Figyelj Orbán, mondd csak, mit képzelsz magadról?! Beletenni Istvánt, a királyt az alkotmányba?! Nem szép, nem szép.
Szörényi és Bródy zsenialitása abban rejlik, hogy a Kádár és István közötti párhuzamot megjelenítették, ráadásul úgy, hogy explicit ki sem mondták, csupán egy rendkívül sikeres rockoperát írtak, a többit már mindenki értette. Ezért is rajongtak érte, és érthető módon leginkább Koppány számaiért. De én azért ezt a párhuzamot jobban kidomborítanám.
Mik is lennének István érdemei?
1) Államot alapított?
2) Stabilizálta az ország helyzetét?
3) Megtalálta azt az egyedüli helyes utat, amely Magyarország túlélését jelentette?
1) szigorúan véve nem igaz. A magyarok a Kárpát-medencében István előtt már vagy száz éve egy létező államban éltek, melynek fejedelemség volt az államformája. István nem alapított államot, hanem rendszert váltott. Pontosabban, ezt a munkát már apja, Géza elkezdte.
2) az ország helyzete István után nem volt igazán stabil, halála után rögtön katasztrofális helyzet alakult ki, és a németek meg is támadták az országot. Már 1030-ban is, majd 1050-ben. Ebből is látszik, hogy mindenki a hatalomra tört, és nem holmi országmentő jótékony szent volt. A németek sem, és a németeket behívó István sem.
3) nem egészen tudjuk, hogy a megtalálás, ilyen perspektívával tudatos volt-e, azt sem igazán, hogy egyedüli helyes út volt-e. Annak például semmi akadálya nem lett volna, hogy az ország a keleti kereszténységhez csatlakozzon. Hogy pogány vallással, a fejedelemség megtartásával meddig maradtunk volna fenn, az kétséges (nem nagyon volt rá példa a környéken), de nem mondhatjuk bizonyosan, hogy nem lett volna járható út. Ugyebár, "ha a nénikémnek kereke volna, ő lenne a villamos". A történelemtudományban ilyen egyszerű "mi lett volna ha..." kérdésekkel, illetve erre adott válaszokkal óvatosan kell bánni!
István állítólag meglátta az európai nagyhatalmi helyzetben azt a kényszerpályát, amelyen az ország fennmaradhat. Igen ám, de ez nagyjából Kádárról is elmondható. Végül is a Szovjet nagyhatalom 1956-ban még nem engedte volna a kiugrást a szocialista blokkból. Kádár lényegében elvállalta azt a feladatot, amellyel az ország jobban járt: egy magyar politikus vezette az országot, és így lettünk mi a legvidámabb barakk.
Mik Kádár bűnei?
A) Nem egészen jótékonyságból csinálta. Kivégeztetett ellenségeket, talán többet is, mint szükséges lett volna. Hogy a hatalmat akarta.
B) Külföldi csapatok segítségével egy az országtól idegen ideológiát erőltetett az országra.
No de ezek Istvánról is elmondhatóak.
A) István is hatalmat akart elsősorban, nem az országot megmenteni. Aztán ő is kivégeztetett sok embert, nem is akárhogyan. Ugye Kádár azért nem négyelte fel Nagy Imrét.
B) István is külföldi, konkrétan német zsoldosok segítségével hajtott végre tulajdonképpen egy puccsot, és rendszerváltást. A kereszténység pedig ugyanolyan idegen volt a magyarok számára, mint amennyire a kommunizmus. Istvánnak ugyanúgy tűzzel és vérrel, vasmarokkal kellett ideológiailag átnevelnie a zembereket, mint Kádárnak. Sőt, Kádár előtt ugyebár már kommunizmus volt, méghozzá rosszabb is. Szóval Kádár inkább restaurált.
Két különbség van: az egyik, hogy István rendszerváltása maradandóbb volt. De ez nem annyira István érdeme, ezt biztosan nem látta előre. Ahogy 1956-ban azt sem látták előre az emberek, még a politikusok sem, hogy a létező szocializmusnak már nincs több hátra, mint harminc-egynéhány év.
A másik, hogy Kádár és István egészen más korszak. Szokták mondani, hogy a történelmi eseményeket nem csupán a jelen szerint kell megítélni, figyelembe kell azért venni az adott kort is. És van abban valami, hogy István korában az, hogy az ellenségeket csatákban verték meg, szokásos volt. A felnégyelés és a fülbe ólmot öntés, az nem, az már István különös kegyetlenkedése. Hogy egy ilyen ember hogy lehet keresztény szent, azt nem bírom felfogni. Vagyis persze tudom: hatalmi érdekből, és a jézusi elvek totális csődje miatt.
Igen ám, de ha István oly korban élt, amelynek normái egészen másak, nem mérvadóak a jelenkor számára, akkor pont ezért nem való az alkotmányba, hiszen példája ma már idejétmúlt.
Kádár korában az utcai harcok, a molotov-koktél, a tankok, és a kivégzések azért még mindig szokásban voltak. Persze mindennek megítélése az ideológiától függ: más például Hitler ellen tankokkal támadni, és más forradalmárok ellen.
Csakhogy ez az ideológia az, amely emberenként változik. Ez az, amelyet nem volna alkotmányba tenni. Mert az elvakult keresztényeknek a keresztény cél talán szentesíti István király eszközeit. Egy elvakult kommunistának talán a kommunizmus szentesíti Kádár eszközeit. Ma, Magyarországon több a keresztény, mint a kommunista. De ez elég változékony dolog. A történelem szemlélete változó, embertől-emberig és időről időre. Ez a vélemény és gondolat szabadsága. És ezért nem teszünk bele ilyeneket az alkotmányba, Mössziő Obán!
Kádár persze nincs név szerint a Nemzeti Tákolmányban. De benne van Kádár szelleme. Benne van a diktatúra szelleme, még jobban is, mint a kádári, 1989 előtti alkotmányban volt.
És mivel a legtöbb ember se nem elvakult keresztény, se nem kommunista, sem Kádárt, sem Istvánt nem kívánjuk az alkotmányba! És mi vagyunk többen. Nem akarunk fideszes alkotmányt!
