Két napon belül, immár másodszor ragadok "tollat". azért, mert kritikus a helyzet, és nagyot csalódtam az ellenzéki, blogoszférában. Azért ragadok tollat, mert ha Magyarországon ilyen hangulatkeltéssel el lehet szabotálni egy teljesen normális és demokratikus ötletet, akkor ennek az országnak annyi, nem érdemes hazaköltöznöm. Ha Magyarországon ellenzéki, de hülye "értelmiségi" megmondóemberek verik szét az ellenzék megoldási kísérletét, és játsszák Orbán kezére a 2014-es választásokat, akkor nekem nem érdemes hazaköltöznöm.

***

Emlékszünk? Volt nekünk egy egész jó kis választási rendszerünk, amelyben az első fordulóban nagyjából mindenki nekifutott egyedül a választásnak (kivétel néhány nagyon szervilis törpepártot), a számokat látva a két forduló között pedig viszonylag könnyedén születtek koalíciók és visszaléptetések. Még olyan is volt, hogy a Fidesz a "kisgazdákkal soha" javára visszaléptettek nagyon sok jelöltet. És persze az MSZP és SZDSZ is rendszeresen optimalizálta a jelöltjeit.

Ezzel a rendszerrel nem volt nagy gond, mert bármennyire is makacsok, megegyezni képtelenek a magyarok, és a politikusok meg pláne, a kényszerítő második forduló, és a számok kész tények elé állították a pártokat. Az első forduló után nem sok helye volt az olyan felvetéseknek, hogy "talán a nagyobb támogatottságú pártnak kellene mégis visszalépnie". Pontosabban voltak olyan egyedi kerületek, ahol ez történt, de ott a két párt pontosan tudta, hogy miért léptetnek vissza, és mi az ára.

(Itt jegyzem meg, hogy amikor Bajnai azt mondta, nem tartja tisztességesnek azt, hogy amelyik párt visszalép a miniszterelnöki jelöltségből, az kapjon kompenzációba egyéni körzeteket, akkor Bajnai totál unprofesszionálisan, politikátlanul, naivan nyilvánult meg. Ez a politikában teljesen egyértelmű, természetes dolog, és nem látom, miért volna olyan nagyon rossz. Valamit valamiét, nincs ingyen ebéd, ingyen visszaléptetés sincs.)

A Fidesz feldúlta ezt a választási rendszert, pontosan azért, mert tudta, ezzel az ellenzéknek nehézséget fog okozni. Ha pedig a szomszéd tehenét ki lehet nyuvasztani a saját tehenünkben alig téve kárt, akkor a Fidesz ezt tutira bevállalja.

Ezen a problémán nyűglődik az MSZP és az Együtt 2014 jó ideje, és most jutottak el az inflexiós pontig. Bajnai közvélemény-kutatásos megoldást javasolt, Mesterházy pedig előválasztásokkal tromfolt. Közvélemény-kutatásokat a két párt nyilván eddig is nézett, és a tárgyalásokon nyilván mindegyik párt az asztalra vágta a neki kedvező eredményeket. Ha most így akarnák megoldani a kérdést, akkor ezt házon belül eddig is meg lehetett volna. Én értem, Bajnai egy kicsit nagyobb kutatást, egy kicsit pontosabb kérdést akar, és egy kicsit jobban kontrollált eredményt, és előre definiált kritériumokat. Ez egy jogos szempont. De nem értem, hogy akkor már miért ne akarna igazán nagy közvélemény-kutatást: egy előválasztást.

Mi a baj az előválasztásokkal?! Bármilyen kritika, ami az előválasztásoknál felhozható, az többnyire a közvélemény-kutatásokra is igaz. Ha az előválasztás nem reprezentatív, akkor a közvélemény-kutatás még annyira sem. Ha az előválasztást manipulálni lehet, akkor a közvélemény-kutatást még inkább. Ha az előválasztás nem az igazi választás, akkor a közvélemény-kutatás totál távol áll tőle.

Egy pár olyan érv van, amely az előválasztások ellen jobban szól, mint a közvélemény-kutatások ellen. Az első, hogy drágább. Mesterházy az Egyenes Beszédben egyrészt jelezte, hogy egy kis előválasztás nem is sokkal drágább, mint egy nagy közvélemény-kutatás. Az is nyilvánvaló, hogy a dolgok költségében az MSZP szívesen kiveszi a maga részét, vagy akár finanszírozzák az egészet. Nem akarok az MSZP helyett felajánlást tenni, nyilván ez is alku tárgya lesz, de pitiáner kérdés politikai szempontból.

Aztán van egy olyan érv, hogy az előválasztások megosztják a szavazókat. Nyilván, ez a céljuk. És azt mondják a kritikusok, ez megmarad a választásokig. Az Egyesült Államokban rendeznek ilyen előválasztást, a legutóbbi emlékezetesebb ezek közül az Obama-Clinton mérkőzés volt, és igen, egymásnak estek a jelöltek, és keletkezett egy kis szakadék a Demokratáknál. Aztán Clinton felsorakozott Obama mögé, és gyorsan betemették az árkot, és egységesen álltak ki a választásokra. Ha ez működik az Egyesült Államokban, akkor itt is miért ne működne?! A vesztesnek ehhez be kell állnia  győztes mögé. Nincs mese. De talán be is áll, ha fair megmérettetésben maradt alul.

Egyébként 2008-ban Obama június 3-án kapta meg a döntő szavazatokat. Az előszavazás húzódhatott volna tovább is, de úgy adódott, hogy ekkor eldőlt. Az elnöki választás november 4-én volt. Azaz az előválasztás után választásokig csak 4 hónap volt hátra. Ma, Magyarországon még sokkal több idő van hátra, és még ha adunk is pár hónapot az előválasztás lezavarására, akkor kb ugyanott vagyunk. 4 hónap úgy látszik, elégséges az előválasztás eredményének konszolidálására, és a választási kampányra a győztes jelölt mögött. 4 hónap alatt rá lehet fordulni a célegyenesre. Obama végül nyerni tudott.

A 2012-es francia elnöki választásokra - amely szintén tavasszal volt - a Szocialista Párt szintén egy több fordulós és több jelöltes előválasztást tartott, amelynek utolsó fordulója október 16-án végződött Hollande győzelmével. Én ekkor Franciaországban voltam, és végigkövettem a tévés vitákat, és a szavazást. Azt kell, hogy mondjam, kívülállóként nagyon is szimpatikus volt, ahogy a jelöltek az igazi választás kampányához, tévévitájához hasonlóan lehetőséget kaptak előadni a programjukat. Ez az előválasztás - igaza van Mesterházynak - a lehető legjobb kampányfogás egy pártnak. A francia szocialisták végül nyertek.

Hasonló előválasztást tartott a brit Konzervatív Párt 2009-ben, az olasz Rainbow Coalition 2005-ben, és még sok más ország pártja. Ha az Egyesült Államok Demokrata Pártjának a francia szocialistáknak, a brit konzervatívoknak és másoknak jó ez a módszer, és elég az idő, akkor miért fanyalognak a magyar ellenzéki "értelmiségiek", blogok? Miért ne lehetne, hogy egy ilyen újfajta módszerhez egyszer Magyarország korán csatlakozzon, és nem az utolsók között?! Miért nem tudunk progresszívek lenni?! Miért ez a maradiság, fanyalgás?! Miért félnek a magyar ellenzéki "értelmiségiek" és megmondóemberek az újtól?! Miért ennyire provinciális parasztok?! Miért teszik meg az ellenzéki megmondóemberek Orbánnak azt a szívességet, hogy szimpla hangulatkeltéssel verik szét az ellenzéket?! Tényleg nem nagyon olvastam semmiféle érvet, mindegyik nagyjából tartalom nélkül, tiszta hangulatkeltésből ekézi az előválasztásokat.

Az ellenzéki megmondóemberek fanyalognak. Ez valami új, ilyen még nem volt, ezért félnek tőle. "Értelmiségiek", akik úgy látszik, nem látnak ki a maguk kis korlátozott világából. Ilyen még nem volt Hajdúborzasztón, ilyet még nem láttak, tehát félnek tőle. (Olyan "csúcsértelmiségiek", mint: "Török Gábor lejárt lemez", "Örülünk, Vincent, van Blog!?", stb.)

Van persze egy igen nyomós okuk ellenezni az előválasztásokat. Ez pedig az, hogy nem éppen MSZP-sek, és attól tartanak, az előválasztást az MSZP nyeri. Én magam sem vagyok az MSZP fizetett bértollnoka. Én nagyon örülnék, ha Magyarországon a pártstruktúra úgy alakulna, mint Németországban: hogy több jelentős közepes párt van, amelyik többféleképpen köthet koalíciót, és valódi pluralitás van a választásokon. Szerintem jó volna, ha Magyarországnak volna liberális, normális jobboldali és normális zöld pártja. Jó volna, ha ezek tíz százalék fölött volnának. Jó volna, ha a Fidesz nem vezetne ennyivel, és az MSZP nem magasodna ennyire ki az ellenzéki mezőnyből. De kérem, a harmadik útnak, a kisebb pártoknak itt volt sok-sok évük, és nem sikerült növekedniük. Az LMP, a DK, és az Együtt2014 sem lett középpárt. És ez nem az MSZP hibája, ezt a szavazók ezek szerint így akarják. És akárkinek is hibája, most már ez így van. Ezt kell elfogadni, ebből kell dolgozni.

Az Együtt2014 nem akarja elfogadni a tényeket, és most az "értelmiségi" holdudvara keresi a kifogásokat. Mert az nem vállalható, hogy: "azért nem akarunk előválasztást, mert hát gyengék vagyunk, mint a szar, és bebuknánk". Az Együtt2014 elfogadhatta volna ezt a tényt arcvesztés nélkül, csak a közvélemény-kutatások alapján, a tárgyalásokon. és akkor nem kellett volna előválasztás. Vagy pedig mondhatják, hogy "hiszem, ha élesben látom", akkor meg hát nincs mit fanyalogni, próbáljuk ki élesben!

Ha én volnék az MSZP és az Együtt2014, akkor egy olyan első fordulót csinálnék, ahol a DK is induljon, és ha az LMP akar bármiféle összefogás, ők is indulhatnak. Ez már semmibe nem kerül. Ha lejátszanak egy ilyen első fordulót, akkor a kész tények ott lesznek mindenki előtt, és lehet egy ugyanolyan egyeztetést csinálni, mint anno a két forduló között. Azt is pontosan lehet majd látni, hogy a DK-nak és az LMP-nek hol mennyi az ereje, velük is lehet tisztességesen egyezkedni.

Ez az első forduló persze nem volna hivatalos, nem kellene semmiféle nagy bürokratikus hercehurcátm regisztrációt csinálni belőle. Nem kell leveleket küldözgetni. És persze el lehet csalni, lehet teherautón utaztatni, meg ilyenek, de hát ha az ellenzéki pártok egymás között elcsalnak egy előválasztást, hát akkor ennek az országnak úgyis mindegy.

A Piroslap Facebook oldalán indítottam egy szavazást arról, hogy melyik megoldás legyen.A kétségkívül kevés szavazatból összeállt eredmény pár nap után a következő:

A szavazás nyilván nem elég nagy merítés, nem is reprezentatív, talán torz is, hiszen a saját oldalunkon tettük fel, de szerintem ezt leszámítva ez a többségi vélemény, legfeljebb kisebb arányban nyer az előválasztás.