Egy emigráns vagyok csupán a sok közül,
ki magyar honból Németbe került.
Bár úgy döntöttem, itt is maradok (minimum jövőig),
én akkor is otthon szavazok.
Itt még ebben a hónapban lesznek parlamenti választások, és én nem fogok szavazni. Az ok nem az, hogy ne lennék német állampolgár, nem is az, hogy nem Németországban élek, nem is az, hogy nem kaptam meg a papírokat. Nem, német állampolgár vagyok, Németországban élek, és itt van mellettem a szavazáshoz kapott papír. Az ok nem is az, hogy ne lenne preferenciám, Németországban is valamelyik ellenzéki pártra szavaznék. Még csak nem is lenne haszontalan a szavazás, hiszen a küzdelem szoros lesz, nem biztos, hogy a jelenlegi koalíciót le lehet váltani, és kijöhet olyan szoros eredmény is akár, ahol nagyon nehéz kérdés lesz, milyen koalíció álljon fel. Németországban ugyanis nagyon egészséges állapotok vannak: több közepes méretű párt van, amelyek többféleképpen alkothatnak koalíciót. Továbbá a szélső balos Die Linke párttal senki nem szeretne koalíciót kötni, de szoros eredmény esetén, ha a két tábor egymással nem köt koalíciót, és a szélső balosokkal sem, akkor patthelyzet alakulhat ki. A szavazatom tehát fontos lehetne.
Az egyetlen ok azonban az, hogy Magyarországon szeretnék jövőre szavazni. Nos, technikailag meg is tehetném semmi nem zárja ki, hogy itt is szavazzak, és ott is. Mindkét helyen megkapom ugyanis a szavazáshoz szükséges papírokat, hiszen kettős állampolgár vagyok, és mindkét helyen van lakásom, és mindkét helyen élek. Ezzel több közöm van a magyarországi parlamenti választásokhoz, mint egy olyan határon túli, újkettősállampolgár magyarnak, aki egyáltalán nem lakik Magyarországon. Mielőtt kivándoroltam, Magyarországon fizettem adót, és még nem adtam fel a reményt, hogy egyszer ez az ország élhető lesz, és akkor visszaköltöznék. Ezek az okaim, amelyek miatt azt gondolom, megillet a szavazás joga Magyarországon, nem csak törvényileg, de erkölcsileg is.
Van azonban egy elvem: az, hogy mindkét helyen nincs jogom szavazni. Ez szerintem nem csupán az én elvem, hanem egy demokratikus köztársaság alapelveiből következik. Egy demokratikus köztársaságban minden felnőttnek van joga szavazni (néhány kivételtől eltekintve), és mindenkinek egyenlő joga van szavazni. Ez az egyenlőség pedig azt jelenti, hogy senkinek nem szabad, hogy joga legyen kétszer szavazni. Aki kétszer szavaz, az a demokratikus elveket sérti. Ilyen egyszerű ez.
Ha én két helyen, kétszer szavaznék, akkor kihasználnám a helyzetet, és azt mondanám, én emberileg, jogilag kétszer annyit érek, mint a mezei "paraszt", vagy "proli". Azért használom ezeket a szavakat, mert ez valahol "nemesi" előjogokat jelentene, és ezt a mentalitást így fejezem ki. Ez nem az én mentalitásom.
Miért írom le mindezt? Nyilván nem az a fontos, hogy én személy szerint szavazzak-e kétszer. Nem is az a fontos, hogy én ezen mit és hogyan dilemmázok. Ha csak erről lenne szó, akkor ez egy jelentéktelen post lenne. A dolognak azért van jelentősége, mert az újkettősállampolgár magyarok, illetve egyébként a régiek is minden bizonnyal, többségében szerintem simán leszavaznak mindkét helyen. És ez helytelen, és igazából ezért helytelen, hogy kettős állampolgárságot kaptak, hiszen tulajdonképpen ez, és csak ez volt a célja a Fidesznek ezzel. Ha nem élnének vissza vele, mint ahogy én nem teszem, akkor az állampolgársággal nincs gond. De ha ez az állampolgárság azért kell, hogy itt is, meg ott is szavazzanak, akkor az gond.
De nem csak a kettős állampolgárokat akarom biztatni, hogy ne éljenek vissza a szavazati jogukkal, hanem azt a több százezer emigránst is, akik hozzám hasonlóan kivándoroltak, de csak magyar állampolgárok, és teljesen természetes, hogy otthon szavazhatnak. Őket a szavazásra szeretném biztatni. Én megértem, hogy ők is úgy gondolták, külföldön jobban boldogulhatnak. Megértem, hogy elmenekültek ettől a rendszertől, hiszen én is ezt tettem. De adjunk egy esélyt ennek az országnak, járuljunk hozzá, hogy Orbánt le lehessen váltani! Jövőre, tavasszal, ti is menjetek haza, és szavazzatok le Orbán ellen, a demokratikus ellenzék valamelyik pártjára!