végleg lemondtunk róluk? Meghatározó baloldal nélkül, olyanok nélkül, akiknek a hite a fentiek mellet olyan mély és erős, mint nekem a válasz az, hogy igen. Persze lehet hogy ezért nem vagyok magyar, elhagytam a nemzetem, és hazaáruló vagyok, de nekem elég az, hogy tudom magyarul álmodok minden éjjel. Fiatal vagyok, de nem vak. Tanulok és dolgozom. Tudom, hogy azok, akik nekik már könnyű álmot sem ígérnek, nem is értik őket és nem is fontosak nekik. Azok aki legfontosabb politikai korteskedése között az szerepel, hogy felháborító, hogy Magyarországon van még Lenninről és Trocikjról el nevezet utca vagy, hogy legyen tisztább levegő a városokban, nem értik ezen emberek életét. (bár az utóbbit nem tartom hanyagolandó kérdésnek, csak nincs itt az idő rá) Az MSZP legalább elmondja, hogy tudja…
Demokrata vagyok és hiszem azt, hogy Magyarország jövője csakis egy demokratikus köztársaságban rejlik. Nekünk, demokratáknak felelőségünk van, nem csak a máért hanem a holnapért is. Döntéseinknek súlya és következményei vannak. A mostani választás tétje az, hogy túl tudunk-e látni a mai gondokon és meg tudjuk-e látni a holnap veszélyeit lehetőségeit.
Mert elfog jönni az a pillanat amikor a társadalom kijózanodik a Fideszből és Orbán Viktorból, mint ahogy ez most megtörtént az MSZP-vel is. És könnyen járhatunk úgy, mint az az ember aki egy átbulizott éjszaka után a hideg hajnali villamoson ébred. Demokráciában nem csak a kormányzatnak van szerepe, hanem az ellenzéknek is. Az ő felelőségük az, hogy ellenőrizek és figyeljék mit tesz a hatalom. Ha tudnak jobb alternatívát álljanak vele elő, vagy ha jó a kormányzat elképzelés azt támogassák (a még ellenzéki Merkel például megszavazta az akkor kormányzó német szociáldemokraták egészségügyi reformját).
Erős ellenzék nélkül a Fidesz úgy átszabhatja az országot, hogy felébredésünk pillanatában csak tanácstalan és értetlen fejel fogunk kinézni a bizonyos villamosból, nem fogjuk érteni hogy kerültünk ide. (S ez az átszabás nem teljesen úgy fog történni, ahogy azt a kampányfilmjeik ígérik). Tudom kemény döntés ez de a jövőről szól. Ez a demokraták sorsa. Mint ahogy volt ez Franciaországban is, amikor baloldali szavazok mentek el szavazni a jobboldali Chirac-ra, mert jobb alternatíva volt mint a szélsőjobb. Gumikesztyűbe, álarcba mentek, mert büdös volt nekik, de ott voltak és szavaztak mert a hitük erősebb volt a demokrácia mellet mint a pártpreferenciájuk. Ez a különbség a választópolgár és a pártválasztó között.
Magyarországon ma a demokrácia iránt elkötelezett választópolgároknak az MSZP-t kell támogatniuk. Nem azért mert csodálatosan lehengerlőek, vagy mert egy lenyűgöző 4 év volt mögöttük. Hanem azért mert meg kell nekik adni az esélyt, hogy erős ellenzékként újuljanak meg. Mert ha nem ők, akkor hosszú évtizedekig egy érdekkör egy csoport adja át a minisztériumok kilincsét egymás kezébe. Hisz mindegyik más alternatívának a meglátásom szerint van köze a Fideszhez, ki abból nőtt ki, ki vele kormányzott. Egyedül csak az MSZP független tőle. Vagy létrejöhet egy olyan de facto egypártrendszer, mint ami Mexikóban van. Ahol ugyan van több párt, de lényegében csupán egyetlen pártnak van esélye a választásokon győzelemre. És ötven évente sikerül egyszer az ellenzéknek összefognia és váltani őket, de akkor is a hivatali mély beágyazottsága a domináns pártnak összeroppantja az új kormányt egy év alatt.
Szerintem egyéniben (az az egyéni szavazólap, amelyiken egy név van és felette egy párt logó:-) egyértelműen az MSZP-re kell szavazni, hisz a jobboldalon kívül ez az egyetlen párt az, amelyiknek van esélye közretett nyerni, nem is egyet. Listán lehet más erőt támogatni, hisz fontos a demokrácia sokszínűsége, de ez csak akkor nem elveszett szavazat, ha az adott párt bejut a parlamentbe. Amire ma egyértelműen csupán a két jobboldali pártnak Fidesznek és a Jobbiknak valamint egy baloldali pártnak az MSZP-nek van esélye. A többiek közül az LMP esélyesebbnek tűnik talán, mint az MDF, bár az utóbbinak nagyobb a társadalmi beágyazottsága, hisz régebben jelen van. A Civil Mozgalomnak nincs esélye.
Kérek, mindenkit kapcsoljon ki egy picit, tegye érzelmeit félre vagy ” igyon meg kurva sok bort” és gondolkodjon, gondolja végig újra a döntését. A jövőért és a demokráciába vettet hitért. Én az MSZP-re szavazok, még ha nem is könnyű szívvel.
