Egy régi, idióta vicc átirata:

"Két fideszes Alkotmányt hegeszt a fán. Az egyik megszólal:
- Te, jön a tavasz!
- Nem baj, majd félreállunk..."

Azt, hogy tavasszal lesz alkotmány, Schmitt Pál ígérte. És igencsak botrányos javaslatokat is tett hozzá, vagy mégse, vagy mégis. Megy a hercehurca, az egymásra kenés, a "valaki vigye már el a balhét jó pénzért".

Mindenesetre, akár ő írta, akár csak hozzájárult, akár csak valamely beosztottja írta, a felelősség és a hülyeség az övé is. Ha én Köztársasági Elnök lennék, egész biztosan gondoskodnék arról, hogy lehetőleg ilyen iromány ne kerüljön ki a hivatalomból. Arról még inkább, hogy bármit, ami a nevemet viseli, átnézzek, továbbá arról is, hogy ne legyenek idióta beosztottaim. Mert ha a Miniszterelnöki Hivatalban a végül takarítónéni írja a dolgozatokat, az is a hülyeség egy válfaja.

Schmitt Pál esetében ilyen historyval, ilyen teljesítménnyel nem is igazán az a kérdés, hogy konkrétan ő mit követett el. Mert tulajdonképpen az ő kisugárzásával, az ő környezetétől most már ezt várjuk. Az ő keresztény, neofita ügybuzgalmába, és "intellektuális nagyságába" egyszerűen belesimul a jelenség.

A fideszes "alkotmányozási fán" gubbasztó "legnormálisabb" madárnak pillanatnyilag Stumpf István tűnik. Persze csak relatíve. Stumpf a Terror Házában tartott konferencián egészen visszafogottan nyilatkozgatott. Bár alkotmánybírának nem igazán alkalmas, kijelölése óta egész rendesen viselkedik. Például alkotmánybíróként nem beszélt pártos dolgokról, nem nyomatta a saját elképzeléseit. Sőt, nagyon helyesen kiállt amellett, hogy a Szent Korona-tan nem való az alkotmányba. Ahogy erre Balás Béla, a kaposvári püspök is figyelmeztetett.

Csak pár bekezdésnyit szólnék arról, hogy miért nem való az Alkotmányba ez a tan. Például azért, mert kizárja az ateistákat, a nem keresztényeket. De ennél sokkal többről van szó. Ugyanis a "szent" korona csak a katolikusoknak lehet szent, és rémlik nekem valami olyasmi, hogy valójában ez még katolikus teológiában is abszurdum. De ez a katolikus teológusok ügye, rájuk hagyom.

Egy példával illusztrálnám csak, mi lehet itt a probléma vallástól függetlenül. Képzeljük el, hogy az Alkotmány preambulumába nem is a „Szent” Korona, csupáncsak "Szent" István kerül bele! Ezek után, az, hogy én mondjuk épp az imént idézőjelbe tettem I. István nevében a "szent" jelzőt, alkotmánysértés lesz? Ha netán kifejtem a véleményem, hogy I. István egy trónbitorló volt, aki külföldi segítséggel, és puccsal szerezte meg a hatalmat, akárcsak Kádár János, akkor én sértem az Alkotmányt? És ha nem sértem, akkor is, nem furcsa ez a helyzet? Megérte?

Egyesek szerint az Alkotmány preambuluma nem jogforrás, de lehet mellette is érvelni, és van olyan külföldi alkotmány, amely az. És ha nem jogforrás, akkor is minek írnánk hosszú preambulumot? Miért írnánk benne a magyar történelemről, miközben erről sokan sokfélét gondolhatnak, és részben jogosan is? Miért kellene megosztani ezzel a magyar embereket?

Az Alkotmánynak része, és remélhetően része is lesz a szólás szabadsága. Igaz, az Alkotmány más elvei korlátozhatják a szólásszabadságot, mert ahogy az 1789-es francia "Emberi és polgári jogok nyilatkozatának" negyedik paragrafusa szól: "A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.". Ezután pedig igen érdekes kérdés, hogy vajon ha a másként gondolkodókra alkotmányosan ráerőltetik a történelem menetének egyfajta szemléletét, az miért jó. Miért ez volna az a megoldás, amely a szabadság és a mások sértésének szempontjából optimális? Miért így kellene meghegeszteni azt az Alkotmányt? A Szent Korona-tan helyett miért nem inkább az emberi jogokra kellene hivatkozni? Ha már?!

Stumpf felemás módon állt ki az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállítása mellett is. Szerencsétlenül a Fidesznek. Ám mi sem lehetünk vele elégedettek, mert mintha elfogadná, hogy ez az Alkotmány megszületéséig így lesz.

A hegesztők sorát zárjuk be Lázárral, aki azt találta nyilatkozni egy a Népszabadságnak adott riportban, hogy "nem az Alkotmánybírósággal, hanem az alkotmánnyal van gond." Ami persze elképesztő, de ráadásul logikailag is furcsa. A „duma” szerint az AB rendben működik, de sajnos az Alkotmány rossz. De vajon egészen pontosan mi benne a rossz?

A) Az AB hatáskörének szabályozása? (32/A.)

Vagy

B) A magántulajdon elve maga? (9. §)

Ha az A) eset lenne, akkor azon túl, hogy ezzel nem értünk egyet, a Fidesz a saját ideológiája szerint járt el, bár nem teljesen logikusan. Kijavította ugyan ezt a hibát, de megkérdezhetjük, hogy ha az Alkotmány helyes abban, hogy a magántulajdont védi, akkor miért nem helyes, hogy az AB is védi ezt? Hogy lehetséges az, hogy miközben az AB feladata az Alkotmány védelme, és az Alkotmányban helyesen van a magántulajdon elve, akkor az AB mégsem védheti azt, ami helyes?

A riportból az tűnik ki, hogy Lázár inkább a B esetet mondja. Bizony, az Alkotmányban maga a magántulajdon elve a helytelen. No de ha az helytelen, akkor azt kellett volna változtatni. A Fidesznek van kétharmada, miért nem javította ki a hibát? Miért megkerülte azt? Így is, úgy is kétharmados kérdés.

Sajnos azonban ez még durvább dolgot jelent. Ez esetben Lázár nem illogikus, hanem kommunista. Ugyanis abban a 9. paragrafusban a magán és köztulajdon védelme szerepel. Ha ezt a vegyes tulajdonrendszert a kívánt irányban megváltoztatják, akkor csak a köztulajdon marad. Ez kommunizmust, adott esetben államkapitalizmust jelent. Mondhatnánk, "Lázár kelj fel és járj!" , előre a Lenini úton! Természetesen minden erőnkkel elleneznénk, de az legalább őszinte volna. Legalább „kard ki kard” harcolnánk.

Még egy bekezdésnyit szólnék az Alkotmánybíróságról. Az Alkotmány nem egy matematikai axiómarendszer. Ahogy már jeleztem, például a szólásszabadság elve nem abszolút elv benne. Az Alkotmány különféle elvek gyűjteménye, amelyeknél a prioritások nincsenek pontosan definiálva. A szabadságra visszatérve, nincs definiálva, hogy az egyik ember szabadságából fakadó következmény mikor sérti jobban a másik ember jogait. Ez megmutatkozott például a gyűlölet-beszédről szóló törvény esetében. Alkotmánybíróságra azért is szükség van, hogy ezeket a prioritásokat az egyes esetekben mérlegelje. Ha a Fidesznek valami olyan fontos ügye van, amely a magántulajdon védelmébe ütközik, akkor az Alkotmánybíróságra kell bíznia azt, hogy fontosabb-e ez az ügy. Ha az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy nem fontosabb, és így döntött, akkor el kell fogadni, és nem eltörölni az AB illetékességét, vagy a magánjog védelmét! Az AB úgy döntött, hogy nem lehet szó kommunizmusról, még ha esetleg jó erkölcsbe ütköző végkielégítések is voltak, ezt nem sarccal kell megoldani, hanem perekkel.

Végül, kerekítsük le ezt a hegesztéses dolgot! Nyilvánvaló, hogy ha valami elromlik, akkor hegesztgetéssel ugyan meg lehet oldani, de a helyes megoldás a csere. Ezzel látszólag a Fidesz támasztom alá, hiszen ők tényleg le akarják majd cserélni az Alkotmányt, és csak addig hegesztgetik. Aki egyetért azzal, hogy új Alkotmány kell, az csak azon bosszankodhat, hogy most miért nem bírják ki, miért nem maradnak meg a fenekükön addig. Mert ha eddig kibírtuk...

Van azonban egy elv, amely szerint, "ami működik, azt nem javítjuk meg". És sokan amellett vagyunk, hogy a jelenlegi, vagy legalábbis a Fidesz előtti alkotmány nagyrészt jó volt. Ami nem volt tökéletes a politikában, a gazdaságban, az életben, az nagyrészt nem az Alkotmány hibája volt. Ami hiba pedig van az Alkotmányban, azt meg kellene javítani, de nem így, hanem többpárti konszenzus alapján, megfontoltan.

Meg aztán a hiba nem abban van például, hogy az Alkotmánybíróságnak nagy a hatásköre, hanem például inkább az öt százalékos küszöbben, a pártfinanszírozásban és abban, hogy a választási rendszer túlságosan is kedvez a legnagyobb pártnak. Nos ezek azok a kérdések, amelyeket tényleg igazítani kell, mert a rendszerváltáskor jók voltak, de azóta változott a helyzet. Ám a Fidesz pont ezeket nem akarja meghegeszteni se.

Szóval ne dőljünk be a Fidesznek! A Fidesz nem ideiglenesen javítgatja az Alkotmányt, hanem bizony gumiból fonnak kerítést. Egy jól tervezett rendszert a maguk rövidlátó, önző érdekei szerint csavargatnak.

Aki részt vett már szoftvertervezésben, az tudja, hogy a jó program tervezésének megvannak a megfelelő fázisai. Nagyobb szoftverből jót nem is lehet hamarjában írni ilyen tervezés nélkül. Ez persze evidens, de aki hackelgetet már kódot, az azt is tapasztalhatta, hogy egyre nehezebb azt sok belehegesztés után egyben tartani. A dolog el szokott fajulni odáig, hogy „ha itt nyúlok bele, akkor ott lesz baj, ha ott változtatok, akkor itt üt vissza a dolog”. Az Alkotmány jelenleg a Fidesz ámokfutása miatt ilyen stádiumban van. Kezd mindenfele szivárogni, és ahogy majd tömködik a lyukakat, szét fog esni. És az lesz aztán igazán a katasztrófa Magyarország számára. Sajnálatos, hogy a magyar választóknak „ez a Mohács kell”, hogy rájöjjenek, nem szabad csak úgy kétharmados .hegesztőbrigádot odaengedni az Alkotmányhoz.