A Békemenetet szervező CÖF honvédséget szervez. Hát, ezúton is csak gratulálni tudunk, a bizarr ötletet csak tovább fokozza, hogy ez egy szellemi honvédség, bármi is legyen az. Ha megnézzük a szellemi korszakalkotó népi vívmány nagy honvédő háborúba hívó alapító dokumentumát inkább süt az ostobaság, mintsem a nagy szellemi fölény. Olyan mélypont ez a magyar politikai kultúrában, ahol hazánk már járt egyszer a Rákosi éra legmeghittebb napjaiban.

 Könyörgök nektek, drága jobboldali barátaim, ne,  hát ne menjetek le kutyába. Az Orbán-kormány egyszer biztos elmúlik és a sok ostobasága itt fog maradni. Ha ilyen baromságban vesztek részt, rátok ég.

 Így kezditek: „Ötven, magát értelmiséginek mondó osztrák és német, szakmájukat tekintve filozófus, publicista, zenész, tudós, képzőművész és költő” Nos, ha filozófus, zenész, publicista stb. a szakmája, akkor nem magát mondja értelmiséginek, hanem az. Ne csináljátok már, hogy valakitől a politikai nézetei miatt megtagadjátok az értelmiségi létet. Ez tudományos kategória és nem politikai. Nagyon rossz lenne, ha olyan taláros testület lennétek, amelyik megtagadja az értelmiségi jogot attól, aki kritizálja az Orbán-kormányt. Pedig ezzel a mondat ezt teszitek. Ne!

 De ne ragadjunk le az első mondatnál. „Íme, újra összenőtt, ami összetartozik: az internacionalizmus és a globalista kozmopolitizmus”… hát nyilván és a szocialista hazánk vívmányait meg kell védeni az imperialista haldokló nyugattól. Ez, a külső és belső ellenséggel való végleges leszámolás –barátaim- nem egy demokratikus gondolkodás. Tévedtek, amikor azt mondjátok „Itt az ideje, hogy a külföldi sajtó is megtudja az igazságot Magyarországról”. Mert, Ti sem, mint ahogy az ötven német és osztrák értelmiségi sem, (sőt én sem) vagytok az igazság letéteményesei. Véleményünk van.  A külföldi sajtó maximum a Ti véleményeteket ismerheti meg, mert az igazság szubjektív és talán nem kell ecsetelnem, hogy abszolút igazság nincsen.

 Írjátok, hogy „alulírottak nem tűrjük szó nélkül Magyarország gyalázását, történelmünk és kultúránk semmibe vételét!” Ez helyes, de az Orbán-kormány kritizálása az se nem a magyar történelem része (teszem hozzá sajnos) és legkevésbé sem a magyar kultúra része. Nem több ez, mint egy aktuálpolitikai diskurzus.

 Az a baj veletek, hogy bármi nemű kritika ér Titeket elkezdtek csúsztatni és mellébeszélni. Hülye szervezeteket létrehozni és az ember olyan fölöslegesnek érzi, hogy bármit mondjon is nektek, mert szentül meg vagytok győződve, hogy tévedhetetlenek vagytok. A nagy honvédő szellemi honvédségeteket -ha tetszik- ahogy Ti hívnátok, az Orbán-gárdát, használjátok. Használjátok a szembenézésre, arra hogy Magyarországon, hogyan lesz más a diskurzus. Szellemi életbe háborús retorikát bevinni és minden fronton harcolni?  Ha máshonnan nem, de onnan tudhatnátok, hogy tévedtek, hogy az igazságért harcoltok. Az igazságért nem kell harcolni, mert az olyan dolog ami győz harc nélkül is.

 Mi, baloldaliak vonhatjuk a mérleget. Újra meg újra átgondolhatjuk mi az amiben tévedtünk. De, Magyarország minőségében csak akkor lesz mindannyiunk számára szellemi és erkölcsi otthon, ha Ti is képesek lesztek leülni és azt mondani: nem, rossz úton járunk.

 Értelmetlen amit tesztek. Szenvedtek Ti is, mert folyamatosan harcoltok ellenünk és magatokért. Szenvedünk mi is, mert a harcotok békétlenséget szül az országunkban.

 Úgy látom, Magyarország előtt a legkomolyabb e századi kiivás nem más mint az, hogy jobboldali és baloldali magyar ember tud-e békében és elfogadásban egymás mellett élni? Ha nem, elveszünk. Ti is és mi is, együtt mi magyarok!