Természetesen a mindent jól átalakítunk mert a régi bűnös volt elv a helyi kisebbségi önkormányzatokat sem kímélte. Azonban az átalakítás következtében sorra működésképtelené válhatnak a kisebbségek képviseletét és érdekvédelmét szolgáló intézmények. Ugyanis az eddigi szokásos öt kisebbségi-képviselőt rendre négyre szállította le a Fidesz koncepció. Ebből következik a patthelyzetek növekvő esélye. Ha egy helyi kisebbségi önkormányzatban a két ellenlábas szervezetéből kerül be kettő-kettő, akkor igen nehezen tudnak megalakulni és igen nehezen tudnak működni, működni kezdeni. A régi koncepcióban az ötfős testületekben vagy az egyik, vagy a másik szervezet meg tudta szerezni a működéshez szükséges többséget, márcsak a matematikai törvényszerűségének köszönhetően is.

Ha azonban esetleg egy-egy patthelyzetes önkormányzat még is meg tud alakulni, maguk közül tudtak elnököt választani, rögtön meg is érkeznek egy újabb törésponthoz, mely a megyei és országos önkormányzatok, megválasztásáról szól. Ugyanis ezeket az intézményeket nem közvetlenül a kisebbséghez tartozók választják, hanem a helyi önkormányzatok képviselői, szakszóval elektorok teszik ezt.

De miből erednek a magyarországi kisebbségek törésvonalai? A tizenhárom kisebbség közül szinte mindegyik más-más miatt szakadozott. Vannak egységesek, vannak olyanok, ahol kulturális különbségek miatt, másutt a két rivális szervezet konkurálása osztotta meg a kisebbséget és van olyan is, ahol a nagypolitika sem könnyíti meg a helyzetet.

A kulturális töredezettségre talán az örmény kisebbség az egyik legjobb példa. Ugyanis más-más időben települt be hazánkba az örménység, így a korábban érkezettek  sok leszármazotja már nem tanulja meg az örmény nyelvet. Ezzel ellentétben a később betelepülők még inkább beszélik és az előző csoportot nem is tartják „igazi” örményeknek.

De a horvát kisebbség sem egységes, hisz vannak olyanok akik bunyevácnak vallják közülük magukat, ám az utóbbi kisebbséget a magyar kisebbségi jogszabály nem önálló kisebbségként kezeli, hanem a horvát részeként.

A görögök kulturális értelemben egységesek, viszont két egymással rivalizáló egyesület jelöltjei csaphatnak össze: SYLLOGOS vs. GIE. Eddig ez a csatározás nagyon nem osztotta meg a hazai görög kisebbséget, reméljük, hogy a patthelyzetes önkormányzatok nyomán sem fog ez felerősödni.

És elérkeztünk a legnagyobb és a legkomplikáltabb kisebbséghez a magyarországi romákhoz. Mely kulturális értelemben még a legjobban leegyszerűsítve is nagyon élesen ketté van törve… szóval a zenész és az oláh cigányok tök más kultúra. Emellett a szervezetek konkurálása is fent áll. Azonban a kisebbség méretéből fakad, hogy a parlamenti pártok is igyekeznek befolyást szerezni. Talán a legutóbbi példa is ezt bizonyítja: a fideszes Farkas Flórián megüzente a kisebbségnek, akkor lesz pénz, ha jó embert választanak…

Nem csak a fentiek tükrében tűnik értelmetlenek a Fidesz új szabályozása mely eggyel csökkentette tehát a kisebbségi testületek létszámát és a rendszerbe ezáltal konfliktusokat vitt, de itt nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a képviselők tömték a zsebüket, hisz ezek társadalmi megbízatások voltak, magyarul egyetlen egy fillért sem kerestek. Lehet, hogy ezt nem gondolta végig jól a Fidesz, de még rosszabb, ha nem elszúrás következménye ez. Ha tudatosság volt emögött, akkor csak remélni tudom, hogy nem az volt a cél, hogy bebizonyosodjon, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer működésképtelen. Kvázi remélem nem így tette le a Fidesz a kisebbségi önkormányzatok megszüntetésének alapját.