A Balaton a magyar tenger. És szereztem egy beutalót. Mondatok, melyek mindenkinek ismerősen csengenek. A 77 km hosszúságú tónak volt felfelé és lefelé mutató időszakai is. A szocializmus időszakában evidencia volt: ha nyár akkor Balaton. Komoly gondokat is okozott ez, hisz ekkor úgy tűnt, hogy a Balaton betelt. Ötletek garmada született arról, hogy a Balatont hogyan lehetne „megnagyobbítani”. A 60-as 70-es években már-minden magára adó, vagy épp nem adó- állami vállalatnak volt itt üdülője. Igaz ekkor az üdültetés az alkotmányban rögzített kötelessége volt az államnak. Sorba nyíltak a szocreál szálódák, a lángos sütök és sörkertek. A rendszerváltás a Balatont is megviselte. A nagy vállatok privatizációjával a beutaló szerzés egyre nehezebb, és mára megszűnt fogalommá lesz.

Ebből fakad, hogy elmaradoznak a belföldi utazó. A közönség jelentős része külföldi lesz. Megjelenik a zimerferi, és minden németül van kiírva. Sok új vállalkozó, úgy gondolja egy nyár alatt kell meggazdagodnia. A a visszaélésektől hangosak a hírek, ha a Balatonról van szó. Közben lezárul a dél-szláv háború is. Megjelenik a versenytárs: a Horvát-tengerpart. Emellett a vízminőség romlik. A Balaton az ezred fordulóra elnéptelenedik. Áttörés csak 2002 után következik be.

Gyökeresen megváltozik a Balatonnal kapcsolatos politikai paradigma. Az eddig önállóan tipegő –mivel versenyképes- régiót elkezdik szervezni. Megszületik a Balaton-törvény. És kaláka szerűen összeterelik a balatoni településeket és vállalkozókat.

Egy nem várt problémával is meg kell küzdeniük. Az európai unió, kitudja milyen megfontolásból, de a rossz vízminőségre való hivatkozásul a feltette a Balatont azon tavak listájára ahol nem lehet fürdeni. Ez azért is volt érthetlen, hisz, akkorra a Balaton vízminősége kiálló lett, köszönhető a pár csendes évnek és a meghozott döntéseknek. Hegyi Gyula akkori ep-képviselőnek oroszlán része van, hogy megmenekült a biztos csődtől a tó.

Megalakul a Balaton Fejlesztési Tanács, és elkezd működni a Balatoni vándor konferencia, ami november 27-én tartotta ötödik ülését.

Ennek a fő mondani valója az volt –számomra- hogy eltűnhetnek a régi SZOT-üdülők. A nemzeti fejlesztési terv-az új Magyarország program- keretében történhet ez meg. A városképbe be kell olvasztani ezeket az épületeket. Mondja Suchman Tamás.

Az egykor szebb napokat is megélt –valóban elavult és sok esetben üresen álló- üdülök fejlesztése tehát elkezdődik. És ezzel végérvényes lezárul egy korszak.