Tegnap éjjel az éjszakai buszon rátámadtak Török Zsoltra, az MSZP szóvivőjére. Támadója vélhetően jobboldali nézeteket vallott. Ezt a következtetést azonban egyértelműen nem lehet levonni pusztán a megjelenéséből, hiába jelent meg több médiumban is, a valóságban nem szenvedett erős hiányosságokban a hajszerkezete. Bár ez aljas és szemét általánosítás is lenne. Azonban politikai nézeteire utalhat, hogy nyilván nem elvtársi közösséghitből kiáltott fel, hogy te „rohadt büdös komcsi”, majd próbálta lefejelni Török Zsoltot. Mondjuk a jelenetben az egyetlen mosolyt fakasztó rész az lehetett, amikor az MSZP szóvivője a lefejelés elől egy laza mozdulattal kihajolt.

De hát egy jobboldali tökös gyerek, ilyen kisebb malőrök nem szeghetik kedvét egy kis értelmiségi politikai diskurzustól más pártok politikusaival. Tehát úgy gondolta, van még érvkészlete, amivel Török Zsoltot jobb belátásra tudná bírni, esetleg a Szent Korona-tanra alapuló szent szittya nézet hatékony képviseletére. Szóval elővette a rétegjobbosok legmélyebb politikai érvét, és párszor arcon csapta Törököt.

Vélhetően arra nem számított, hogy a busz közönsége nem az új erő oldalára áll, és az izomszagtól bűzlő politizálás ellen, ámde Török mellett ők is beszállnak eme sajátságos politikai diskurzusba.

A heves politizálásba kezdő nem kopasz (viszont rövid hajú) kollégát a következő megállóban kiszorították a buszból, ezt egy kiadós komcsizással, majd egy köpéssel vette tudomásul.

Azt nem tudjuk, hogy a minden reggel bátorság tablettát szopogató új szittya értelmiségit megtalálták-e a rend őrei, és azután mi lett vele.

Persze baromira nem tetszik a dolog, mert az nincs ám rendjén, hogy egy politikust, aki busszal jár, bárki meg akarjon verni. Viszont azt rendjén valónak érzem, ahogy erre a busz népe reagált. Valószínűleg nem volt az MSZP-nek kétharmada a buszon, de a Kojak-fejű politikai nézeteivel aztán végképp nem érthettek egyet.

Kíváncsiak voltunk, Török Zsolt hogy van, meg pontosan mi történt, ezért felhívtuk telefonon. Elmondta, tényleg veszélyben érezte magát, mert támadója jóval nagyobb darab volt nála, és vélelmezése szerint a bunyót nem kocsmában tanulta. Képzett mozdulatokat mért be a szóvivőnek. Ami külön ijesztő volt, nem érezte, hogy támadója ittas lett volna. Egy jól szituált, minőségi ruhát viselő férfi volt, akin nem is volt semmi olyan szimbólum, melyből jobboldali nézeteire lehetett volna következtetni, sőt, nem is volt teljes mértékben kopasz. Kérdésünkre elmondta, hogy ezen az éjszakain pont nem voltak biztonsági őrök, és hála istennek, nem igaz a sztereotípia, hogy az emberek elfordulnak, ha valakit vernek. Bár a támadóját nem ütötte meg senki, de olyan erős nyomás alá helyezte a busz népe, hogy jobbnak látta, hogy leszálljon. Illetve voltak olyanok, akik szétválasztották őket, meg leszorították a buszról.

Főként hámsérüléseket szenvedett, és az állkapcsát nehezen tudja mozgatni, de ahogy fogalmazott: ő azért elég keményfejű. Azonban lelkileg igen mélyen megviselte az eset. Ahhoz már hozzászokott, hogy időnként beszólnak neki, de ilyenre nem is számított.

Viszont kárpótolja a buszon utazók reakciója, volt köztük olyan, aki biztatta az eset után a politikust: ne add fel! A hír megjelenése óta folyamatosan csöng a telefonja, és több tucat sms-t kapott, melyben jobbulást kívánnak az MSZP szóvivőjének. Még nem is tudott felmenni az internetre, de valószínűleg Facebookon is több száz levél várja majd.

Hát, mi Piroslaposok sem tudunk jobbat kívánni: ne add fel! Tudjuk, hogy tudod, Ő ilyen, de többség nem. Hajrá Töcsi!:)