Barátság-napot tart a Jobbik. Idén Ajkán megrendezik az Arab-magyar barátság napját. Ezt a szimpatikus kezdeményezést csak támogatni lehet: a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a határainkon túlnyúló jó viszonyok kezdeményezése nem csak a kormány, hanem az ellenzéki pártok számára is fontos kezd lenni.

Azonban az esemény feletti örömünkbe némi üröm is vegyült: derék radikálisaink egész véletlenül a szeptember 11-i dátumot választották a rendezvény számára. Ezen a napon viszont a világ nyugati fele (amihez Magyarország is tartozik) a kilenc évvel ezelőtti, háromezer civil áldozattal járó, az al-Kaida általi terrortámadás áldozataira emlékezik. A világ arab népességének kollektív bűnösségét (természetesen) elutasítva, de ki kell jelentenünk, ezen a napon egy ilyen jellegű nyilvános rendezvényt tartani meglehetősen cinikus dolog.

Felmerül tehát a kérdés, vajon milyen megfontolásból tette pont erre az időpontra eme programot a magyar radikális párt? Folytatva eddigi, sikeres tabudöntögető politikájukat, talán most is egy újabb tabut kívánnak ledönteni: valakinek ki kell mondania végre, hogy az együttérzés, az áldozatokkal való szolidaritás, a részvét nem más, mint a globálcionisták által Magyarországra erőltetett hamis érték, amitől a szebb jövő érdekében meg kell szabadulni.

De a válasz méginkább az lehet, hogy ez az őszintén bátor, illetve bátran őszinte, de sajnos kizárólag barikádokban gondolkozó kis csapat nem ismeri az "ártatlan", a "civil", valamint a "gyilkos" és a "terrorista" fogalmakat, kizárólag a barát vagy ellenség státusz megállapítására képes. Ezeket a skatulyákat viszont keményen, radikálisan rá tudja húzni bárkire, legyen akár több ezer kilométerre is.