Amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, tart a vita, hogy használhatja e Szlovákia a „Tokaji” nevet. A kötélhúzás nem most fog eldőlni, de második alkalommal ürültek ki a tokajis üvegek az Európai Parlamentben 2010. március 17-én, az EP képviselői legnagyobb örömére. A kezdeményező Tabajdi Csaba volt, aki az MSZP EP delegációjának szervezésében négy borászat hat borát mutatják be. 
A kérdés jogos: „Miért csak Magyarországon világhírű a magyar bor?”. A magyar borokat szeretik Európában, de "jó bornak is kell a cégér", hisz a verseny nagy. Az igazi ínyenceknek nem kell bemutatni tokajit, hiszen az jelen van a borszaküzletek kínálatában.
Elgondolkoztató azonban az a tény, hogy a nyugat-európai áruházláncokban lényegében nem lehet magyar bort kapni. A megoldás erre nyilván az lenne, hogy a magyar borászok jobb kereskedelmi stratégiát kövessenek. Mert sajnos a magyar borok kiváló minőségét kevesen ismerik Európában. Ebben segíthet a Tokaji mint az első számú hungarikum: különleges ízvilágával könnyen megjegyezhetővé teszi a magyar bort, mint kategóriát.
Szomorú lenne, ha nem tudnák a magyar borok belátható időn belül átlépni az ország határait, mert akkor több magyar borvidék, és számos borászat veszélybe kerülhet. Hisz a magyar piac kicsi ahhoz, hogy hosszú távon fent bírja tartani a bortelelését. Hiába választanak itthon egyre többen „kannás” helyet minőségi bort.
Magyarországon a bortermelésnek igen komoly hagyományai vannak. Erre jó néhány település nevünk is felhívja a figyelmet: Babarcszőlős, Bácsszőlős, Balatonszőlős, Cserkeszőlő, Gömörszőlős, Kisszőlős, Kővágószőlős, Remeteszőlős, Sérsekszőlős, Somlószőlős, Szőlősardó, Szőlősgyörök, Tápiószőlős, Tiszaszőlős és Vértesszőlős. Rengeteg településünk címerében láttató egy szőlőfürt vagy levél, illetve hordó. Sok helyen ez a hagyomány, már csupán tényleg a címerben van csak jelen.
Időnként fel-fel röppen egy hír, hogy veszélyben vannak a történelmi borvidékeink. Legutóbb a szekszárdi és egri borvidék kapcsán húzták meg a vészharangot. Bár a világ más részein is komoly gondokkal küzd az ágazat, legutóbb a kaliforniai borvidéket látták komoly veszélyben. A megoldás a szerkezeti átalakítás és a jobb marketing lehet.
Visszatérve, a brüsszeli bormustra szereplői jól tükrözik a Tokaj-Hegyalja borvidék széles spektrumát. A főszereplő a Tokaj Kereskedőház, mint állami tulajdonú pince, a különleges hírnevet elért Szepsy pincészet, valamint két közepes méretű borház: Fitomarkt Kft. és a Bene pincészet.
A bemutató borai:
1. Furmint (fahordós érleléssel), 2008, Tokaj Kereskedőház
2. Száraz Szamorodni 2002, Tokaj Kereskedőház (Prémium borcsalád)
3. Édes Szamorodni Szepsy István
4. Ötputtonyos aszú 1999, Fitomark Kft
5. Késői Arany 2008, Tokaj Kereskedőház
6. Hatputtonyos aszú 1993, Bene Pincészet
