A bábmester
Vége a szétforgácsolódásnak, szenvedésnek
Önpusztításod forrása én leszek
Leszívó, tiszta sötétség, félelemtől lüktető erek,
A halálba tartó úton vezetlek
Kóstolj meg, s meglátod
Csak a még többet akarod!
Elszántad magad
Hogy halálba ragadlak
Jöjj, kúszva közelebb!
Engedj a mesternek!
Gyorsabban ég el az életed
Engedj a mesternek!
A mesternek!
Bábok mestere, dróton rángatlak
Kifacsarom az agyad és szétzúzom az álmaidat
Megvakítalak, semmit nem látsz
Csak szólíts, jól hallom, a sikítást
Mester,
mester!
Csak szólíts, jól hallom, a sikítást
Mester,
mester!
Tűvel hímzed az utat, sose árulsz el
Megvilágosodik halálos életed
A rituális szenvedés, a fájdalom rabul ejt,
A reggelid egy tükrön szeleteled
Kóstolj meg, s meglátod
Csak a még többet akarod
Elszántad magad
Hogy halálba ragadlak
Jöjj, kúszva közelebb!
Engedj a mesternek!
Gyorsabban ég el az életed
Engedj a mesternek!
A mesternek!
Bábok mestere, dróton rángatlak
Kifacsarom az agyad és szétzúzom az álmaidat
Megvakítalak, semmit nem látsz
Csak szólíts, jól hallom, a sikítást
Mester,
mester!
Csak szólíts, jól hallom, a sikítást
Mester,
mester!
Mester, mester, miket kergettem, hol vannak az álmok?
Mester, mester, csak hazugságokat ígértél.
Nevetés, nevetés, csak nevetést látok és hallok
Nevetés, nevetés, kiáltásomon csak nevettél.
A pokol megéri mindezt, az az otthona
Csak egy értelmetlen történet
Végtelen útvesztőben, sodródsz, véges napokba
Kizökkent magából életed
Elfoglak foglalni
Segítek meghalni
Keresztülgázolok rajtad
Most már én urallak
Jöjj, kúszva közelebb!
Engedj a mesternek!
Gyorsabban ég el az életed
Engedj a mesternek!
A mesternek!
Bábok mestere, dróton rángatlak
Kifacsarom az agyad és szétzúzom az álmaidat
Megvakítalak, semmit nem látsz
Csak szólíts, jól hallom, a sikítást
Mester,
mester!
Csak szólíts, jól hallom, a sikítást
Mester,
mester!
Fordította: Brendel Mátyás
