Egyre több az üresen álló üzlethelyiség a kaposvári belvárosban. A kaposvári kisvállalkozók szerint lehetetlenség kitermelni a bérleti díjat. Vannak olyanok, akik a kínai kereskedők olcsó árait okolják, mások pedig úgy vélik a pláza megépülése óta elvándoroltak a vásárlók. A mamut konkurenciát nem bírják a belvárosi kisboltok könnyen lenyomni. Nem csoda hát, ha sorra ürülnek ki az üzlethelyiségek. A SonLine regionális hírportál információ szerint vendéglátóegységek esetében az esti nyitva tartás is kardinális kérdés, nem tesz jót nekik, ha a környéken élők elégedetlenkednek. Tény, hogy már 26 üresen álló önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség, iroda van Kaposváron, ebből 10 egy évnél régebb óta nem talál bérlőre.
A Budapest belvárosának főútját, a körutat sújtó probléma tehát elérte a megyeszékhelyeket is. A belváros képét romboló üres vagy bóvlit áruló üzletek idegenforgalmi szempontból okoznak problémát, azontúl, hogy csúnyák és szlömösíthetik az adott környéket.
Kaposváron megoldási javaslatként az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bérleti díjának csökkentése hangzott el. Ezt olyan formában tennék, hogy az egy évnél régebben üresen álló üzleteket kezdő vállalkozók számára fél áron adnák ki.
Az liberális ellenzéki javaslatot a SonLine cikke alapján a Fideszes városvezetés különösebb indoklás nélkül lesöpörte és a tétlen változatlanság mellett foglalt állást.
Bár tény, hogy a kezdeményezés a véleményem szerint sem tökéletes, hisz ha a vásárlási szokások megváltoznak, tehát a vásárlok nem tekintik vásárlási célpontnak a belvárost, akkor a kezdő vállalkozóknak sem lesz piaca. Sőt, ez még újabb problémát is szülhet, hisz a régi belvárosi kereskedőknek, akik drágább bérleti díjjal működnek harcolni kell az olcsóbb bérletdíjú konkurenciával a megmaradtak kegyeiért. Ez pedig könnyen a belvárosi üzletszerkezet teljes átrendeződéséhez, amortizációjához vezethet.
Tehát ha bérletdíjat csökkentene Kaposvár, akkor mindenkinek kellene, nem csak az újaknak. Hangsúlyozom ettől még önmagában nem fognak visszavándorolni a vevők, tehát ezzel párhuzamosan egy városrész marketing-koncepció sem ártana.
A pláza létesítés az önkormányzati kasszákat bizony megterheli. Mivel a bérletdíj csökkentéssel kevesebb folyik be a büdzsébe, no plán az üres üzletekből se sok apanázs jut, nem is beszélve a városmarketing esetleges költségeiről.
Kaposvár előbb említett bevétele tavaly 24 millió forinttal volt kevesebb, mint 2003-ban. Tehát ennyi az a kár, ami vélhetően a pláza létesítésének rovására írható. Ennyivel lettünk szegényebbek anyagilag, azon túl, hogy egy szép megyeszékhelyünk centruma elkezdett csúnyulni. A kérdés tehát az, hogy a városvezetésnek megérte –e beengedi a plázakultúrát?
Mint, ahogy egy korábbi írásunkban már beszámoltunk vannak pozitív példák is ilyen Szombathely, ahol bár van pláza, de egyszerűen az ott élők nemet mondtak rá. Lehet ehhez kellet a városvezetés okos belváros koncepciója is?