Hírek és kommentjeink

 

 

Piroslap on Facebook


Legutóbbi hozzászólások

Mikor váltsuk le az Orbán-kormányt?

2011.04.18. 22:01 | balközép | 9 komment

Címkék: tüntetés gyurcsány ferenc beszéd charta

A Charta sokezres tüntetésének összefoglalójára adott sok tetszikre való tekintettel Gyurcsány Ferenc teljes beszédét is közöljük. A beszéd 12 pontban összegzi, hogy mik a fő bajok Orbánnal és csapatával, majd arról is szól, hogy mikor váltható le az Orbán-rezsim. A szerintünk lényegibb dolgokat kiemeltük az áttekinthetőség érdekében.

Kedves Barátaim, Kedves Barátaim azért jöttünk ide ma délután, hogy megmutassuk, a demokraták arcát Magyarországnak. Azért jöttünk, hogy hallja Magyarország a demokraták hangját. És azért jöttünk, hogy fenn a Várban, a Sándor palotában, akinek illik hallania, akinek illik tudnia, azok hallják és tudják. Van egy Magyarország, amely nem akarja feladni álmait, van egy Magyarország, amely nem akarja eladni a köztársaságát, van egy Magyarország, amely hisz a szabadságban, hisz az emberi tisztességben és hisz abban a kötelezettségben, hogy vigyáznunk kell egymásra. Mi vigyázni fogunk egymásra


Az MTI csak hét sorban számolt be a tüntetésről

Drága Barátaim!
Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy elárulta a Köztársaságot! Mert a Köztársaság nem egy papíros, a Köztársaság legnemesebb közös ügyünk, az az ügy mely arról szól, hogy minden, akárhányan, akárhány félék vagyunk, egyenlő polgárai vagyunk ennek a hazának, azonos jogokkal, ez a nép nem engedi, hogy miniszterelnöke és köztársasági elnöke meghazudja, elrabolja, ellopja tőle ezt a köztársaságot
Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy meghamisítja és ellopja történelmünket. A szerint válogat nemes történelmünk darabjaiban, hogy neki, kormányának, keresztény konzervatív meggyőződésének éppen az adott helyzetben mire van szüksége. Ha kell, kitiltja történelmünkből az első Köztársaság elnökét, máskor, ha arra van szüksége, akkor ki kívánja törölni azokat a szörnyű napokat, amelyekkel ha nem nézünk szembe, ha nem nézünk szembe, hogy ’44-ben elengedtük több száz ezer magyar embernek a  kezét, és végignéztük, hogy halálba küldték őket, akkor megismétlődhet még egyszer. Mi azért nem engedjük, hogy ellopják sem a dicsőséget, sem pedig a tragédiát, mert az egyikből erőt kell meríteni, a másikból pedig tanulni kell.
 
Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy lábbal tiporja a szabad sajtót. A szabad sajtó a lehetősége a köztársaság polgárainak, hogy tájékozódjanak és véleményt mondjanak. A sajtó, a szabad sajtó, a demokrácia lelkének egyik legfontosabb darabja. Ebben mutatkozik meg  sokszínűségünk, és ebben mutatkozik meg, hogy a demokratikus Magyarország polgárai  sokszínűségükben képesek egymás mellett élni és elfogadni egymást. Aki nem fogadja el a sajtó sokszínűségét és szabadságát, az nem fogadja el, hogy a köztársaság polgárai sokszínűek és sokfélék lehessenek. Az nem a nemzetét, hanem önmagát szereti. Nekünk nem önmagát szerető miniszterelnökre, nem önmagát szerető elnökre van szükségünk, hanem minket tisztelő, értünk küzdő, ha kell, akkor értünk meghalni is tudó miniszterelnökre és elnökre van szükségünk
 
Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy politikai célra használja fel az ügyészséget, de legalábbis egyik részét. Tisztességes, demokrata nem bújik az igazságszolgáltatás kifacsart része mögé annak érdekében, hogy politikai küzdelmét megvívja. Mi azt üzenjük neki, ha ember akar lenni a gáton, akkor jöjjön a gátra és ne küldje ránk a csahosait.
 
Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy megfélemlíti a bíróságot. A szabad, önálló bíróság a köztársaság működésének kikerülhetetlen és megkerülhetetlen alapja. Ahol a bírónak attól kell félni, hogy számon kérik rajta az ítéletet a végrehajtó hatalomból, ahol a bírónak attól kell tartani, hogy pártpolitikusok diktálhatják le az ítéletet, akkor ott megszűnik a szabadság. Tiszteljük azokat a bírókat, akiknek volt bátorságuk az elmúlt napokban azt mondani ennek a miniszterelnöknek és azt mondani ennek a kormánynak, hogy el a kezekkel a bíróságtól. Mi támogatjuk őket.
 
Azzal vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy korlátozza a szellemi kulturális élet szabadságát. Ott tartunk, hogy pártpolitikusok mondják meg, hogy mi a jó művészet, mi a minőségi irodalom, hogy létezik-e Magyarországon monocrom festészet. A politikusnak van dolga, van dolga a kultúrában és a művészetben is. Egyetlen egy, hogy biztosítsa az alkotó művészeti élet szabadságát, az önkifejezés szabadságát, tegye lehetővé, hogy újra fogalmazza a művészet, a kultúra nyelve folyamatosan önmagát, biztosítsa, hogy szabadon, elevenen lüktessen a magyar kultúra, tovább élve hagyományaiból, de ugyanakkor építve a modern magyar kultúrát és művészetet is. El a kezekkel a magyar kultúrától, el a kezekkel a magyar művészettől, politikusoknak nincs ezzel dolga.
 
Vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy bűnös érzéketlenséggel tekint munkások százezrei és millióira, hogy bűnös érzéketlenséggel figyeli a szegénység tobzódását, hogy nincsen sem lelki- sem politikai ereje, sem talán szándéka arra, ha segíteni nem is tud, legalább együttérzést, részvétet mutasson, de még azt sem mutat. Gőgösen azt vágja a képébe millióknak, hogy annyit értek, amennyit megkerestetek. Azt üzenjük neki, hogy Magyarország sokmillió polgára sokkal, de sokkal többet ér annál, mint ő gondolja. Azt üzenjük neki, hogy sok százezer ember küzd ma Magyarországon akár napi gondokkal, ők értékes emberek, s lehet, hogy sokkal értékesebbek, mint azok, akik őróluk ezt a gyalázatos bizonyítványt kiállították.
Azzal vádolom Orbán Viktornés kormányát, hogy szétzilálják a közszférát. Ma nincs a közszférának olyan darabkája, amely nyugalomban érezhetné magát. Valóban. Szolidárisak vagyunk most a rendvédelmi dolgozókkal, a rendőrökkel, de tudjuk jól. Ma nincsenek biztonságban a tanárok, ma nincsenek biztonságban az orvosok, ma nincsen biztonságban egyetlen hivatali dolgozó sem, Magyarországon a közszférában a félelem, a megaláztatás az úr. Ez a kormány meg kívánja törni a közszférának a gerincét, de azt mondhatjuk nekik. Ezek az emberek erősebbek és tisztességesebbek, annál, mint ők képzelik. Ma még csak a rendvédelmiek tüntettek, de el fog jönni a nap, amikor a sok százezer közszférában dolgozó ember azt mondja, hogy eddig és ne tovább!
Azzal vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy tétlenül nézi és tűri legszegényebbek ellen irányuló erőszakot. A miniszterelnök azt mondta egykoron, hogy majd ő két pofonnal elintézi. Ahogy látom, a pofonokat mások adják, és azok kapják, akiknek leginkább oltalomra lenne szükségük. A miniszterelnök  csendben figyeli, hogy az ő politikai szövetségeseihez kötődő gárdák le-föl masíroznak Magyarország legszegényebb vidékein és családok százai és ezrei rettegnek attól, hogy mikor jön a miniszterelnöke által beígért, de nem általa adott pofon. A miniszterelnöknek az a dolga, hogy tartsa fenn a rendet valamennyi városban, valamennyi utcán, ne engedje meg, hogy félkatonai milíciák masírozzanak és tartsák félelemben Magyarország polgárait, mert nem félünk, és nem fogjuk megengedni, hogy bárki is megfélemlítsen. Mi a megfélemlítettekkel együtt vagyunk.
Azzal vádolom Orbán Viktort és kormányát, hogy elszigeteli Magyarországot Európától és a világtól. Mi vagyunk az európai unió soros elnöke. S mondják, látták  itt egyszer  is Andrea  Merkelt is Budapesten, látták itt Sárközit Budapesten? Üdvözölhették Cameront? Mert senki nem jön el, mert még attól is félnek, hogy egy fényképen kell szerepelni a magyar miniszterelnökkel. Lehet pöckösen járni Európa utcáin,  de muszáj figyelmeztetnem  mindenkit! Magyarországnak van ereje, Magyarországnak van bizalma és önbizalma, de sikeresnek lenni Európában, és a világban ma csak akkor lehet, ha valakinek vannak barátai és szövetségesei. A magyar miniszterelnök  Európa legmagányosabb politikusa. És az a baj, hogy ennek az árát mi fizetjük meg.
 
Végül, aki számolta, az tudja, hogy 12-edszer azzal vádolom a magyar miniszterelnököt, hogy egyeduralomra tör. Azzal vádolom, hogy húsz év után elege lett a köztársaságból, mert korábban azt tanulta meg, hogy a köztársaságban a nép, nem pedig ő az úr, azt a téves következtetést vonta le korábbi politikai kudarcaiból, hogy ő egyféleképpen maradhat tartósan hatalmon, nem akkor, ha mi szabadok vagyunk és ő küzd a mi támogatásunkért, hanem, ha minket megfoszt a szabadságunktól és ő önmaga hatalmát növeli a mi kárunkra. Mi Orbán önkényuralmát elutasítjuk!
 
Kedves Barátaim!
 
A mi mondanivalónk végtelenül egyszerű. Tanult barátaim előttem szépen és sokféleképpen elmondták. Mi egy egyszerű, szabad világban hiszünk. Mi nem akarunk különleges dolgokat, mi azt szeretnénk, hogyha szabadon és nyugodtan élhetnénk olyanként, amilyennek teremtő, vagy  a sors bennünket teremtett. Azt szeretnénk, ha nem kéne magyarázkodni amiatt, hogy melyikünk gondolkodik így, melyikünk meg úgy. Igen, mi azt tiszteljük ebben a fiatal Magyar Köztársaságban, hogy az elmúlt húsz évben nem kellett azért félni, mert az egyik az isteni gondviselésben, a másik az ember nagyszerűségének erejében hitt, az egyik konzervatív volt, a másik meg szabadelvű, mert az ország oltalmazta a sokféleséget, építkezett belőle és úgy gondolta, hogy ez ereje Magyarországnak. Itt van 10 millió különböző élet, és milyen jó, hogy különbözőek vagyunk. Mi nem akarunk többet. Mi nem akarunk többet, mint hogy a politika hagyja békén a történelmet. A magyar történelemnek vannak dicsőséges és vannak tragikus fejezetei. Van, amelyikre büszkék vagyunk, s van, amelyiket legszívesebben elhallgatnánk. De nem dolgunk nekünk, politikusoknak, hogy mi válogassunk ebből a történelemből. Az dolgunk lenne, hogy segítsünk közösen megérteni, hogy mi volt sikereink forrása, vagy éppen mi volt kudarcaink oka. Ez dolga a politikusnak. Mi nem szeretnénk többet. Mi nem kívánunk mást csak, hogy lehessen szabad a sajtó. Ma a magyar sajtó jelentős része nem szabad. Nem szabad, mert ráteszi a kezét a kormány, vagy nem szabad azért, mert amely mögött még a szabadság erői állnak lassan,  valóban nem élnek meg. Szabadelvűek és baloldaliak sajtója ma az éhhalál küszöbén van, s ha ők elpusztulnak, akkor velük együtt el fog pusztulni a szabadság egy darabja is.
 
Mi nem akarunk mást, minthogy az ügyészség ne a politikában akarjon rendet vágni, hanem a bűnben. Nem akarunk mást, mint hogy a bíróság tehesse a dolgát. Úgy, ahogy az alkotmányban és a törvényekben le van írva. Ezek nem nagy dolgok.  Mi nem akarunk mást, mint hogy olyan legyen ez az ország, amelyben kinyújtott kéz jár az elesetteknek, a szegényeknek, mindazoknak, akik a maguk erejéből nem, vagy csak pokoli nehézségek árán tudnak megélni. Akkor erős egy ország, hogyha azt látják a legelesettebbek, hogy rájuk is szükség van. Én ilyen országot szeretnék. Nem kérünk mást a kormánytól, minthogy ne az osztályönzés vezesse, ne a leggazdagabbakat próbálja még gazdagabbá tenni, hanem hallja, és értse az alul lévők szavát. Ez nem nagy kérés. A miniszterelnök is alulról jött. A miniszterelnök is munkáscsaládból jött. Emlékezzen arra, hogy milyen volt munkáscsaládban élni, hogy milyen volt, amikor számolni kellett hónap végén, hogy van-e még pénz. Legyen végre szolidáris azzal a világgal, amelyből érkezett, vagy ha szégyelli azt a világot, akkor mi szégyelljük magunkat őhelyette.
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Bárhogy is, itt két világ áll egymással szemben. Mi egy nyugatos, polgári Magyarországot képzelünk el magunk számára. Ezzel a világgal szemben áll Orbán keleties, despotikus Magyarországa. Mi tagadás, mi Magyarország hajóját a nyugathoz kötnénk. Okos, felelős, polgári erényekkel, munkával, miközben azt gondolom, hogy a velünk szembenállók ezzel ellentétben berzenkednek mindattól, amitől a nyugat erős lett, amitől a nyugatos polgárság képes folyamatosan újra és megújítani saját világát. Ez a szabadság! A szabadság az éltető ereje mindennek, és ebben van a legnagyobb vitánk ezzel a kormánnyal. Szabadok legyünk, vagy alávetettek? Mi itt ma a szabadságra szavazunk. A szabadságra szavazunk és elutasítjuk az alávetettséget.  Pár hónappal ezelőtt a demokratikus ellenzék pártjai bojkottot hirdettek az alkotmányozással szemben. Hosszú vitánk volt, amíg eljutottunk eddig a döntésig. Azt gondolom, hogy jól tettük. Jól tettük, mert nem akartunk szerepet vállalni egy demokratikus kutyakomédiában, nem akartuk a demokratikus díszlet szerepét eljátszani Orbán önkényuralmi rendszerének építésében. Jól tettük, mert teljesen világos volt, hogy ez nem lesz a nemzet alkotmánya, ez Orbán Viktor alkotmánya lesz. Ugyanakkor tegyük hozzá, azt reméljük, és azért dolgozunk, hogy a húsvéti alkotmány pünkösdi királyság legyen! Azért dolgozunk, hogy visszaadjuk ezt az alkotmányt oda, ahová való. A történelmi enyészetnek.
 
Azt mondja a miniszterelnök, hogy le kell zárni az elmúlt két évtized zavaros átmenetét. Én nem ezt gondolom. Én nem ezt gondolom. Én tudom, hogy sokan, sokféleképpen vélekednek az elmúlt két évtizedről, de mégis azt kell, mondjam Önöknek, hogy Magyarország történelme során először volt igazából szabad, független és először élték meg azt magyarok milliói, hogy az ő szavuk ugyanannyit ér, mint bárkié másé. Ez egy nehéz világ. Én tudom, hogy a  demokrácia nehéz felelősséggel jár, de nem ismerek egyetlen egy olyan sikeres országot sem, amely ne a szabadságból és a demokráciából építkezett volna. Meg kell őriznünk nekünk ezt a világot, mert ez az egy, ami Magyarországot naggyá teheti. Mi pedig  egy önmaga erejében hinni tudó, erős és büszke Magyarországot szeretnénk. Van, amit le kell zárni.
Le kell zárni mindazt, ami 1998-ban éppen Orbán Viktorral kezdődött el. 1998-ban az egészpályás letámadással, a telefonkönyvek átírásával, demokratikus közép elhagyásával. Én baloldaliként kritikus voltam Antall József kormányával. De az a kormány jobb-közép kormányként tiszteletben tartotta az alkotmányosságot, a köztársaságot és a szabadságot. Konzervatív barátaim.. konzervatív barátaim, akár itt a téren, akár aki képviseletében itt ma hozzászólt Kerék-Bárczi Szabolcs bizonyosan nagyon sokat vitatkoztak  Horn Gyula kormányával. Ez természetes. De Horn Gyula kormánya egy tisztességes balközép kormány volt, amely megtartotta az alkotmányosságot, a köztársaságot és értette és tudta, hogy lehet, hogy van többsége, de az ország nem az övé. Az ország mindannyiunké. Horn Gyula tisztességes demokrata volt.
 
Majd jött egy korábban nagyreményű fiatal politikus 98-ban, aki egyre inkább úgy kezdett el viselkedni, hogy mindenki más, aki vele nem ért egyet, annak nincsen helye a politikai nemzetben. Mindenki más, aki vele szembefordul az másodosztályú és értéktelen magyar. Jött egy fiatalember miniszterelnökként, aki azt mondta, hogy mi nem együtt vagyunk közösen magyarok, hanem barátra és ellenségre osztotta Magyarországot. És Magyarország 1998 óta Orbán Viktor csapdájában vergődve próbál meg újra és újra kitörni ebből, de nem sikerül. És erre nem az a válasz, hogy Orbántól, mint személytől kell megszabadulni. Mert az a válasz, hogy az orbánizmustól kell megszabadulni, attól a gondolattól, hogy ebben az országban vannak jó és rossz magyarok, mert nincsenek.
Ebben az országban jóravaló magyar emberek vannak, akik élni akarnak, sokféleségükben, ilyenként és olyanként. Szabadelvűek és baloldaliak három kísérletet tettek az elmúlt sok-sok évben, hogy kitörjünk ebből a  csapdából. Medgyessy Péter nemzeti közepe ilyen kísérlet volt. Elbukott. Az én 2006-os szembenézésem, felrázása jól, vagy rosszul legalább az enyémeknek. A hazugságokon való túllépés drámai kísérlete ugyanez volt. Elbukott. Bajnai Gordon, amikor azt mondta bucsuzó beszédében, hogy Mesterházy Attilát és Orbán Viktort egyaránt demokratának és hazafinak tekinti – én ugyan nem így gondolom -, de kísérlete elbukott. Mert minden kinyújtott kézre, amely a mi irányunkból a jobboldal felé nyúlt, minden egyes alkalommal az erőszak, az elutasítás a hátatfordítás volt a válasz.
 
Nem tudunk mást tenni, mint azt tudom mondani, a három elbukott kísérlet után kell tennünk egy negyediket. Három a magyar igazság, egy a ráadás. A negyedik kísérletnek, bölcsebbnek, okosabbnak, őszintébbnek és bátrabbnak kell lennie. Azért fogunk küzdeni, hogy újra egymásra találjanak a magyarok. Nem önmagában azért fogunk küzdeni, hogy politikai vereséget mérjünk ellenfeleinkre – ez önmagában természetes -, azért küzdünk, hogy Magyarország és a magyarok egymásra és az ország végre önmagára találjon. Ez a legnagyobb és legnehezebb történelmi vállalkozás. Ez az ország nem jobban a miénk, mint bárki másé. Nem jobban. Ehhez az országhoz nekünk nincsen több jogunk, mint bárki másnak. Mi nem akarjuk, hogy bárki is ezt gondolja. Mi úgy gondoljuk, hogy a miénk is csak annyira, mint amennyire bárki másé lehet. Mondjuk el nyugodtan a jobboldali szavazóknak, hogy nekünk semmi bajunk nincsen velük.
 
Mi azt gondoljuk, hogy az a világ legtermészetesebb dolga, hogy a baloldalt kiegészíti a jobb, hogy a konzervatívok mellett vannak szabadelvűek és vannak szociáldemokraták. Mi azt szeretnénk, hogy ők jobboldaliként, mi meg bármi másként békében és szabadon élhessünk ebben az országban. De be kell valljam, nem ugyanezt gondolom azokról, akik Orbán rendszerének hű, alázatos, tevékeny kiszolgálói. Nem ezt gondolom. Mert tudnia kell mindenkinek, aki tudatosan és rosszhiszeműen a köztársaság alapértékeinek megsértésére tör, azokkal mi keményen küzdeni fogunk. Tudnia kell azoknak az ügyészeknek, akik nem a dolgukat teszik, hanem pártmegbízatást teljesítenek, hogy ebben nem lesz bocsánat. Tudniuk kell azoknak az újságíróknak, akiknek a köztelevízióban, a közmédiában kellene szolgálniuk hitelesen tájékoztatni az országot és nem ezt teszik, hanem pártmegbízatást teljesítenek, hogy nekik nem fogunk megbocsátani. Tudnia kell … Tudnia kell azoknak a nagyköveteknek, akik nem a Magyar Köztársaságot képviselik a világban,  hanem a Fidesz pártutasításai alapján próbálják meg Magyarország egyik felét, azt a felét, amit mi képviselünk, lehetetlen helyzetbe hozni és rosszhírünket kelteni a világban, nem lesz bocsánat. Nem lesz bocsánat, mert megszegték azt az esküt, ami alapján munkájukat végezni kellene. Nekünk a jobboldali választóval nincsen gondunk, mi a jobboldali választókat magunkkal egyenrangú szabad polgárnak tekintjük és természetesnek tekintjük a választóikat, de akik Orbán önkényuralmi rezsimjét kiszolgálják, rosszhiszeműen, velük nem lesz bocsánat.
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Drága Barátaim!
 
De hát el kell dönteni, hogy akkor mi a feladat. Három dolgunk van. Az első feladat most 2011 tavaszán, hogy megszervezzük a demokratikus ellenzéket. Világos, hogy ahhoz, hogy ez sikerüljön, minden bizonnyal változnia kell a demokratikus ellenzék mindkét pártjának. Az egyikről többet tudok, a másikról kevesebbet. Ami a hozzám legközelebb eső pártot illeti, abban én meg fogom tenni a dolgomat, hogy az a párt alkalmasabb legyen arra, hogy demokraták széles közösségét befogadni legyen képes. Mi, akik pártokhoz közelebb állunk, vagy éppen távolabb, nekünk muszáj tisztességesen szólnunk arról, hogy mit gondolunk azokról, akik pártoktól távolabb, civil alapon szerveződnek. Azt szeretném, hogy ha mi bátorítással, biztatással fordulnánk a civilekhez. Mondjuk nekik azt, hogy mi is erőt merítünk az ő mozgalmukból. Bátorítsuk, bátorítsuk őket arra, hogy ne elégedjenek meg nemet mondani, hanem egyre inkább vállaljanak aktív politikai szerepet. Igen, mi nem vagyunk féltékenyek. Ha új demokratikus párt szerveződik Magyarországon, mi azt üdvözölni fogjuk. Azért, mert mi azt gondoljuk, mi demokraták, a demokratikus ellenzék tagjai, hogy bár egy a tábor, de sok a zászló. Minket nem zavar, minket nem zavar a demokraták sokszínűsége. Mi erőnek gondoljuk ezt a sokszínűséget. Közben szeretnék még valamit magamnak mondani – nagyon halkan. Nem lehet a rossz ellen rossz eszközökkel küzdeni. Sok durvaság van a politikában. Rendkívül durva lett a politika nyelve. Azt szeretném kérni a velünk együtt-tartó demokratáktól, őrizzék meg a méltóságot. Mi.. És, hogy még egyértelműbb legyek, én Orbán Viktornak személyes életében egészséget, sikert és magánboldogságot kívánok. De! És komolyan gondolom. Egészséget, hosszú életet, sok örömöt. Az, hogy a politikában ellenfelek vagyunk, az nem azt jelenti, hogy nekünk nem dolgunk egymást tisztelni. Én azt gondolom, hogy a demokratáknak az is dolga, hogy tudják tisztelni az ellenfelet. Mert ha mi nem tiszteljük, ők sem fognak bennünket tisztelni.
 
Második feladat. Nem lesz elég leváltani ezt a kormányt. Le fogjuk majd váltani, de ez nem lesz elég. Az is fontos, hogy közösen megalkossunk a nyugatos polgári Magyarország programját. Azt szeretném, hogy ha nem lenne még egy olyan kormány Magyarországon, amely csak abban tudott jeleskedni, hogy leváltotta elődjét. Olyan kormánynak kell jönnie, amelynek valamennyi szándékáról, megvalósítani tervezett programjáról a választók megválasztásuk előtt tudtak, arra felhatalmazást és mandátumot adtak. Igen, a nyugatos, polgári Magyarország programja, a köztársaság helyreállítására, a parlamentáris demokrácia megerősítésére, a szociális piacgazdaság kié pitésére fog irányulni. S igen, mi legközelebb akkor fogunk kormányozni, hogyha Önök a választók azt mondják, hogy egyetértenek velünk abban az adópolitikában, amit csinálni akarunk, egyetértenek velünk abban a családpolitikában, amit csinálni akarunk, egyetértenek velünk abban a fejlesztéspolitikában, amit csinálni akarunk, mert mi nem akarunk zsákbamacskát árulni. Mi azt akarjuk, hogy a választók értsék, hogy mire adnak felhatalmazást. Mi egy ilyen Magyarországot, ilyen kormányt akarunk.  Ha tehát megszerveztük a demokratikus ellenzéket, majd megalkottuk a nyugatos Magyarország programját, akkor és csak akkor jön el az idő, hogy leváltsuk ezt a kormányt, és újjáépítsük a köztársaságot.
Ez lesz a harmadik feladatunk. De nem lehet a sorrendet megcserélni, ennek a kormánynak a leváltása nem holnap fog bekövetkezni. És nemcsak azért, mert ez a kormány nem érdemelné meg. Dehogynem, megérdemelné. Hanem azért, mert a leváltóknak nagy a felelőssége. Nem elég a kormányt leváltani, hanem rendelkezni kell azzal a politikai, szakmai, emberi, morális erővel, amellyel új kormányt lehet álli tani az ország élére. Ehhez pedig nekünk, demokratáknak még idő kell. Az az előttünk álló időszaknak a feladata, hogy megszervezzük önmagunkat, hogy erősek legyünk. Mi nem destabilizálni akarjuk ezt a kormányt, mi nem mindenáron megdönteni akarjuk ezt a kormányt, mert mi nem a döntésben akarunk erősek lenni, hanem az építésben. Ez lesz a mi dolgunk.
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
 
Holnapután Orbán Viktor és kormánya merényletet fog elkövetni a harmadik Magyar Köztársaság ellen. Megsebzik, de el nem pusztítják. Holnaptól valamennyiünknek az a dolgunk, hogy azért dolgozzunk, hogy a Magyar Köztársaság újra erős legyen, büszke legyen és bírja polgárok millióinak támogatását odaadó szeretetét küzdelemben, békében, hazaszeretetben.
 
A Köztársaságért! A Demokratikus Magyarországért! Köszönöm szépen!

Piroslap Twitteren Piroslap Facebookon Piroslap IWIW-en Piroslap Hírlevél
 

A bejegyzés trackback címe:

https://piroslapok.blog.hu/api/trackback/id/tr662838125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

igaz szó 2011.04.19. 05:11:05

MÉG NEM KÉSŐ : EMBEREK ÉBREDJETEK ITT AZ IDŐ:hogy leváltsuk ezt a kormányt, és újjáépítsük a köztársaságot.
Ez lesz a harmadik feladatunk.
MILLIÓKAT TESZNEK hajléktalanná, barátok komák zsebét tömve: NEM AKARHATJUK EZT!!!! NEM NEM NEM

Kalmár 2011.04.19. 06:46:10

Ez beteg.
Minden olyannal megvádolta Viktort, amit ő mag elkövetett.
Éljen fletó.
Ennek a balféknek köszönhetően, 3 cikluson keresztül lesz polgári kormány.
Folytassátok!!

"Olyan kormánynak kell jönnie, amelynek valamennyi szándékáról, megvalósítani tervezett programjáról a választók megválasztásuk előtt tudtak, arra felhatalmazást és mandátumot adtak."

DE MOST KOMOLYAN, EZT FLETÓ MONDJA??????

bogenschutze 2011.04.19. 07:43:38

@igaz szó:

Te egyszerűen HAZUDÓS VAGY!
Jó nagy marhaságot írtál, ahhoz képest, hogy az elvtársaid egyik fle bíróságon a másik már börtönben van LOPÁSÉRT.

doktor.dikhed 2011.04.19. 08:38:32

@Kalmár: Biztos nem magára gondol :D Csak felhívja a figyelmet a problémákra.

naiva9 2011.04.19. 09:01:52

Ha nem vagyunk köztársaság, miért kell köztársasági elnők?

v.peti 2011.04.19. 09:13:35

Elég volt a kommunizmusból jólét kell én 45 éve építem a szocializmust és kik gazdagodtak? Kovács László,Mesterházi Attila ,Gyurcsány Ferenc STB STB
és mi sokan szegények maradtunk.Erre jön egy kormány aki rendet jólétet akar ez
nem jó az elvtársaknak.Végre szenvedjenek nem férnek hozzá a pénzhez nem
tudnak lopni, Úszitsák csak a sok b.....mot nem fognak győzni 2014 ben sem.
Az LMP eltünik a süllyesztőben az mszp szétszakad Ámen

nagy1a 2011.04.19. 13:09:56

@igaz szó:Drága barátom,az első feladatod az lenne, hogy valóban ébredj fel!!Lenne egy második feladatod is, hogy a hazug nemzetvezetőd mellett te is fogd be már végre a pofádat és a lopott pénzeddel, meg a tolvaj, hazug bandáddal együtt húzz el a sunyiba!!
A harmadik pedig az lenne, hogy vigyétek már vissza ezt az idióta fletót a klinikára, mert már jó régen ott a helye, nagyon hiányolják!!
Na ezek után mehetsz a pénzedért, amit a kora reggeli bérbeírásodért kaptál - te elvű elvtárs!!

nagy1a 2011.04.19. 13:11:39

@igaz szó: javítás - elvhű elvtárs

kurtipista 2012.01.02. 22:03:24

Majd akkor váltsátok le, ha ti lesztek többségben! :-) Mert egy demokratikus államban ha jól tudom a többségi akarat dönt! Gondolom ezzel egyetértetek!