Szabó Máriát (megengedte, hogy Mariskának szólítsuk) Hajdúborzasztón találtuk meg egy kihelyezett Fidesz-züllésen és pálinkafesztiválon. Mivelhogy Mariska láthatóan az első sorokban csápolt Orbán Viktorért, és mivel mindig is furdalta az oldalunkat, hogy milyen lehet az olyan ember "gondolatvilága", aki ilyenfajta paranormális jelenség elkövetésére képes, ezért meginterjúvoltuk kérdéseinkkel. A riportban R betüvel jelöljük saját magunkat, és M betűvel Mariskát.

R: Kedves Mariska, mióta rajong ennyire Viktorért?

M: Hát bizony ez szerelem volt első látásra, 89-ben, amikor azokkal a göndör fürtökkel, farmerben kiállt szónokolni a Nagy Imre temetésen!

R: No de Mariska, Orbán Viktor azóta nagyon is sokan változott, nem mondhatja, hogy még mindig ugyanabba a Viktorba szerelmes, mint anno.

M: Már az igaz, hogy sokat változott, elkerekedett az arca, de hát én azért még ma sem rugdosom ki az ágyamból. Az öltöny pedig ugyanolyan jól áll a férfiemberen, mint a farmer az ifjún!

R: Ahogy a mondás tartja: nem a ruhat eszi az embert. Inkább nézzük jellemet! Nem olyan igazán hűséges ám a mi Viktorunk, ugye? Csapodár módon otthagyta a liberalizmust, és sokan azt mondják, még csak nem is konzervatív, hanem populista, és a fasizmussal is incselkedik.

M: Az már igaz, hogy Viktornak mindig is megakadt a szeme egy-egy csábító eszmén, gyakran forgolódik a zászlók körül, és nem kell kétszer mondani neki, hogy menjen át a szomszédba egy jó kis lózungért.

R: No, de azt sem mondhatnónk, hogy például őszintén bevallja az ilyen csínytevéseit.

M: Igen, egyszer maga mondta nekem, hogy ne arra figyeljek, amit mond, hanem arra, amit csinál. Hát tudja nylvánosan nem merem elmondani, hogy éppen mit csinált, amikor mondta... Végül is az olyanfajta asszonynép, mint én, csak úgy isszuk a szavát, ahogy mondja, ahogy mondja, valami csodálatos, Hiába mondja, hogy ne figyeljük, nem lehet aztat nem áhítattal hallgatni.

R: Látom... No de mégis, nézzük, amit csinált! Hát nem verte el magát piszkosul többször is? Például a nyugdíjpénztári pénzét nem sajnálja?

M: Hogyne sajnálnám, de hát egy ilyen legény igazán elcsenhet tőlem ezt meg azt, sosem néztem én ezt olyan szigorúan a szeretőimnél. Egyik elcsen egy kis ékszert, másik elviszi egy hétre az iPadomat. Megszoktam.

R: A magyar férfiakkal, férjekkel sokszor nem csak az a baj, hogy erőszakosak, hanem iszákosak is.

M: Ej, bizony a Viktor is szereti a pálinkát, nem mondom. De hát ilyen a magyar férfi, maga mondta, mi magyar nők, meg ebbe bolondulunk, ilyenek vagyunk.

R: És nincs mondjuk valamilyen devizahitele?

M: Dehogynincs, dehogynincs. És az a helyzet, hogy még végtörleszteni se tudtam, mert honnan vegyek én annyi pénzt, hát elbocsátottak...

R: No és ez nem zavarja? Viktor egymillió új munkahelyet ígért.

M: Majd lesz az is, addig meg kibírom valahogy kecsketartással, gombaszedéssel.

R: Ne haragudjon, de azért őn városi nőnek néz ki. Milyen útra viszi önt Viktor, nem fél?

M: Óh a szerelem sokszor rossz útra csábít, de hát mindenért kárpótol is egyben. Egyetlen pillantásáért elmennék rosszlánynak is akár. Lehet, hogy ez lesz, mert a kölcsönömnek a törlesztést sem tudom kifizetni.

R: Esetleg a végkielégítésből, amit a munkahelyétől kapott?

M: Ej hagyja már, azt a végkielégítést, hát azt le kellett adózni 98 százalékkal!

R: És nem sajnálja a végkielégítést?

M: Számomra elég kielégítés az, amit a Viktortól kapok, mindent kárpótol.

R: No de akkor továbbra is fizeti a drága kamatot a valutában, hiszen amióta Viktor az úr a hazában, gyenge a forint.

M: Az a helyzet, hogy nem fizetem, mert nincs miből.

R: Hát akkor maga tönkrement ebbe a Viktorba, nem?!

M: Bánom is én! Akár tönkre is tehet, de akkor is szeretem - mi magyar nők ilyenek vagyunk - mert én választottam. Ha tudná, hogy a fülkében milyen jó volt vele, maga se bánná, mit tesz utána önnel.

R: Azt mondja, hogy Viktor alatt még mindig jó? Jobb alatta, mint az elmúltnyolcévben?

M: Nézze, maga mondta, hogy már nem a régi. Őszintén szólva, nem csak a forint áll alacsonyabban...

R: Hát akkor igazán nem értem magát!

M: Kedvesem, a szerelem ilyen, nem kell benne az értelmet keresni.