A következőkben megfogalmazom azt, hogy számomra mi a gond a Fidesz új alkotmány-tervezetével, továbbá, hogy mások számára mi lehet kifogásolható. Kik azok, akik kimaradnak a "miséből". Hol, mely embercsoportokat idegenít el magától, és miért.
***
Tisztelt szavazók, tisztelt állampolgárok, tisztelt magyarok!
2009 . november 25-én Orbán Viktor még az ellenzék vezéreként wanabe miniszterelnökként, egy tévéinterjúban azt nyilatkozta a leendő alkotmányról, hogy:
"Éppen azért van szükség az alkotmány elején néhány veretes, komoly mondatra, hogy mindenki érezze, ebben a misében, történetben ő is benne van" (az idézet lehet pontatlan, mivel másodlagos forrásból származik.)
Én ezt az állítást már akkor jól az emlékezetembe véstem, mert szerintem preambulumra egyáltalán nincs szükség, veretes mondatokra szintén nem, misére meg aztán pláne. No de egyvalamiben Orbán Viktornak igazat adtam volna: ha véletlenül sikerült volna neki egy olyan bevezetést összehoznia, amely tényleg megragadja az embereket, és tényleg mindenki érzi, hogy benne van, de legalább mondjuk az ország négyötöde, akkor ezt támogatni tudtam volna.
Támogattam volna, mert egy Alkotmány feladata, hogy összefogja az emberek többségét. Nem 2,7 millió embert, nem ötvenhárom százalékát, nem kétharmadot, hanem inkább négyötödöt. Az alkotmány feladata, hogy rögzítse azokat az elveket, melyekkel az ország túlnyomó többsége egyetért. Nem 2,7 millió ember, nem ötvenhárom százalék, nem kétharmad, hanem inkább négyötöd.
Majdnem biztos voltam azonban benne, hogy erről szó sem lesz, de az ember nem iszik előre a medve bőrére, még akkor sem, ha éppen Viktornak nevezik (a medvét). Az Alkotmány tervezeténél akkora társadalmi egyeztetés volt, hogy sokáig titokban tartották, és csak most derült ki, hogy legrosszabb félelmeink váltak ismét valóra. Gondolom, nem csak az én válaszaimat nem vették figyelembe a kérdőívek kapcsán.
Így tehát most vizsgálom meg azt a bizonyos Alkotmány-tervezetet, és különösen a bevezetést. A következőkben megfogalmazom azt, hogy számomra mi a gond vele, továbbá, hogy mások számára mi lehet kifogásolható. Kik azok, akik kimaradnak a "miséből". Hol, mely embercsoportokat idegenít el magától, és miért.
1) "Isten áldd meg a magyart!" az ateisták itt már szívják a fogukat. Orbán trükkös, mert a Himnuszból veszi át az idézetet. Ugyebár nehogy már az ateista nekiessen a Himnusznak. Csakhogy.
a) A Himnusznak is nekieshet az ateista.
b) A Himnusz már régóta ilyen, az Alkotmányt viszont most akarják bevezetni.
c) A Himnusz nem alaptörvény. A szövegének nincsen semmiféle jogi konzekvenciája. Nem erre alapozzuk az államunkat, annak berendezkedését.
2) "Nemzeti hitvallás". Ez megint minimum furcsán hangzik az ateistáknak, de kissé nyálas lehet sok más embernek is. A "hitvallás" régimódi kifejezés. Komolyabb kifejezés lenne a "nyilatkozat", a "vélemény-nyilvánítás", és hasonlók, de még a "nyilatkozat" is furcsán hangzik ezen a helyen. Egy alkotmány elejére a bevezetés, vagy idegen néven preambulum illik. Mint látni fogjuk, itt nem csupán egy rossz szóhasználatról van szó. Orbán Viktorék valóban rá akarják erőltetni, oktrojálni a hitvallásukat az országra. Teszik ezt az Alkotmányban, ahol ennek semmi helye nincs.
2) "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk annak idején..." Én legszívesebben, és következetesen I. István királyt szentnek sem nevezem, ugyanis nem ismerem el, hogy vannak szentek. Továbbá I. István államalapításának módjára nem vagyok éppen büszke. Lehet, hogy a történelmi távlatban elismerhető, hogy így fennmaradt az országunk, de nem vagyok benne biztos, hogy ez volt az egyetlen módja ( "Mohácsnál győzni fogunk, Dózsa lesz György királyunk, Nagyhatalom századokon át.")
És emellett is van némi fenntartásom az ügyben. Azt gondolom, hogy például az "István a király" című rokkopera nem véletlenül lett az átkosban a diktatúra elleni lázadás jelképe, nem véletlenül voltak Koppány dalai olyan népszerűek. Ez pedig azt jelzi, hogy István király cselekedeteinek értékelésében minimum van némi alternatív vélemény, és ebben a "misében" sincs mindenki benne. Orbán ismét sok embert vesztett ezzel. Nem csak ateistákat, hanem máshogy gondolkodó emberek tömegeit.
3) "Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét." Nem, nem ismerem el. Ateisták és nem keresztény hívők megint oldalognak elfele. A magyar történelem szűk ezer éves szeletében, amely azért az egész magyar történelemnek csak egy kisebb része, a kereszténységnek lehetett fontos szerepe, de sem azelőtt, sem azután nem volt érvényes. ("Kegyes Földanya, Kegyes Napapa, Kegyes Holdanya, Kegyes Vízanya, Kegyes Ősapák, Kegyes Ősanyák, Kegyes Istenek, Kegyes Szellemek...") Miért pont most kellene tehát beleerőltetni az Alkotmányba? Ráadásul a következő mondatban becsülik országunk különböző vallási hagyományait, amelybe akkor ezek szerint minimum a pogány és a zsidó vallások beletartoznak. Ezek nem keresztények. Azt sem látom, miért lenne a kereszténység nemzetmegtartó. A történelem során a magyar nemzet, mint minden nemzet nemzeti identitása a 19. században erősödött meg igazán, a vallás leáldozásának idején. A magyar nemzet nemzeti identitásában a vallásnak nincs igazán fontos szerepe. A nemzet fogalma a nyelven, a genetikai rokonságon, a szokásokon, a kulturális örökségen alapszik, nem a valláson.
4) "egyedülálló nyelvünket" Ezzel mit akartak mondani? Minden nyelv különböző, de a miénk másabb? Ha egy nyelv egyedülálló, akkor esetleg a baszk az, hiszen nincs ismert rokonsága és tudtommal nem ismerik az eredetét. De a magyar nyelvnek vannak rokonai, jelenlegi elfogadott elmélet szerint a finn-ugor nyelvek, de akadnak, akik türk, sumér és más nyelvekkel rokonítják, szóval úgy tűnik, annyira nem áll egyedül ez a nyelv.
5) "Valljuk, hogy együttélésünknek legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet." Hát itt akkor gratulálok! Mikola visszatér. A szingliket Mikola után sikerült megint elküldeni a fészkes fenébe. Az ateisták megint kaptak egy nagy ütést. Az autisták pedig szintén egyet. Akkor ezek szerint nem teljes jogú állampolgárok? Az alkotmány preambuluma nem az a hely, ahol ilyen szubjektív ideológiai "hitvallást" kellene oktrojálni az emberekre. Hol fér össze ez a később kijelentett vélemény és lelkiismereti szabadsággal? Miért köpik szembe azt az elvet azzal, hogy a bevezetőben egyfajta véleményt, ideológiát erőltetnek rá az emberekre?!
A hűségről pedig annyit, hogy bizonyos felmérések szerint az emberek fele megcsalja házastársát. Persze nem feltétlenül kell komolyan venni egy ilyen adatot, de ha csak az ötven százalék fele is igaz, akkor sem mondhatjuk, hogy ez akkora érték lenne. A válások növekedő száma a család értékéről is sokat mond. Ez a rész tehát egy kissé álszent szöveg is egyben.
6) "Tiszteljük a történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát." Tudtommal a Vatikán nem avatta szentté a koronánkat. A katolikus teológia szerint a Szent Korona, mint olyan abszurdum.
Tudtommal a "történelmi alkotmány" leginkább egy túlzó hasonlat, hiszen nem volt írott alkotmány, és ami volt, igen távol állt egy tisztességes alkotmánytól. Egyébként akkoriban a jobbágyságot, tehát a magyarok nagy részét nem tartották a nemzet részének. A Szent Koronát nem az alkotmányos folytonosság megtestesítőjeként tisztelem, hiszen Magyarországnak valódi Alkotmánya kizárólag azóta van, amióta nem királyság. A Szent Korona ezt a jobbágyságot nem a nemzet részeként tekintő időszakot jelképezi. Akkor én alkotmányt fogok sérteni, mihelyst életbe lép az oktrojált alkotmány?
Magyarországon a valódi Alkotmány és a királyságot megtestesítő Szent Korona a történelem folyamán kizárják egymást. De megint: miért kell egy olyan országban, ahol vélemény-szabadság van, egy történelmi doktrinát alkotmányos szintre emelni? Akinek a történelem bármely részéről bármilyen alternatív véleménye van, azt miért rekesztik ki? Miért kényszerítik alkotmány-sértésre?
Nem akarok reformátusok és evangélikusok nevében okoskodni, de nekem úgy rémlik, a Szent Korona és Szent István számukra sem fain.
7) Ellentmondásosak azok a részek, amelyek egyszerre hivatkoznak a Rendszerváltás utáni első Országgyűlésre, ugyanakkor elutasítják azt az Alkotmányt, amelyet ugyanez az országgyűlés alkotott meg. Elutasítják az az Alkotmányt, amelynek alapján ők most az országot vezetik, és jogosultak a törvények módosítására. Saját legitimitásukat utasítják el. Bődületes!
8) A kommunizmust elítélem, de nem mennék el odáig, hogy a Horthy-korszaktól a Rendszerváltásig történő időszakot egy az egyben, mint az önrendelkezés teljes hiányát állítsam be. És nem a Horthy korszakkal alkotnék jogfolytonosságot. Magyarországon valószínűleg sokan különböző mértékben pozitívabban viszonyulnak a szocializmushoz a Fidesz megfogalmazott ideológiájánál, és negatívabban a Horthy-korszakhoz. Ez megint nem egy olyan téma, amiben konszenzus lenne.
9) "HAZÁNK neve Magyarország". Idétlen, idióta, értelmetlen állítás. Az idiotizmust a forma is jelzi: "HAZÁNK". A magyarországi magyaroknak Magyarország a hazája, de ezt definícióba foglalni értelmetlen, mert tautológia. Ha viszont a külföldi magyarokat vesszük, ők tekinthetik hazájuknak más országot is. Ha egy felvidéki magyarnak a hazája Szlovákia (is), akkor annak ez a mondat azt mondja, hogy: "Szlovákia neve Magyarország." Ez az állítás tulajdonképpen a külföldi magyarok szembeköpése.Mert egy felvidéki magyar bizony mondhatja, hogy ő magyar, és Szlovákia a hazája. Neki persze nem kell az Alkotmányt elfogadniuk, de azért mégsem kéne totálisan kirekesztenünk őket. Továbbá a Fidesz-KDNP-nek meg aztán pláne nem kéne kirekeszteni őket! Ők még szavazati jogot is akarnak nekik adni. Ezt hogyan képzelik, ha egyszer az Alkotmányban olyan van, amit nem feltétlenól fogadnak el?
10) "Magyarország védi a házasság intézményét, mint a férfi és nő között..." a homoszexuálisok is ki lettek penderítve. A jelenlegi Alkotmányban a mondatnak csak az első fele van. Nincs kirekesztve senki.
A törzsszöveg további részét nem tekintettem át, mert még nem volt rá idő.
Orbán Viktor alkotmánya tehát a korábbi nyilatkozattal szemben nem egyesít, hanem oktrojál, elidegenít, kirekeszt. Kirekeszti a nem kevés számú ateistát, kirekeszti a nem keresztényeket, részben a protestánsokat, evangélikusokat, a szingliket, a nem mélynemzeti magyarokat, az autistákat, a homoszexuálisokat, a kommunistákat és zokat, akik a szocialista rendszert nem ítélik el olyan agresszíven. Megsérti még a külföldi magyarokat is. Nem kevesebbet tűz ki, minthogy minden "deviánst" kirekesszenek.
Kérdem én, hogy ha nekem I. István nem szent, a Korona nem szent, a kereszténység nem a nemzetet összetartó erő, ha a hit és a család nem a legfontosabb érték, akkor én alkotmányt fogok sérteni?! Kérdem én, hogy ha homoszexuális lennék, vagy autista, akkor nem lehetnék magyar?! Kérdem én, hogy ha Erdélyben élnék, és Erdélyt tekinteném hazámnak, akkor nem lennék magyar?!
Ha ezeket az embercsoportokat összeadjuk, akkor a nemzet jelentős része, akár többsége is kijöhet belőle. Az pedig kínos, sőt, jogilag abszurd, ha egy alkotmány bevezetője a többséget elidegeníti. Milyen legitimitása van egy ilyen alkotmánynak? Nem akarunk ilyen Fideszes Alkotmányt!
Véleményem szerint egy alkotmányban a nemzetet a legjobban összefogni azzal lehet, ha nincs bevezetője, vagy abban lehetőleg minél kevesebb ideológia szerepel. Legfeljebb pár olyan mondat, amelyről tényleges konszenzus van. A vallás, a történelem, az értékek birodalmában kevés ilyen van. A világon sok példa van bevezető nélküli alkotmányra, olyan alkotmányra, amely rövid, technikai bevezetővel bír, és sajnos van egy pár olyan is, amely megosztja az országát. Orbán Viktor sajnos ilyenről vett példát. De ezzel pont azt nem éri el, amit abban a bizonyos nyilatkozatban tűzött ki maga elé.
Remélem, hogy azon emberek, akinek nem tetszik ez az alkotmány, kifejezik az ellenérzéseiket tüntetéseken, és a Fidesz visszakozik ennek az alkotmánynak az elfogadásától. Remélem, hogy a Fidesz és KDNP képviselőinek "megszólal a lelkiismereti szabadságuk", és ellene szavaznak.
Tisztelt állampolgárok, tisztelt szavazók, tényleg ezt akartátok?!
Azonban, ha mégis elfogadnák, akkor én, Brendel Mátyás, ezen a helyen, itt és most kimondom: ez nem az én alkotmányom, ez nem az az ország, amelyben én otthon érzem magam, ahol én élni akarok, amelynek része akarok lenni. Egy olyan országban, ahol ez az érvényes alkotmány, én nap mint nap alkotmánysértést követnék el csupán azáltal, hogy élnék lelkiismereti és véleményszabadságommal. Nem akarok afféle "alkotmányos mulasztásként" tengődni az országban.
Brendel Mátyás
