М. Ковач Белов также встретился с Путиным
Putyinnal ma már divi mutatkozni. Minden magára valamit adó volt és leendő kormányfőnek százalékok garmadát hozhatja ez a következő választásokon is. Nyilván, komoly szervező és diplomáciai munkát, igényel a világ egyik vezető országának első számú vezetőjével találkozni. Szenzáció a most napvilágra hozott hír. Nem csak Orbán Viktor volt ott azon a bizonyos rejtélyes találkozzon, hanem Kovács M. Béla is. Kovács M. Béla élmunkás, a Teleki téri Bartók terem, és a Bosnyák téri 14. számú vendéglátó ipari egységei között szokta tölteni szabadidejét. Bemegy lehúzza a napi 12 órát. Kovács M. vendégmunkásként dolgozott kint Moszkvában. Épp a reggeli csavaros kifli (vodka) leküzdésével volt elfoglalva, amikor is a Pravdájába csomagolt párizsis zsemlyéjére téved a szeme. Először azt hitte kopottas orosz tudás hagyta cserben, de még egyszer alaposabban is megvizsgálta a Pravda címoldalát: Orbán hajlandó találkozni Putyinnal.
Beleolvasva a cikkbe, igaz rövid villám és négyszemközti találkozó lesz ez. Fotók, és videó felvételek nem készülhetnek. De Putyin így is boldog. Hogy végre a Magyar spirituális ősvezér leül vele. Kovács M. szíve megdobban. A mi Vityánk, -hejj- de nagy ember lett. Furcsa érzést kezdett el érezni, már egy ideje dolgozott az Egységes Oroszország Párt ünnepi nagy kongresszusának előkészületein. Mint színpadépítő szakmunkás. Szóval tudatosult benne hogy Ő is ott lesz, eme történelmi találkozzon. Mint mikrofonigazgató szakmunkás. Ő is fog találkozni, Vityával és Putyinal. Leküldte a vodkát, majd ilyen gondolatokkal elindult munkába. Már 11 óra felé járhatott, amikor meglátta a Vityát. Nem egy magas hercig ember ez a Viktor, de milyen céltudatosan néz. Egy élete- egy halála, elintézi most a jövőt. Beszél vele. A gyereket majd most beprotezsálja valami jó iskolába, legalább neki legyen. „Orbán úr de ürülök, hogy látom. Beszélnünk kéne a jövőről. Mert a jövő elkezdődőt. Már nyolc éves. Sokat eszik. És időnként rosszul tanul. De szeretnénk, ha jobb iskolába járna, mint eddig, mert a jövő…” A szava elakadt, hegyomlás és rettenet, az maga Putyin. Ő jön. És oda lép.” Nincs egy zsebkendőjük. Megfáztam.” A mi Viktorunk csipkés textil zsebkendőjét adta oda, -és ez után senki nem mondhatja, hogy a Viktor nem törődik a kis ember gondjaival-, rögtön felvezette a Kovács M. Béla gondját. A jövőről szeretnék önnel beszélni. Érezte Kovács M. most jött el az ő ideje: A gyereknek kéne egy jó iskola. Putyin megtörli az orralját. Visszaadta a Zsebkendőjét Vityának.
Majd közölte: megnézzük mit tudunk tenni. És elment. Vacsorázni valami Gyurcsánnyal.
E történet margójára
Elképzeltem, hogy találkozott Orbán és Putyin. Mert ugye beszéltek a jövőről. A Fidesz blöffölt. Nem fogadta Orbánt Putyin. Szerintem, szó sem volt erről. Viszont beblöffölték, hogy igen. Diplomáciában meg vannak a szabályok. Ha két állam vezetője, prominense találkozik, akkor azt dokumentálják. Fotóval, jegyzékkel, nyilatkozattal, zászlócserével ég tudja mivel. Egy huncut fénykép sem készült erről. Cserébe – ha velem történt volna ez- én úgy értelmezném, hogy a nevemmel élnek vissza. Putyin bosszúja kegyetlen volt. Három nappal a pamflet után meghívta Gyurcsány Ferencet és Dobrev Klárát vacsorázni. Erről, persze van hivatalos fotó, a hivatalos honlapon. A Fidesz szokásos blöffje most bebukott, sajnos az impotens férj MSZP potenciáját jelzi, hogy csak ilyen ügyben tudnak lebukni. Számomra érthetetlen az, hogy ez mire volt nekik jó? Miért kell azt „hazudni”, „képzelni”, hogy Orbán Viktor fontos Putyinnak és találkozik vele? Mert nem az.
