Lehet, hogy az én figyelmemet kerüli el, de a mese, mint műfaj gyakorlatilag teljesen eltűnt a TV-ből. Nyilván én is kinőttem abból a korból, amikor a médiafigyelés szokásaim csupán a Hoo-Hoo-Hoo Nagy Horgászra korlátozódtak. Bár badarságnak tartom, hogy a mese csak a gyerekeknek szól. Ebből kifolyólag nem értem, hogy a műfaj miért szorult ki a tematikus csatornákra. Lehet, hogy egy cseppet gyermeteg lelkületű vagyok de a lelkemnek igen is jó esne, ha a három nagy Tv valamelyike adna 18-21 órás műsorsávban 15-20 percnyi mesét.

Nem is beszélve arról, hogy a magyar animáció, a magyar mesegyártás korábban világhírű volt. És még az Esti Mese hőskorában, nem csak a gyermekek várták izgalommal a könnyed 10-15 perces kikapcsolódást biztosító epizódokat. Tehát volt piac, ahova a magyar mesét el lehetett adni. A különlegessége talán az, hogy minden korosztálynak üzen, más és mást. Persze ez csak a jó mesére igaz. Furcsa dolog fenőtt fejjel megnézni a régi nagy kedvenceket. Bár tudom, hogy láttam, de még is leköt és mégis újnak tűnik. A kérdés költői: egy Fókusz szintű műsornál nem lenne versenyképesebb az Esti Mese? Színvonalban és kulturális értékben egész biztos… Eljön annak is az ideje, amikor mozgalmat szervezek az esti meséért:)
De erre még nincs itt az idő! Viszont az érdekelne, hogy te melyik mesét szereted a legjobban?

Nagy Hoo-Hoo-Hoo Horgász

A nagydumás örök vesztes. Akinek semmi nem jön össze, de értékelendő, hogy nem adja fel. A nők elkerülik és a halak is. Bár kukacát az utóbbiak becserkészésére használja. A mese kiváló karikatúrája a horgásztársadalomnak. A legtöbb pecás ismerősöm, soha nem fog semmit, de mindig eldicsekszik azzal, mit fogott… no és órákat meg súlyos forinttízezreket ölnek a hobbijukba.

Frakk

A macska egy igazi mocsok. Folyamatosan szabályokat sért, amit csak Fakk lát, de szegény kutyának nincs annyi esze, hogy ezt mással is láttassa. Így Károly bácsi szemében folyamatosan ő a hibás. Alaptalanul. Nem akarok politikát bele vinni, pedig lehetne:)

Vuk

A Fekete István regények egyik állat karakterének rajzvászonra vitt karaktere. Kevés mesét ismerek, mely ilyen félelmetesen komoly történettel bír. A sunyiságot a veszélyt megtestesítő róka karaktert ruházza fel szerethető tulajdonságokkal. Különleges és időnként szívszorító történet.

Mekk Mester

A köszönjük Emese elődje. A kiváló problémamegoldó ember igazi elméleti szakértő. Ám gyakorlatban valahogy mindig hiba csúszik a kivitelezésben. Pedig az ötletek működőképesnek tűnnek. A mese még a remek rímek miatt is képvisel értéket.

Magyar Népmesék

Magyarságtudatunk alapját képző történetek. Ha valamiből meg lehet határozni, meg lehet tudni, hogy egy magyar ember, hogyan szemléli a világot no az a Magyar Népmesék. A hagyományi népköltészetet megelevenítő mesék ezer meg ezer kérdést feszegetve gondolkoztatnak el. Igazi értékadó mesék.

Dr. Bubó

A groteszk humor és a mesevilág zseniális ötvözete. A szóvicc és az áthallások alapműve. Az általánosítások és az egymás meg nem értésének karikatúrája ez. A karakterek zseniálisan állítanak egy-egy szakma jellemzői elé görbe tükröt.

Mézga Család

A magyar El Bundy. Teljesen hétköznapi, bármelyik magyar családfője lehetne a Mézga Géza. A világrendje, hogy Aladár okosabb a szüleinél, a bakfis lányok meg olyanok, mint Kriszta. Hát és hölgyeim, ha a lelkük legmélyére nézne, hiába teszi ki a szívük választottja a lelkét Önökért, mindig megkapja: Miért nem a Huffnáger Pistihez mentem?

Égből pottyant mesék

Nagyon elvont, a túlzott „gyümölcspárlat fogyasztás” esetén fellépő hallucinációk képi megjelenítése. De komolyra fordítva. Különlegessége a közösségi mese alkotás felfedezése. Nem csak a történetet meséli el hanem a bulvár oldalát is, hogyan készül a mese. És lesz belőle, ami lesz alapon összeáll a történet. Zseniális.

Süsű a sárkány

A bábműfaj talán első és egyben utolsó nagy sikerű produkciója. Teljesen méltatlanul perifériára szorított bábprodukciók emblematikus produkciója. Kiváló bábszínészek mellett remek szinkronhangokon szólalnak meg a bábok. A karaktert és történetet meg ki ne ismerné?

Pom-pom
Kedvencemet hagytam utoljára. Mindenkinek megvan a maga Pom-pomja. Ami mindig és mindenkinek más. Ott van, figyel meghallgat és megvár. Megért és mindig van egy jó története. Ami rendre a csokizabáló Gombócartúrról szól. Pom-Pom meséli el a története az Ici-Pici kislánynak, akinek a történettől mindig jó kedve lesz.

A magyar mesegyártás igen termények volt, ezért nehéz volt tízet kiválasztani. Nyilván szubjektív, ezért elnézést, ha a te kedvenced kimaradt. Ha nem, akkor áruld el melyiket szereted a legjobban: