„Biztos vagyok benne, hogy az MSZP harmadszorra is nyerni fog.”

Torzsa Sándor a ferencvárosi politika ismert alakja, szeret beszélni, érvelni és „főállásban” a Societas budapesti elnöke. Az MSZP egyetlen, hivatalos ifjúsági szervezetének a fővárosban közel 500 tagja van és minden kerületben működnek szervezeteik. Nyáron a szépemlékű Világifjúsági Találkozók mintájára nemzetközi konferenciát tartottak, több mint száz ország ifjú szocialistáinak közreműködésével.
A ferencvárosi önkormányzatban munkálkodó fiatal politikussal Köztársaság téren lévő, kicsi, de igényesen kialakított (pirosra és fehérre festett falú) irodájukban beszélgettünk Internacionáléról, Jobbikról és az arról, hogy szerinte az MSZP harmadszorra is nyerni fog:

-Honnan jött baloldali kötődésed?
-Pártválasztásom nem volt olyan egyértelmű ha a családomat nézzük. Az apai ág kőkemény jobbos, nagyapám és dédnagyapám a II. világháború előtt a Független Kisgazdapárt tagja volt, anyai nagyapámék viszont a Kéthly Anna nevével fémjelzett Szociáldemokrata Pártban tevékenykedtek.
Amikor édesapám, meg édesanyám találkoztak, mindez érezhető volt. Anyukám balos, apukám pedig egy tipikus, csalódott jobboldali szavazó, sok pártot megjárt és végkövetkeztetésként eljutott arra a szintre -amelyet remélem minél több jobboldali fog elérni-, hogy már az eredményeket nézi. A legutolsó önkormányzati választásokon az MSZP-re szavazott. Örkényben lakik, amelyet a helyi szocialista vezetés a kistérség meghatározó városává tett.
-Pedig Pest megye nagy részét kő-jobbosként tartják nyilván.
-Nem hiszem, hogy ez igaz lenne. Az agglomerációban számos olyan település van (Érd, Törökbálint, Budaörs,Fót, Százhalombatta), amelyet szocialista vagy liberális városvezetésük sikeressé tett és rövid idő alatt megkapták a városi státuszt. Érden a lakók ennek ellenére, ideológiai okokból lecserélték a korábbi városvezetést konzervatív politikusokra. Mostanra azt lehet hallani, hogy ezt nagyon megbánták, panaszkodnak, hogy évekre visszafejlődött a település.

-Szocialista ifjúsági vezető vagy, mit szólnak ehhez jobboldali rokonaid?
-Büszkék rám, hogy felelős posztot töltök be és a közjóért teszek. A családi ebédeken ennek ellenére -bár próbáljuk elkerülni- mindig előjön a politika és elmegy baloldal ellenes irányba a beszélgetés. Ekkor én csak mosolygok, „aházok”. Otthon, a magánéletben ugyanis nem szoktam politizálni.


-Minek tekinted a politikát, munka, hivatás, hobbi?
-Ha pusztán munkának tekinteném, nem csinálnám. Kívülről úgy látszik, hogy a politikusok milyen elképesztően jól keresnek és talán van egy szint, amelyre igaz ez, de döntő többségünkre nem. Gondoljunk csak a több ezer magyar önkormányzati képviselőre, jelentős részük nem kap jutattást munkájáért, és akik mégis, azok fizetése sem éri el a minimálbért.

-Kapsz fizetés politikai tevékenységedért?
-A Ferencvárosi Önkormányzatban végzett munkámért kapok egy „elképesztően magas” összeget, 28 ezer forintot. Az elvégezendő munka azonban ennél jóval több. A helyi politikusok nagyrésze roppant alulfinanszírozott
-A családi minták alapján, ifjú politikusként két választás állt előtted, miért éppen a baloldal mellett döntöttél?
-Az MSZP-n kívül a földdel való foglalkozás, az ősi magyar hagyományok ápolása miatt sokáig szimpatizáltam a Független Kisgazdapárttal is. Nem minden gazda jár 40-50 milliós traktorokkal tüntetni, sokan tisztességes és igen derekas munkát végeznek. Azonban a Kisgazdapárt koalíciós kormányzása idején bebizonyította számomra, hogy nem ezeket az értékeket képviseli, emlékezzünk a székház ügyre, a chile-i cseresznyére. Torgyánék pont az ellenkezőjét tették annak, amit szavakban hirdettek. Ügyeik nyilvánosságra kerülése után, kizárásos alapon választottam az MSZP-t. Azt tapasztaltam, hogy hitelesen csak ők képviselik a kisemberi létet és érdekeket. Azóta sem csalódtam bennük. 2002-es kormányra kerülésünk után a „100 napos programmal” úgy átrendeztük a társadalmat, a bevezetett szociális intézkedésekkel annyira megerősítettük Magyarországot, hogy még a válság sem tudta megtörni, nyomorba dönteni a magyar embereket. Az alatt a négy év alatt az emberek olyan mértékű vagyonhoz juthattak, hogy még a középosztálynak félretenni is volt miből. A válságot éppen ezért tudtuk ilyen jól átvészelni, gondoljunk csak bele: nem törtek ki éhséglázadások, nem volt forradalom, senki sem került alultápláltság miatt kórházba és jegyrendszert sem kellett bevezetni. Sőt, a kormányzat még ebben a nehéz időszakban is segítette a középrétegeket-azáltal hogy a forint árfolyamát 330 forintról sikerült 260-ra visszahúznunk. Ezzel is nagyon sokat segített a devizahitelesnek. A nálunk sokkal fejlettebb Izland a gazdasági válság során összeomlott...

-A megszorítások (és a külföldi hitelek) tényleg rendbetették, helyre billentették a magyar gazdaságot. Kérdés, hogy ez érdekli e az embereket, értékelik e a gazdasági stabilizációt?
Az EP-választások eredményei azt mutatják, hogy nagyon elegük van a kormányból.
-Magyarországon az embereknek nem megélhetési problémáik vannak, és nem ezért elégedetlenek a kormánnyal, hanem mert a sok változás miatt megrendült a biztonságérzetük.
 

-Éppen ezért sokan, főként a fiatalok körében a radikális jobboldal felé fordulnak. Mit tud ez ellen tenni az általad vezetett Societas baloldali ifjúsági szervezet?
-Nem fogunk Vörös Gárdát szervezni... Ez nem válasz. Az emberek úgy gondolják, hogy a rendőrség nem képes megvédeni a vagyonukat. A többségnek nem bankját vagy jól menő üzletét rabolják ki, hanem a mobilját vagy vidéken a kukoricáját, gyümölcseit viszik el. 

Ezek a tételek egyrészt nem számítanak bűncselekménynek, sokan pedig eleve nem is tesznek feljelentést, mert nem bíznak a rendőrségben. Ellenben ott van a Magyar Gárda. Csak meg kell nézni a rendőrségi statisztikákat, ahol ez a szervezet feltűnt és átvonult, nem az, hogy csökkent, hanem sok esetben megnőtt a bűncselekmények száma! Az erőszak erőszakot szül. A Jobbik azt mondja, hogy ők az új erő. Én erre azt mondom, hogy többet ésszel, mint erővel...

-A fiatalok igénylik a radikalizmust, azonban a forradalmi hév és jelképek a baloldal politikájában is jelen vannak. Most például egy Che Guevara plakát alatt ülünk. Miért nem építettek a baloldali radikalizmusra?
-A magyar baloldal európai viszonylatban mérsékeltnek számít, a rendszerváltáskor ideológiailag is üres térbe kerültünk. Pedig volt egy nagyon szép belső világunk, szokásaink, dalaink és háttérintézményeink.
-Csak nem meritek felvállalni őket.
-Mert ezeket a szimbólumokat, például az Internacionálét hazánkban nem az internacionalizmushoz kötik, hanem a kommunista diktatúrához. Pedig az Internacionálénak nem sok köze volt a sztálinizmushoz. Azokban az időkben is énekelték, de nem szovjet, diktatórikus eredetű dal. Egyébként ma is énekelnek munkásmozgalmi dalokat, olyan országokban is, ahol sosem volt kommunizmus.

Egy gazdasági válság és a vele járó megszorítások idején nehéz hitelesen baloldalinak lenni. Ilyen nehéz döntéseket igénylő időkben nem tudunk annyira szolidárisnak, mint amennyire szívünk szerint lennénk.

A Fidesz ezzel szemben ígérgetéssel és demagógiával operál, azonban hiszek benne, hogy az embereket meg fogja győzni őszinte és egyenes beszédünk. Tény, hogy az EP-választásokon jóval kevesebb szavazatot kaptunk, mint korábban. Ez érthető, megszorításokat menedzselve nehéz népszerűnek lenni. Azonban a Fidesz mégis miért kapott félmillióval kevesebb szavazatot, mint 2006-ban!?


-Hogy látod az MSZP helyzetét és esélyeit?
-A Szocilista Párt két választás között sosem volt erős, aztán 2002-ben, majd 2006-ban mégis nyertünk. Hiszem, hogy tavasszal harmadszorra is nyerni fogunk.
-Ehhez azonban kampányolni, kommunikálni is kellene. Sok baloldali szavazó elégedetlen a kormány kommunikációjával, pontosabban annak hiányával!
-Egy kormánynak nem kommunikálnia, dumálnia kell, hanem kormányoznia. Ha majd jön a kampány, előállunk az új programunkkal és újra meg fogjuk szerezni az emberek bizalmát.
-Mi a helyzet Ferencvárossal? A kerületet szintén az MSZP-SZDSZ vezeti, ám az időközi és az EP-választások eredményei a Fidesz és a Jobbik megerősödéséről tanúskodnak.

-Az önkormányzati választások során szerintem nem párt logók alapján, hanem arra alapozva kellene dönteni, hogy mennyit fejlődött az adott kerület.
Ferencváros az elmúlt évtizedekben teljesen megváltozott, megszépült és itt nemcsak a kétségkívül sikertörténetként elkönyvelhető Középső-Ferencvárosi tömbrehabilitációra, hanem az önkormányzat József Attila vagy Aszódi úti-lakótelepeken elért eredményeire gondolok. Nap mint nap elbiciklizek a „Jóska” mellett és azt látom, hogy a telep folyamatosan zöldül. Pál Tibor országgyűlési képviselő úrral (MSZP) sokszor végigsétálunk a lakótelepen és ha észreveszünk valahol egy hibát, például egy rossz állapotú kerítést a focipálya mellett, rögtön jelezzük az önkormányzatnak. Másnapra lefestik, rendbe hozzák az adott részt. Ugyanez volt a helyzet virágosítási, palántaosztási programunkkal is. Ma már minden József Attila-lakótelepi porta előtt kis virágoskert van, amelyet óvnak és szeretnek a környékbeliek. Ezek a „beruházások” fillérekbe, néhány tízezer forintba kerülnek, mégis sokat számítanak, javítják a telep kinézetét és lakóinak közérzetét.

-Visszatérve a tömbrehabilitációra, a Fidesz arra hivatkozik, hogy ehhez ők is hozzájárultak és az ő szavazataik is kelletek a sikerhez.
-Ez nem igaz így. A tömbrehabilitáció gondolata és terve a tanácsi rendszer utolsó éveiben vetődött fel először. Pál Tibor képviselő úr a kezdetektől fogva képviselte és támogatta ezt a gondolatot, akkor még a Fidesz sehol sem volt...
-Az SZDSZ és az általuk delegált Gegesy Ferenc polgármester azonban mindvégig kiállt a projekt mellett.
-Ez igaz, ennek a két pártnak, az MSZP és az SZDSZ elkötelezett helyi politikusainak köszönhető, hogy eljutottunk idáig.

Szilágyi Iván Péter