Hírek és kommentjeink

 

 

Piroslap on Facebook


Legutóbbi hozzászólások

Miért pont piros tojást?

2010.04.04. 14:37 | szocdemman | 2 komment

Címkék: húsvét tojás 2010 barka

Szomorúan tapasztaltam, hogy a húsvét ünnepének pontos eredetét és történet nem mindenki ismeri ma Magyarországon. Még elgondolkoztatóbb, ha ez a tudatlanság egy magát kereszténynek valló pártelnök szájából hangzik el, Mi előtt rákanyarodnánk a piros tojásra, tekintsük végig, hogyan alakult ki az ünnep!

A keresztény Húsvét kialakulása a zsidó Pészachhoz vezethető vissza. Ez az ünnep a zsidók Egyiptomból való kivonulására emlékezik. Az Ótestamentumban szereplő Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsát követve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így ők megmenekültek.

A Pészach előestéjén ülik a Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. A jelek szerint ezt se mindenki tudja Magyarországon, Jézus zsidó származású volt. Így, a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg tanítványai körében, amely a Bibliába "Utolsó Vacsora" néven került be.

Ugyan ezen az estén nyomta fel Jézust Júdás a katonáknál. Poncius Pilátus elves politikushoz méltóan nem volt hajlandó ítélkezni felette, így a felelősséget áttolta a népre, hogy Barabás vagy Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek az akkori „uszító propaganda” hatására Barabást választották. Jézus kálváriája, saját vállán cipelte végig keresztjét, a Golgota, vagyis a Koponyák hegyére, hogy a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítsék. Családja, zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban temette el. A barlang bejáratához sziklát görgettek. Pilátus pedig őröket állíttatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus feltámad. Másnap szombaton a tízparancsolat szerint pihenőnapot kell tartani, emiatt családja és tanítványai csak vasárnap térhetek vissza. Ekkor már nem volt ott a test és csak a halotti leplet találták, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus.

A Húsvét neve arra utal, hogy a 40 napon át tartó nagyböjt után, ekkor ehetenk először húst a hívők, "hús vettek magukhoz". A teológiai magyarázat az ünnepre: Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodása. A Húsvét eredetileg, egy több napból álló ünnepsorozat, az állam csupán Húsvétvasárnapot és a Húsvéthétfőt tette pirosbetűs ünnepé. A hagyományok szerves része az ételeket: kalács, tojás, bárányhús illetve a sonka. Mindegyiknek megvan a saját szimbolikája. A Húsvéthoz több szokás is tartozik, de kettő maradt fenn széles körben : „húsvéti nyuszi” hozta ajándék, (új keletű városi szokás) és a locsolkodás.

A szokásoknak egy része a pogány eredetű „természet”-ünnepekre eredeztethető. Emiatt a tavasz és a természet újjáéledése is összekapcsolódott a húsvéttal, tehát húsvéti népszokások, nem mások, mint a pogány, természetet-köszöntő jelképek egybeolvadása a vallási tartalommal.

Hagyományrendszer talán legfontosabb eleme a hímes tojás. Melynek eredeti a piros színe Krisztus vérét jelképezte. A népművészet dobta fel a szimbólumot, így az évszázadokon át formálódott. A tojás részben klerikális eredetű, vagy az egyház kreált magyarázatot rá: „Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját” Másrészt a tojás a pogány világban a termékenységet is jelképezte, valamint a tavasz eljövetelét: a tyúkok újra tojni kezdenek, ebből eredeztethető a húsvéti csibe eredete.

Természetesen a már említett két szokás (locsolkodás, „húsvéti nyuszi” hozta ajándék) fontos kelléke a tojás

A locsolkodás világi szokás. A legények húsvéthétfőn a lányos házakat körbejárva tiszteletük jeléül kútból húzott vízzel öntözték meg a lányokat, melynek szimbóluma a lányok megszépülése, termékenyé válása. A lányok, asszonyok megvendégelték a locsolóikat tojással és szalonnával. Szokás része a locsolóvers, amiért cserébe festett vagy írott tojás járt. A locsolásnak és piros tojás átadásának másik célja az volt, hogy a szerelmesek egymás iránti érzelmeiket virágnyelven fejezhették így ki, a „partyzone kőkola” helyett.

A „nyuszi hozta” a húsvéti ajándékot, eredete német, Magyarországon a XIX. században terjedt el. Egyszerű tévedésen alapszik: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése németül a nyúl jelentés (Hase). A szokás városi, és gyermekeknek a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kosárkában helyeznek el az ajándékokat.

A talán méltatlanul visszaszorult szokások közé tartozik, a nagypénteken, Jézus kereszthalálának a napján, szervezett templomi passiójáték. Ezen a napon az iskolákban, pedig misztériumjátékok kerültek bemutatásra, amelyek Jézus kálvária útját mutatták be

A Nagyszombathoz is számos ceremónia fűződött: tűzszentelés, vízszentelés és feltámadási körmenet. A szentelendő tüzet a templom mellett gyújtották, a hamut hazavitték, és azon főzték az ünnepi menüt. A hívők különleges erőt tulajdonítottak ennek a hamunak, ezért tettek belőle az állatok ivóvizébe, illetve szétszórták a földeken. A vízszentelés a templom keresztvizének megszentelését jelentette.


A tojás mellet régebben komoly szerep jutott a barkának mely, eredetileg azokat a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel a nép üdvözölte az egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A néphit gyógyító erőt tulajdonított az ágaknak, ezért húsvét után is gondosan megőrizték, leginkább valamely szentet ábrázoló kép háta mögé tűzve, vagy az eresz alá helyezve, ami a villámcsapástól óvta meg a házat a babona szerint.
Húsvét vasárnapján a barkaágakat megszentelték, hogy gyógyító erejük legyen.

Németországban és az Egyesült Államokban fontos jelkép a tojásfa, amikor is a barkát kifújt, zsinórra főzött tojásokkal díszítik fel. Lengyelországban, ahol a barka nem nyílik ki húsvétvasárnapra, a nők száraz virágokkal díszítik fel a faágakat, ezekkel vonulnak fel a virágvasárnapi körmeneten.

A húsvéti bárány szerepe Magyarországon már igencsak eltűnőben van, míg Európa más országaiban a bárányhús fogyasztása erősen kötődik az ünnephez. A bárányok, akárcsak a nyulak és csibék, tavasszal születnek meg, emellett a vallásos magyarázat szerint „Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért”. Ezért nevezik őt Isten bárányának is, ami egyébként az ótestamentumba szereplő, zsidók által bemutatott bárány áldozatára rímel.

Elevenítsetek fel minél több szokást, de azért azt nem javaslom, hogy Gizikét, az emós, rocker, most épp deszkás bulát, a havanna úti lakótelep nyolcadik emeletén, nyakon öntsétek egy vödör hideg vízzel. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem tojást fogtok érte kapni, azért meg lehet próbálni, bár EU konformabb a műanyag szódás palack:).
 

· 1 trackback

Piroslap Twitteren Piroslap Facebookon Piroslap IWIW-en Piroslap Hírlevél
 

A bejegyzés trackback címe:

https://piroslapok.blog.hu/api/trackback/id/tr491893891

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Provokációra készülnek a fővárosi zsidók április 6-án 2010.04.04. 22:23:46

2010 április 6-án kedden, az esti órákra a budapesti zsidók provokatív tüntetést szerveznek. Este fél 9-től kezdődik a gyülekezőjük a Dohány utcai zsinagóga előtti téren, tehát arra kérek mindenkit, aki e sorokat olvassa és a látványtól esetleg tettleg...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2010.04.05. 10:36:19

Meglepően klerikális & kifejezetten jó poszt.

puccini 2010.04.06. 09:47:25

A mindenki hülye, én megmondom a frankót dologba becsúszott egy baki. A barkaszentelés nem húsvétkor van, hanem virágvasárnap, egy héttel korábban.
süti beállítások módosítása