Tegnap volt a 60. évfordulója a koreai háború befejeződésének. Békekötés a mai napig nem történt, így csak a tűzszünet emléknapja volt szombaton, amit a diktatórikus Észak-Koreában természetesen katonai díszszemlével ünnepeltek. A háborúban 3 millió ember halt meg és ötmillió vált menekültté.
A harcok 1950. június 25-én törtek ki, miután a kommunista vezetésű Észak-Korea megtámadta déli szomszédját. A háborúban Észak-Koreát a Szovjetunó és Kína támogatta, Dél-Koreának pedig az ENSZ mezében 15 állam küldött katonai segítséget. Az ENSZ csapatokat főként az amerikaiak és az angolok adták. A harcok iránya 30 másodpercben:
Az amerikaiakat egy ideig vezető MacArthur tábornok a kínaiak beavatkozása után kínai városok atombombázását is javasolta, amit szerencsére határozottan elvetettek. Mivel a háború nem terjedt ki amerikai területre, (mint a II. világháború Pearl Harbourra) ezért kevésbé lett téma az Egyesült Államokban, s nem okozott olyan megosztottságot sem, mint a vietnami háború. Mindössze két emlékezetesebb a háborúval kapcsolatos alkotás született.
A mandzsúriai jelölt a koreai háborúban előkerült "agymosás" kérdésével foglalkozott. Az 1959-es novellán alapuló Frank Sinatrával készült filmnek 2004-ben a remake-jét is elkészítették:
Egyébként erdekes ezt a 2004-es trailert egybevetni az eredeti 1962-essel.
A másik "alkotás" MASH vagy M*A*S*H volt. Eredetileg egy visszaemlékezésen alapuló regényként, majd szatirikus filmként végül pedig a 70-es években készült és akkor meglehetősen népszerű sorozatként. A MASH a Mobil Ary Surgical Hospital rövidítése, és egy ilyen kórház orvosainak történetét mutatta, de a Vészhelyzetben látható orvosi részletek nélkül.
Az, hogy a koreai háború nem érte el igazán az amerikai közvélemény ingerküszöbet, hozzájárult ahhoz, hogy amerika túlságosan könnyen szaladt bele a vietnámi háborúba. Márcsak ezért is érdemes egy percre emlékezni egy 3 millió áldozatot követelő konfliktusra még akkor is, még ha nem a szomszédunkban történt.
