Az alábbi dokumentumfilm készítőitől már bemutattunk egy kisfilmet, mely a nácik által beszennyezett ősi magyar jelképek eredetéről szólt. Megtudhattuk, hogy a hosszú évszázadokon keresztül a magyarság szimbólumának számító Árpádsávos zászlóra hogyan tapadt rá a náci ideológia szennye. Illetve a Turul madár eredetéről is beszámoltunk.
Természetes, hogy Trianoni békediktátum körülményei sem egészen úgy voltak, ahogy a szélsőjobboldali propaganda hirdeti. Gyakran, a főként baloldali, munkásmozgalmi és kommunista gyökerekkel rendelkező Tanácsköztársaság politikusait teszik felelősé, pedig Törökországhoz hasonlóan, ők vették fel a fegyvert Magyarország a haza védelmében. Az antant túlerő ellenére bevonultak felvidékre. Horthy hatalomra kerülésében az antantnak komoly szerepe volt. Hisz a kormányzó-tengernagy hajlandó volt aláírni feltételek nélkül a békediktátumot. Egyes elemzések szerint Horthy Miklós kinevezése volt a feltétele a Román hadsereg kivonulásának. A kormányzó a békediktátum megálmodóinak minden kérését teljesítette. Nem sokkal 1919-es Budapesti bevonulása után a neki teljesítő parlament egy olyan választójogi törvényt fogadott el, mely az akkori európai választójogi trendekhez képest igen sok embernek adott szavazati jogot. Erre azért volt szükség, hogy az a kormányzat, az a parlament mely, ezt a diktátumot alá fogja írni, széles társadalmi bázison nyugodjon. Nagyobb legyen a legitimációja. Horthy kormányzóvá avanzsálása után nem sokkal, az 1920-as választásokat a fenti szemlélet alapján rendezték meg, melyen a magyar baloldal több ok miatt nem indult. A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett, Horthy bábjaként elkönyvelt, Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott. Ennek a parlamentnek egyetlen baloldali képviselője sem volt.
Horthy revizionista politikája csupán a fenti események kompenzációjáról szólt.
