Egyszer volt, hol nem volt egy csúf, gonosz szocialista kormányzat, abban egy agyafúrt titokminiszter, Szilvásy György. Ennek a Szilvásynak volt egy hacker spanja. Gondolt csak egyet Szilvásy: jól megviccelem én a világot, és bemutatta a hackert a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének. Ő itten egy hacker. És azért mutatom be neked, mert szeretném ha feltörné a kormányzati gerinchálót, és arról az MSZP-s és MDF-es képviselők adatait lelopná – mondja a titokminiszter. Ó jó miniszterem, dehogy mernék én neked ellentmondani, de hát te is tagja vagy a kormánynak, ráadásul MSZP-s vagy az MDF tíz képviselője meg ugyan mi veszélyt jelentene rátok?
Ha szabad javasolnom, nem lenne inkább ésszerű a fideszes képviselők adatait lelopni? - kérdezi félve az NBH elnöke. De, logikusabb lenne, de mivel ez egy mese, és a mesékben mindig a legkisebb a legveszélyesebb, ezért kell az MDF-et letapogatni - teccik érteni? Az ellenség meg már a spájzban van, a Fidesz meg ugyan mit tudna tenni? - válaszolja a titokminiszter…
Közben a titkárnő bekopog, aki igaziból nem is volt titkárnő, hanem Lendvai Ildikó beépített kéme, és megkérdezi az agyafúrt titokminisztert, kérnek-e kávét. Tudom én ám, hogy magácska nem egy szimpla titkárnő, de bizonyítson: ha a narancsszagú UD ZRT. kávéfőzőjén le tudja főzni és úgy idehozni, hogy még meleg, és nem lötyköli ki, akkor elhiszem, hogy a szándékai jók, és megkegyelmezek - válaszolja a beépített titkárnő kérdésére az agyafúrt titokminiszter. Egy életem, egy halálom, biz én a kávét lefőzőm! - Hát akkor eriggy lányom, járj szerencsével.
Ment, ment a titkárnő három éjen és három napon keresztül, míg elkezdett érezni valami orrfacsaró narancsbűzt: Hát akkor itt lehetek az UD ZRT közelében. Szertenézett, és meg is látta a biztonsági cég székhelyét. Bekopogott hát, de senki nem nyitott ajtót. Lenyomta a kilincset, és láss csudát, nyitva volt az ajtó. Milyen szerencsém van - gondolta, majd felszaladt az elnöki titkárságra, hogy lefőzze a feketét a titokminiszternek. Éppen kotyog a kávé, amikor halk beszédet hall kintről. Az ajtón keresztül kikukucskál, és látja, ott ül Demeter Ervin szakállban, és a következőt mondja: a nyugdíjas klubban megerősítették az információimat, hogy Labanc többször is járt Moszkvában. Neeeeeeeem az UD ZRT mondta nekem, hanem a nyugdíjas klubban beszélik ezt az öregek. Meg azt is hallani, hogy a Szilvásy neeeem a Fidesz adataira kíváncsi, hanem az MDF-ére meg az MSZP-re.
A titkárnő erre úgy meg ijedt, hogy papot csapot hagyva menekült Lendvai Ildikóhoz… talán még most is szalad… de itt a mese vége. Kérlek, hidd el és a csúf szocik helyet, támogasd az igazmondó Fideszt légyszi!!!!
(Természetesen a fenti mesének a valósághoz semmi köze)