Egy barátommal sokszor vitatkozunk politikáról, és feltette nekem ezt a kérdést: "de miért is utálod te annyira Orbán Viktort?". A kérdés kézenfekvő, és a válasz is elég nyilvánvaló, ki lehet venni az eddigi írásaimból. De mégis jónak találom összefoglalni, mert ezzel lehetőség adódik igazán nagy léptékben leírni, mit gondolok erről, illetve a ritkábban explikált mögöttes okokat is leírom. Ugyanis ebben az egész magyar kulturkampfban viszonylag kevésszer mondják ki az alapkérdéseket, alapértékeket.
Hogy kerül a cím második része, Gyurcsány "az asztalra"? Egyrészt ellenpéldaként, másrészt alternatívaként. Az ellenpélda jobban illusztrálja, mikor mire gondolok, az alternatíva pedig demonstrálja, hogy van más. Gyurcsány Ferenc nem tökéletes alternatíva számomra, de a jelenlegi magyar felhozatalban és a példa kedvéért mindenképpen őt érdemes emlegetnem.
Nos, kezdjük azzal, hogy szerintem Gyurcsány Ferenc intelligenciája egy tucat vagy akár több tucat ponttal is magasabb! Ezzel kapcsolatban néhány kérdésre válaszolnom kell. Fontos ez? Igen. Először is fontos nekem, entellektüel vagyok, intelligencia-párti. Másodszor pedig meg vagyok győződve róla, hogy egy miniszterelnöknek a magyar átlagnál, de még valamennyivel az egyetemi átlagnál is intelligensebbnek kellene lennie (120-130-as IQ). Érdemesnek tartanám azt meggondolni, hogy hogyan lehetne az intelligencia érvényesülését jobban elősegíteni a politikai vezetésben.
(...)
Az intellektuális különbséget látom abban is, hogy Gyurcsány képes gazdasági tervekről egy előadást tartani a Közgazdaságtudományi Egyetemen, vagy a London School of Economics -en. Képes cikkeket írni egy-egy újságba, képes összehozni egy könyvet. Gyurcsányt legtöbben nagy teoretikusnak tartják. Vannak, akik kritizálják, hogy talán túl könnyen is vázol fel újabb és újabb elméleteket. Van ebben valami, de ez még mindig kevésbé rossz, mint ha valaki nem igazán tud tervezni semmit. Gyurcsány tanulhat a hibáiból. Orbánnak ehhez képest szinte nincs miből tanulnia.
(...)
Orbán nem szokott cikkeket írni. Én egyetlen cikkére sem emlékszem egyetlen újságban. Könyvet csak a beszédeiből adtak ki, és van kétségem afelől, hogy azokat ő írja-e egyáltalán. A Fidesz programjához csak egy előszót írt. Ha ő írta egyáltalán. Nem tudhatjuk, ugyanis Orbánnak nincs egy olyan corpusa, amiből a saját stílusát felmérhetnénk, és össze vethetnénk azzal az előszóval. Gyurcsány nyilvánvalóan tud cikket és könyvet írni, és maga írja őket (esetleges editorral).
A következő Orbán köpönyegforgatása. Orbán Viktor liberálisból konzervatív politikussá vált. Tetézi ezt még az is, hogy a konzervativizmusa is erősen következetlen, mert sok helyen populista. Sokszor antikommunista, máskor pedig kommunista jellegű politikát visz. Nem csak hosszabb időtávlatban ellentmondásos tehát, hanem egy rövid időszakon belül is. Jól illusztrálja ezt a Szélviktor blogom.
Itt jön Gyurcsány jó példának, ugyanis persze, őneki is volt egy nagy nézetváltozása a rendszerváltáskor. Csakhogy a köpönyegforgatás nem az, amikor valakinek változik a nézete. Ha valaki erős érvek hatására őszintén belátja az igazságot, és bevallja, hogy tévedett, az nem rossz. (Persze még jobb, ha valaki eleve nem téved.) A rendszerváltás pedig egy olyan esemény volt, amely elég érvet mutatott fel ahhoz, hogy elfogadjuk sok ember nézetváltozását. Reformszocialistából szociáldemokratává válni egy lényeges lépés, de akkoriban normális dolog volt. Egy "kopernikuszi fordulatnál" nem bűn véleményt változtatni.
A kommunizmusról, szocializmusról a rendszerváltáskor derült ki véglegesen, hogy tarthatatlan. Az, hogy valaki 1990 után már nem szocialista, természetes. Ezen felül Gyurcsány számos cikkében és beszédben elszámolt ezzel, elismerte, hogy tévedett, és elkönyvelte a dolgot. Gyurcsány az MSZP többségével ellentétben megszavazta a kommunizmus bűneiről szóló törvényt is. Lehet tudni, hogy Gyurcsány Nagy Imre pártján áll Kádár ellenében. Ez persze biztos nem azt jelenti, hogy mindenben egyetért vele, de a két hagyományból ezt választotta, és ezt határozottan megírta.
(...)
Gyurcsány tehát jóval nyíltabb, mint Orbán. És ez a kérdés tovább is vezet. Gyurcsány blogot ír. Itt sok dologról tudomást szerezhetünk. Életéről, terveiről, gondolatairól. Azt gondolom, hogy ehhez bátorság és nyíltság kell. Én nem gondolom azt, hogy Gyurcsány Ferenc ebben a blogban mindent elmond. Ez lehetetlen. Azt sem, hogy minden fontosat. Biztosan visszatart sok fontos dolgot. Egy blogban az ember óhatatlanul az idealizált önmagát jeleníti meg, és ezzel Gyurcsány sincs másképpen. De még ez az idealizált önkép is egy olyan dolog, amit fontos, hogy megismerhetünk Gyurcsány esetében.
Orbán Viktor esetében viszont nem az idealizált önképet, hanem egy szerepet látunk, egy papírmasét. Ez fontos különbség. Orbán Viktor papírmaséja egy szűk, politikai szerep. Gyurcsány blogja viszont egy idealizált önképet jelenít meg, de ennek van egy bizonyos mélysége, struktúrája. Még egy ilyen idealizált önképnek is több köze van a valós emberhez, mint egy tisztán politikai szerepnek, amely csak szónoklatokban, inteview-kban nyilvánul meg. Az idealizált önképet pozitív teljesítmény felépíteni, továbbá bátorság közzé tenni.
Azt gondolom, hogy Orbán Viktor nem véletlenül nem vezet blogot. Egy blogban Orbán óhatatlanul elkotyogná magát. Óriási intellektuális teljesítmény kellene ahhoz, hogy a hazugságai nagyrészt elfedje, miközben mindenféléről ír. Erre Orbán nem képes. És egyébként a legokosabb ember sem lenne képes hibátlanul. Ezt azért mondom, mert Gyurcsány sem képes teljesen eltakarni önmagát, és nem is akarja. A blogjában benne van az ember. Lehetetlen, hogy nagyon más legyen a valós ember, mint az, amit egy intelligens olvasó a blogban prezentált idealizált önkép mögé nézve azért meglát.
(...)
Számomra egy nagy élmény volt az, amikor Gyurcsány Ferenc blogjában
Csíkszentmihályi Mihály Flow elméletéről
olvastam. Ebből számomra az jön le, hogy ez az ember olvas, értékes, fontos dolgokat olvas, erkölcsi és pszichológiai kérdésekben hasonlóan gondolkodik mint én. Hasonló a felfogása. Na ez kérem a különbség. Nem egy zenei sláger olcsó felhasználásáról van szó, nem hazugságról, és nem bukik le vele Gyurcsány, mert nem olyan hülye, és nincs mibe belebuknia. Lehet, hogy a könyvet éppen nem olvasta, de valamit olvasott, vagy valamilyen előadást megnézett, és megfelelően nézett utána, feldolgozta a dolgot. Amit ír, azt nem az Internetről másolta. Gyurcsány érti, használni tudja a tudásforrásokat. Orbán nem. Az külön szimpatikus, ahogy összeköti a Flow elméletet a politikával, ugyanis ez az, ami egy szilárd ideológiai hátteret ad ahhoz, hogy a politikus belássa, nem érdemes korrupcióban csalni. Neki magának nem érdemes.
(...)
Vajon Orbán olvas pszichológiát, szépirodalmat, történelmet, tudományt? Nem tudom, fogalmam nincs, és azért nem, mert erről Orbán nem ad ki magáról lényeges információt. Valószínűleg nem. Lehet, hogy Wass Albertet olvas, de lehet, hogy egyáltalán nem olvas. Ki tudja? Nem látni, milyen ember. Egy szerepember.
Orbán Viktor esetében azt lehet tudni, hogy Nemzeti Sportot olvas, és meccsekre jár. Hát kérem, ez nekem elég kevés egy embertől. És nem valami fényes kép. Egy ilyen miniszterelnökségre törő "parasztembert" nem fogok nagyra tartani. És most itt a művelt mezőgazdasági termelőktől is elnézést kell kérnem, de még a nem műveltektől is. Ugyanis lehetnek műveletlen, de becsületes mezőgazdasági termelők, akik a maguk szakmájában helyt állnak. De egy miniszterelnökséghez azt gondolom, ennél több kell.
Orbán Viktor titkolózásának politikai vetülete az, amit mindenki jól ismer: először nem volt programja. Amikor lett, az csak blabla volt, nem tartalmazott számokat, terveket. Orbán Viktorról az ember nem tudhatja, mit akar, mit tervez, mi van a fejében. Intézkedései azóta leginkább derült égből a villámcsapásként jönnek (pl. magán-nyugdíjpénztár). Azt viszont lehet tudni, hogy ez miért van: mert Orbán sunyi, gyáva játékos, akinek csak a hatalom kell, bármi áron. Nincs egy átgondolt terve, arról nem is beszélve, hogy ezt megosztaná. Ezért rögtönöz.
Lehet mondani, hogy Gyurcsány a 2006-os választások előtt hazudott. Volt az a bizonyos Útközben c. könyve, ami hát nem egészen volt ugyanaz, mint amit utána csinált. De még mindig több volt, és több tervet tartalmazott, mint Orbán programja, és ő maga írta. És azt a könyvet Gyurcsány nem tudta volna összehozni, ha legalább egy nagy részét nem úgy tervezte volna akkoriban, őszintén. Van abban a könyvben egy elképzelés, ami jó és megcsinálható lett volna. Nem volt benne minden, amit utána meg kellett csinálnia vagy amibe még belevágott.
(...)
De Orbánék ígértek kétszer annyit 2006-ban, és 2010-ben hallgatva "hazudtak", és amiről szóltak, az sem volt igaz. Nincs nagyobb hazug, mint Orbán Viktor a magyar politika fősodrában.
(...)
Én egy modern világban és nyugatias, modern Magyarországon szeretnék élni. Egy olyan országban, ahol demokrácia, szabadság, rend van, ahol az állam, a kormány a rendszer működik, a javunkat szolgálja, és ezt adottnak vehetjük. Ahol nem az a kihívás, hogy az ember a korrupcióban és a kapcsolati rendszerben kiismerje magát, hanem ahol az embernek a rezsije átutalásról megy és gond nélkül, az adót elektronikusan vallja be, ahol elektronikusan szavazhat, és intézheti a dolgait, ahol az államigazgatás gördülékeny, stb. Ahol az embernek ezekkel a dolgokkal alig kell foglalkozni, és van ideje minden másra. Ahol az intézményeket nem foglalják el a pártok, ahol nem pártszimpátia alapján tolnak ki velem, és részesítenek előnyben másokat. Ahol a tévében, újságban nem a szerint jelenhet meg egy ember, hogy a véleménye politikailag kívánatos-e, hanem tehetsége szerint. Ahol egy építési engedélyt nem lefizetés alapján adnak ki. Ahol a dolgok elintézéséhez nem kell ismerős, korrupció, és kenőpénz.
Én szívesen fizetek vizitdíjat, ha ezért jobb szolgáltatást kapok, ha ez hivatalos, ha ez adózik, és rühellem a paraszolvenciát. Én fizetek az egészségügyi biztosítónak, de elvárom, hogy azért megkapjam az annak megfelelő minőségű szolgáltatást. Én nem akarom elcsalni a TB-t és a cégem se csalja el nekem. És mások se csalják el. Ezt pedig Gyurcsány oldotta meg. A reformjai közül ez egy olyan fontos lépés volt, amit azóta se vontak vissza. És jelentős lépés volt. Orbántól csak egy ilyet, ha látnánk!
Én ha kell, előteremtem a gyerekemnek a tandíjat (ha lesz), ha ez befektetés a jövőbe, és minőségi oktatáshoz vezet. Én inkább fizetek, és igénylem, hogy olajozottan működjenek a dolgok, minthogy ügyeskedni kelljen. Én nem azzal akarok vesződni, hogy megéljek egy ügyeskedésekkel teli, magyar rendszerben. Én inkább kérek számlát és fizetek a szerelőnek, de nekem akkor minőségi munkát végezzen!
Én utálom a borravalót, és különösen a magyar állapotokat, ahol a pincéreknek kell borravalót adni, mert rendes fizetést alig kapnak. Utálom ezt a "rabszolgaságot", ezt a kényszerrendszert, ezeket a hallgatólagos szabályokat, melyek energiát, időt emésztenek, feszültségeket okoznak.
Én reformpárti vagyok, és új rendszert, új Magyarországot szeretnék, olyat, amilyet Gyurcsány, az SZDSZ 2006-ban akart, és az MSZP józanabbik fele. Ezt a reformot pedig Orbán és az MSZP rosszabbik fele gáncsolta el. Én Orbánt utálom, és az MSZP ama rosszabbik felét nem szeretem emiatt. Az MSZP mentségére legyen mondva, őket rá lehetett dumálni, belementek, megszavazták az egészségügyi reformot. Aztán Orbán akadályozta meg végleg a népszavazással.
(...)
Furcsán hangozhat a korrupció emlegetése fentebb. Igen, én azt gondolom, hogy a Fidesz ugyanolyan korrupt, mint az MSZP. Azt gondolom, hogy a korrupció nem pártkérdés, hanem ez bizony magyar kulturális hiba. Egy nagyon korrupt országban élünk, és a legtöbbször korrupt emberek közül legtöbbször korrupt politikusokat választanak meg. A politikusok leképezik a társadalmat.
Mindegyik pártban egy csomó ember van, megélhetési politikus, akit a párt vezetése akkor sem tud kontrollálni, ha akarna. Mert a pártszervezet nagy, mert mindenkire szűkség van, mert nem lehet mindenkinek a körmére nézni. Mert országos pártról, néppártról van szó. De a pártvezetés sokszor nem is akarja kontrollálni a dolgokat, mert az is korrupt. Egy korrupt rendszerben, a korrupció kritikus tömege felett a inkább korrupt emberek sikeresek, ők emelkednek fel a csúcsra.
A korrupciót pedig gyurcsányi eszközökkel lehet volna valamennyivel, lassan csökkenteni. A vizitdíj csökkentette volna. Az egyetlen reményt erre abban a gyurcsányi gondolatban látom, hogy a rendszerbe olyan változásokat kell hozni, amelyek a mentalitást az érdekrendszereket változtatják meg. Ilyen lett volna a vizitdíj, ilyen volt a számlás nyereményjáték, ilyen volt a TB ellenőrzése. Szerintem sok ilyen kellett volna még, és nem orbánista leszámolás. Mert Orbán a sajátjaival nem számol le. Ezek a leszámolások mindig csak új korrupciónak csinálnak helyet. A Fideszes korrupció pedig el is indult, ugyanolyan gőzerővel, és még sokkal nagyobb is lesz, mint amilyen az MSZP-s volt.
(...)
A barátom azzal szokott jönni, hogy az újságok az MSZP-s korrupcióval vannak tele, de az nem jelenti, hogy az MSZP korruptabb. Azt jelenti, hogy erre fókuszálnak az újságok, azt is jelentheti, hogy az MSZP kevésbé akarja ezt a szőnyeg alá söpörni. De leginkább azt jelenti, hogy az MSZP volt kormányon. 1998 és 2002 között az MSZP korrupcióiról nem nagyon hallottunk, a Fideszével viszont tele voltak az újságok.
Ami a gazdaságot illeti, abban a Fidesz szerintem nem jobb. Magyarország lehetőségei eleve szűkek. Nem lehet itt olyan nagyon jobbra vagy balra kormányozni. Emiatt nem is lehet nagy különbség. Talán a Fidesz gazdaságpolitikája még egy kicsivel rosszabb is, most különösen, mert csak erőltetik a lehetetlent (IMF, magán-nyugdíj, stb.). Lesz ebből még katasztrófa.
Megint, mindenki azzal jön, hogy az elmúlt nyolc év katasztrófa, és az első Orbán kormány alatt milyen jó volt. Csakhogy az elmúlt nyolc év nem a második Gyurcsány-kormány miatt volt nehéz, hanem Orbán, Medgyessy és az első Gyurcsány kormány és leginkább a válság miatt. Itt az első Gyurcsány kormánynak kicsit mentség, hogy választások előtt voltak. De aztán Gyurcsány belátta, amit be kellett, és szerintem jó úton haladt. Országértékelő beszédében és számos más helyen elszámolt az elmúlt nyolc év hibáival. Orbán még most sem látta be szerintem.
Egy kormány teljesítménye nem olyan, hogy még abban a ciklusban látszódik. Egy ország gazdasága óriási tehetetlenséggel bír. Ha egy óriási hajón a kormányost négy percenként váltogatják, akkor nem biztos, hogy az kormányozza neki a jéghegynek, aki akkor van kormánynál, amikor neki megyünk, és nem biztos, hogy az a jó kormányos, aki akkor kormányoz, amikor jól halad a hajó.
Ráadásul egész biztosan nem jogos összehasonlítani két kormányost, aki közül az egyik napfényes, nyugodt tengeren kormányoz, a másik meg viharban. Az első Orbán kormány igen nyugodt tengeren kormányzott. Most meg a nagy vihar "utóhullámaitól" is bukdácsol a hajó. Gyurcsány meg azért mégiscsak a világgazdasági válság nagy viharában kormányzott. Szóval szerintem egy kicsit mégiscsak Gyurcsány a jobb kormányos, mégiscsak ő ért jobban a gazdasághoz. ld. még fentebb.
Korrupció és gazdaság területén tehát legfeljebb egyenlőség van a Fidesz és az MSZP között. De ideológiában egyértelmű az eltérés.
Én nem egy olyan országban szeretnék élni, ahol a "Szent" Korona van az alkotmányban, ahol homofóbia, rasszizmus van, ahol avítt konzervatív nézetek tartanak vissza (no nem az azonos nemű házasságtól:). Ahol az adónk egy részén az egyházak híznak. Ahol ők ülnek a kuratóriumban, és bigott rövidlátással művészi filmeket tiltanak le.
Én olyan országban szeretnék élni, ahol a legfontosabb a technikai, tudományos haladás, a művészet szabadsága. Nekem ne Pálffy István akarja szabályozni, hogy mi káros a házasságra, ne Szalai Annamária akarja cenzúrázni a médiát! Nekem ne ugassanak bele az egyházak a magándolgaimba, a Jobbik meg pláne ne! Én nem egy olyan országban akarok élni, ahol egy Pálffy Istvánnak egyáltalán tekintélye van, hanem egy olyan országban, ahol egy Semjén Zsoltot majdnem mindenki begyepesedett agyú őslénynek tart, és ahol tekintélye mondjuk Csíkszentmihályi Mihálynak van.
Orbán Viktor országa egy horthysta jellegű, szellemű, hangulatú országot jelent számomra. Én nem Trianonnal akarok foglalkozni, hanem utazgatni Európában szabadon. És mindegy, hol a határ. Ahogy például a német-francia határt ma már elég nehéz észrevenni.
(...)
Legkevésbé kapcsolódik magyarságom ahhoz, hogy milyen állampolgár vagyok, és milyen útlevelem van. Ha tőlem Orbán elveszi az útlevelet, attól nem leszek kevesebb, nem leszek kevésbé magyar. Ha pedig nem lenne útlevelem, akkor nem attól leszek magyar, hogy Orbán ad.
Én nem a nyugat és a modernség alkonyát várom és nem a kelet felemelkedését. Én nyugatias, modern ember vagyok. Az ln hajóm nyugat felé tart, és nyugat felé is néz. Nyugatias, modern országban és a jövőben akarok élni, nem pedig egy horthysta falanszterben. Nekem a felvilágosodás, a pragmatikus filozófia, az analitikus filozófia és a nyugati science-fiction az identitásom fontos része. Én ZDF-et, BBC-t és CNN-t nézek, nyugati filmeket és sorozatokat.
Nekem nem az az érdekes, hogy mekkora az ország, és hol vannak a határok, mert ki-be utazgatok, és sok helyen éltem már. Nekem a kulturális örökségembe nem csak a Szigetvári Csata, az Egri Vár, a Szabó Lőrinc könyvtár, hanem a Loire menti kastélyok, Párizs is beletartozik. Nekem nem csak a Balaton szép emlék, de az Alpok, Bécs, és a finn erdők és tavak is. És én azt szeretem, ha ezek közül szabadon választhatok.
(...)
Nekem technokrata kormány és technokrata alkotmány kell. Nem pedig negyven markos legény, és nem olyan alkotmány, hogy érezzem, én is benne vagyok a misében. Nem akarok semmiféle misében benne lenni!
(Ha választani kéne, akkor egy Nagymagyarország helyett inkább választanék egy Magyarországot, amely a mostani határok között van, de a tudományban, informatikában, művészetben, vagy például környezetvédelmi technológiában a világ élvonalában van. Konkrétan ez ügyben a Gyurcsány-kormány sem tett sokat, de ha legalább nem mással kell foglalkozni, hátha kialakulna valami. Az azért jobb volna, ha az állam jobban támogatná ezeket.
(...)
Nem Orbán Magyarországában, hanem inkább Gyurcsány 2006-os Magyarországában élnék szívesen. Bár el tudnék képzelni jobbat is Gyurcsánynál, de a parlamenti küszöböt elérő erők közül ez a legjobb, ami van. Nem szeretem az MSZP többi részét, és Gyurcsány hibájának tartom, hogy kitart mellettük, szerintem új pártot kellene alapítania. De ez egy kis hiba Orbánhoz képest.
Nem tudom, hogy szavaznék-e az MSZP-re Gyurcsány miatt, de hogy a Fideszre soha nem fogok Orbán miatt, az biztos. Nem léptem be a Demokratikus Koalícióba, mert az MSZP berkein belül alakult, de amit itt Gyurcsány mond, azzal legtöbbször egyetértek. Szívesen szavaznék egy valóban liberális erőre, de ilyen most nincs Magyarországon. A legjobb, ami van, az Gyurcsány Ferenc.
Meg kell jegyezzem, ebből a beszédből világosan kiderül, hogy Gyurcsány hívő, és ezzel nem értek egyet, de joga van hozzá, és nekem is jogom van ateistának lenni. Gyurcsány miniszterelnökségénél ezen jogaink nem ütköztek, Orbánnal viszont összeakad a bajszunk. Mert Orbán rám akarja erőltetni a miséjét. Gyurcsány viszont toleráns, érti a szekularizmus, a vallásszabadság fontosságát.
(...)
Gyurcsány beszédét meghallgatva is tartom korábbi érveimet. Azt mondom, én egy nem Gyurcsány vezette MSZP-re nem tudok szavazni. Egy Gyurcsány vezette MSZP-re kétséges, de egy Gyurcsány vezette új pártra tudnék szavazni, amíg nincs liberális párt Magyarországon. Gondolom, sokan vannak még ezzel így.
A teljes cikkem a blogomon olvasható.