Vasárnap reggel volt, olvasgatom, hogy Orbán Viktor országértékelő beszédet fog tartani. És még kérdezni is lehet (ugyan már, te még hiszel a mesékben?) A reggelihez a szokásos módon egy sorozatot néztem, most éppen egyik kedvenc sci-fi-sitcomomat (3rd Rock from the Sun aka "Űrbalekok"), amelyben igen sok jó társadalomkritika van, amikor Dick Solomon egy egyébként szexuálisan túlfűtött mellékszállal a "hátában" egy olyan beszédet vágott le, amelyet én ma, a Millenárison szeretnék ma hallani.
Ez a monológ demagógiáról, hazugságról, önbecsapásról, populizmusról, vezérmítoszról, kritikátlanságról, "elszállásról" szól. Mintha a Nemzeti Összefogás Vezére nem Magyarország, hanem az Egyesült Államok elnöke lenne, mintha pont őt figurázná ki. Ezt a beszédet bizony én leginkább Orbántól szeretném hallani. Tudom, hiú ábránd, ő kisebb önkritikára sem képes.
Persze ez a kritika nem csak Orbánról szól, hanem a társadalomról, a szavazókról is, az emberi esendőségről, legyen az ember aktivista, politikus, főnök az egyik oldalon, vagy beosztott, mezei nép a másik oldalon.
A fő fókusz ebben a dialógusban, és főleg a monológ részében mégis a vezető úgymond "elszállása". Ezt pedig Magyarországon leginkább Orbánnak kellene meggondolnia. Hiszen ígéretével szemben egyáltalán nem folytat társadalmi konzultációt, ellene van a népszavazásnak, erőből kormányoz, a tüntetések, az ellenvélemények, a kritikák hangját nem hallja meg. Sem itthon, sem külföldön. Nem kell bizonygatni, mert vérfideszeseken kívül mindenki érti, hogy Viktor egy nagy Dick. És bár Dick örök igazságot mond, de ez a Rendszerváltás óta sosem volt aktuálisabb, mint most.
És bár a sorozat magyar címét, az "Űrbalekok"-at nem szeretem, mert a Solomon család annyira nem balek, a Fideszre mégis roppant mód találó ez a cím. Úgyhogy ezt a címet adom a bejegyzésnek is.
A sorozatról nem írnék többet, hiszen már írtam róla eleget, és nem tartozik ide. Aki szereti, vagy kedvet kap, olvasson utána, nézze meg. Magyarul is szokott menni. Legyen itt végezetül a dialógus, bár persze videóval sokkal jobb:
Selmeczi: Viktor, hogy tudtad így megmacskásítani a vállad?
Orbán: Ne hülyéskedj, Gabi, nem emlékszel, saját két kezemmel állítottam meg az MSZP-t?!
Nem létező, értelmesebb, Fideszes nő: Ne nagyzolj!
Orbán: Na jó.
Selmeczi: Haj, már teljesen elfelejtettem, hogy a Viktor milyen csodás ember.
Szijjártó: Megyek már, hazudok valamit valami angol lapnak.
Rogán: Nem értem, a kétharmad után hogyan bukhattunk ekkorát?!
Orbán: Á, az emberek birkák. Elvesznek, ha nincs mit követniük. Én tudom, engem nyomott a VEZETŐ szerepének súlya.
Nem létező, értelmesebb, Fideszes nő: Viktor, ne hülyéskedj, imádtad!
Orbán: Imádtam, bevallom. Már elkezdtem hinni a saját retorikámban. Soha nem kérdőjeleztem meg, amit tettem. Ez volt a veszélyes. Demagóggá váltam, megbolondított a tömeg éljenzése. Amíg a cél már másodlagossá vált.
Nem létező, értelmesebb, Fideszes nő: Nem úgy érted, hogy a cél már hülyeségé vált?
Orbán: Ne vidd túlzásba, mert ki leszel rúgva a Fideszből!
Sally szerepére nem találtam valós személyt, túl hízelgő lett volna bármelyik Fideszes nőnek a párhuzam. A dolog érdekessége, hogy a párbeszéd hetven százaléka, a lényegi része totál megfelel az angol párbeszédnek. Nem ráültetett szöveg, hanem Dick eredeti szövege.
Végül azoknak, akik az ehhez hasonlót szeretik, hadd ajánljak egy hasonló, régebbi videót.