Kövér László egy közönségtalálkozón azt javasolta, hogy a Károlyi szobor helyére Kétlhy Anna szobor kerüljön. Ha Kéthly Anna élne, erre a javaslatra felállna és jó modorát félretéve jól helyretenné Kövér László urat, hisz javaslata minimum orcátlanság.
Kéthly Anna a második magyar női parlamenti képviselő volt. Később a szociáldemokrata párt elnöke, majd az 56-os kormány államminisztere. A II. világháború alatt harcolt a nácik ellen. Történelmünk egyik legmocskosabb pár évének egyikében megkérdezték tőle :képviselő asszony, nem fél? Kéthly válasza jól megmutatja, milyen habitusú ember volt: nem vagyok én cukrászkisasszony. Kortárs politikusok úgy vélekedtek róla, hogy ő az egyetlen férfi a magyar parlamentben. Igaz szívvel harcolt a szegényekért ,a munkásokért ,a hátrányos helyzetű csoportokért. Amikor levonult a fasiszta veszély és megjelent a kommunista diktatúra szele, az ellen is ugyanúgy harcolt. Gyűlölte a szélsőségeket. Rengeteget publikált a Népszavában, melynek 1956-os emigrációja után főszerkesztője lett.
Node Kéthly miért is köpné orcán Kövér urat? És ezt a köpést tessék metaforikusan érteni. Először is a Horthy rendszer is tett kísérleteket arra, hogy megpróbálta megmondani az akkori baloldalnak, hogy kit tisztelhet és kit nem, ki a jó baloldali és ki nem. Kettő egy eltávolított szobor helyére nem ildomos újat tenni. Szinte sehol nem történt ez meg. Nincs Sztálin helyett Washington szobor, nincs Osztyapenko helyett Bem szobor, nincs a zsíroskenyeres csepeli Lenin szobor helyet Weisz Manfréd szobor. Harmadszor pedig Kéthly nem nagyon értene egyet Károlyi száműzésével.
Ugyanis Károlyi Mihály volt az akkori ellenzék vezetője, világosan és következetesen levezette azt, hogy miért hiba Magyarországnak belépnie az első világháborúba, pontosan látta azt, hogy milyen katasztrófa lesz a vége, és hogy ez a háború nem Magyarország érdekét szolgálja. A Dunamenti népek szövetségét és antant hatalmakkal való szövetkezést sürgette már 1915-ben, amikor még elméletileg a világháború nekünk kedvezően állt. Amit mondott, az rendre beigazolódott. Ő is egy harcos volt, volt olyan parlamenti ülés, ahonnan rendőrök kísérték ki, mert olyan hévvel védte hazánk érdekét.
Az első világháború után ő kiáltotta ki az első magyar köztársaságot.
Szerintem a magyar jobboldal világháború kapcsán hallgasson. Hazánkat két vesztes világháborúba vezette bele, annak ellenére, hogy mindkettő előtt a magyar baloldal igen erőteljesen tiltakozott, fellépett, tüntetett. Ez az ő felelősségük, ki kell mondani. Nincs jogalapjuk Károlyi szemére semmit sem vetni, hisz ő jelezte a katasztrófát. Kérem, hallgatni kellet volna az akkori jobboldalnak rá. Elhiszem Kövér úr, hogy ez egy roppant kellemetlen emlék a jobboldalnak, hogy egy baloldalinak igaza lett és a jobboldal felelőtlen politikai döntése következtében hazánk súlyos árat fizetett. De attól még ez így marad, ha eltávolítják vagy otthagyják a szobrát. Hiba volt a háborúkat elkezdeni, kiszolgálni az akkori szövetségesek érdekeit, ha ezt nem teszik jobboldali politikusok, Trianon sem lett volna. Ez a jobboldal bűne, Károlyi ide vagy oda.
Az én értelmezésem szerint, ha Károlyi szobrát eltávolítják, akkor azzal azt mondják, hogy nem lehet igazat szólni a jobboldallal szemben. Ez ellen tiltakozom. Az pedig helyes, hogy a jobboldal igyekszik vezekelni azért, mert hazánkat kettő vesztes háborúba vezette bele, de kérem, ne azt bántsák, aki harcolt az ellen, hogy ne így legyen.
De ezt a vitát nyissuk ki, hogy kinek is a bűne a két világháború. Én hajlandó vagyok Kövér úrral vitatkozni erről, lehet, hogy sunnyogva fog vissza osonni a Szentkirályi utcába…
Kéthly szobrát meg köszönjük. Ha ön arany szobrot adna nekünk, akkor sem kellene és inkább megpróbálnánk egy vasra összegyűjteni. A Piroslap Kéthly értékeit követi, az ő értékrendje számunkra az egyetlen iránytű ezért: el a kezekkel Kéthly Annától!
