A kormány jó ideje bejelentette azt, hogy a lakossági fogyasztók rezsijét csökkenti, így ezt az olvasó bizonyára ismeri. Az ellenzék számára nehéz kritizálni ezt az intézkedést, hiszen a lakosság természetesen örül minden egyes forintnak, amelyet meg tud takarítani, és ha ezt a kormánytól kapja, akkor neki is hálás érte. Olyan kritikával lehet illetni az ilyen osztogatást, hogy ennek ára van. Nincs ingyenebéd. Az állam a távhőszolgáltatókat például 52 milliárd forinttal kompenzálja, méghozzá persze az adófizetők pénzéből. Tehát az adófizetők egyik zsebéből a kormány átrakott pénzt a másikba. Sok szolgáltató önkormányzati tulajdonban van, így a település tulajdonképpen az egyik módon befizetett "adótól" esik el, vagy helyettesíti másikkal. Megint egyik zsebünkből raknak pénzt a másikba. A maradék részt a szolgáltatók ipari fogyasztóktól szedik be. Ezek a költségek is visszajönnek, hiszen az ipar által termelt árucikkek, például a kenyér árában fogjuk megfizetni. Olyasmi tehát ez az intézkedés, mint a bankadó: közvetlenül a lakosságot nem sérti, sőt, most még jól is járnak vele, de aztán valahogy csak áthárítják rájuk a dolgot.

De van még egy szempont is: tegyük fel, hogy a kormány észrevette, hogy ezek a szolgáltatók nagy nyereséget tesznek zsebre, és ez az, amiből a kormány most elvesz. Rogán Antal így érvelt. És akkor ezt a szolgáltatók esetleg nem is hárítják. Talán. De még ha ilyen rózsás is volna a helyzet, akkor is, ilyen egyszerű ez?

Nem. Tisztességes kapitalista országban természetesen - Rogán Antal minden téveszméje ellenére - minden vállalat profitorientált. Tisztességes versenyhelyzetben ez a profit tisztességes mértékű, illetve egy jelentős része fejlesztésekre fordul vissza. Olyan országokban, mint Magyarország, ahol monopolhelyzetek vannak, állami cégek szolgáltatnak, és a kormány ezt még fokozza is, ld. E-On felvásárlása, ott persze nem ilyen szép a dolog. De beruházások itt is lehetnének, és ez fontos is volna.

Természetesen lehet azt mondani, hogy ezek a szolgáltatók úgyse ruháznak be, de még akkor is azt kellene levonni tanulságnak, hogy a kormánynak meg kellene hagynia eme cégek nyereségét, és ha már állami cégek, akkor kötelezni őket a megfelelő fejlesztésekre. Ha már a piac liberalizálását nem remélhetjük, és így a szolgáltatók lustábbak a fejlesztéssel, akkor legalább a kormány kényszerítse ezeket ki!

Mire gondolok? Nem szeretnék olyan szerepben tetszelegni, hogy én ennek a szakmának szakértője vagyok. Nem tudom átlátni, felmérni az összes szükséges fejlesztést, ennek költségét, hasznát. Nem tudok terveket szőni arra, hogy ezeket milyen ütemben lehetne Magyarországon keresztül vinni, de az olvasót talán ez nem is érdekli. Egy példát viszont mondanék, ami nekem érdekes. Hátha az olvasó is annak találja!

Más országokban, szerte a világban vannak olyan mérőállás-leolvasók, amelyek automatikusan küldik el az óraállást a szolgáltatónak, méghozzá valamilyen kommunikációs lehetőséggel. Többféle megoldás van, én azt nem tudom, hogy az Interneten, SMS-kártyával vagy másfajta rádiós jeladóval lehetne-e ezt legjobban megoldani. Valahogy bizonyára meg lehet, hiszen sokféle rendszer van a világban. Az angol Wikipédián például erről elég sokat lehet olvasni.

Ha valakinek a saját fogyasztásáról van szó, és becsületesen fizet, akkor ez csupán egy kényelmi dolognak tűnik, pedig több van emögött. Gondoljuk csak meg! Sokszor hallottam, illetve olvastam olyat, hogy vannak olyan társasházak, ahol egyes lakások sok hónap óta nem fizetnek, illetve nyilván a diktálásban is elmaradnak, vagy éppenséggel nem valós értéket diktálnak. El tudjuk képzelni?! Hát pont ez ne lenne Magyarországon? Naná, hogy bizonyos emberek ebből is sportot űznek. Országos mértékben nagyon nagy lehet annak vesztesége, hogy nem az igazi óraállásokat diktálják, nem időben diktálnak, egy csomó adósság halmozódik fel, illetve soha meg sem fizetik. Persze az automatikus mérőóra, amely bejelenti az óraállást, ebből csak kevés gondot old meg. További javító intézkedés lenne, ha a szolgáltatóknak több joguk lenne lekapcsolni a szolgáltatásokat. További javulás volna, ha le is tudnák kapcsolni, mert lennének minden egyes lakáshoz a lakáson kívül kapcsolók. De ez is egy csomó beruházás, erre is sok pénz kellene, amelyet a kormánynak a szolgáltatónál kellene hagyniuk, illetve kötelezni őket, hogy ezeket a fejlesztéseket meg is tegyék. És akkor az olyan dolgokról, mint zöld energia, nem is beszéltünk.

Sok mindent lehetne csinálni, és mint mondtam, én ennek nem vagyok szakértője, csak felvillantottam egy-két ötletet. Aki kíváncsi, olvashat erről például itt.

És miért fontos ez? A lakosság most örül egy mondjuk tíz százalékos csökkentésnek. Ennek, mint mondtam, ára van. Ez a csökkentés hosszú távon visszaüt, mert úgyis áthárítják ránk, és ha nem, akkor a beruházásokat visszafoghatja. Láttuk, hogy a beruházások elmaradása a gazdaságban általában mennyire negatívan üt vissza. Láttuk ezt a Matolcsyzmus bukásával. Ugyanez kicsiben a szolgáltatóknál is megismétlődhet.

Valójában hosszú távon a lakosság sokkal jobban járna a beruházásokkal, és akkor a jövőben sokkal többet csökkennének a rezsiköltségek. Mert a csalók többletköltségét most mi, becsületes emberek fizetjük, és ez tetemes összeg. A kormány pedig a fentebb felsorolt reformokkal sokkal többet tenne a rezsicsökkentésért, mint egy egyszeri csökkentés kikényszerítésével: reformokkal, a profit otthagyásával, kényszerítő törvényekkel, piaci liberalizációval.