Hódmezővásárhely, Budapest V. kerülete, Kaposvár, Szolnok, Sopron, Tatabánya. Az adóslista első hat helye, az egy főre jutó eladósodás itt a legnagyobb. Persze ezt az emberek közvetlenül még nem érzik, de pimasz mód feltehetném a kérdést hol a lové? Mert ha munkahelyteremtésre és vállalkozások támogatására lett ez a temérdek pénz elköltve, akkor nincs nagy baj. De az esetek döntő többségében látszat beruházásokra és minden napi működésre szórták a városatyák el a közpénzt. Magyarul „a közkiadások lefaragása helyett elsősorban kötvénykibocsátással próbálták ellensúlyozni.”
Persze lehet ezt jól is csinálni: „a legkisebb adósággállománnyal a XIII. kerület a pozitív példa - derül ki a Progresszív Intézet tanulmányából.
Az önkormányzati választások előtt időszerű, hogy különböző szempontok szerint értékeljük a helyi politikai erők négy éves tevékenységét, annak érdekében, hogy a választópolgárok mind tisztább képet kapjanak teljesítményükről. A Progresszív Intézet ezért a 23 budapesti kerület és a 23 megyei jogú város önkormányzatát vette górcső alá.
Az összesen tizenkét indikátorra épülő kutatásból az derült ki, hogy minden szempontot egybevetve a fővárosi kerületek megelőzik a vidéki nagyvárosokat. Ennek oka elsősorban az, hogy eladósodottság mértékében a megyei jogú városok sokkal rosszabbul állnak, mint a fővárosi kerületek. A XIII. kerület a legtöbb mutató tekintetében veri a mezőnyt: eladósodottságát tekintve a legkedvezőbb helyzetben van, fejlődő közfoglalkoztatási programmal bír, és magas összegűek a jóléti kiadások, valamint sporttámogatásra is nagy összeget költ. Hódmezővásárhely viszont az egy főre jutó eladósodottság miatt a lista legvégén kullog, de nyilván az sem javította a város mutatóit tanulmányban, hogy a kért adatoknak mindössze 7,27%-hoz jutottak hozzá.
Persze az átláthatóság és az adatszolgáltatás minimumát sem ugrotta meg minden önkormányzat korrektül. Az eredmény igencsak szélsőséges képet mutat: vagy elérhető minden adat vagy minimális az ezekhez való hozzáférés. A három „legjobb tanuló" Békéscsaba (Fidesz-KDNP-VP), Szeged (MSZP-SZDSZ) és a XIII. kerület (MSZP), amelyek maradéktalanul teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket. Rajtuk kívül még nyolc olyan önkormányzat volt, amely pozitív attitűdöt mutatott és 80% feletti arányban tette hozzáférhetővé a tevékenységét jellemző mérőszámokat. Ezek sorrendben: 10. kerület (MSZP), Szolnok (Fidesz-KDNP), Debrecen (Fidesz-KDNP), Kaposvár (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa (Fidesz-KDNP), Veszprém (Fidesz-KDNP), Győr (Fidesz-KDNP) és Budapest 11. kerülete (MSZP-SZDSZ). A többi önkormányzat viszont csak csekély mértékben (bőven 40% alatt) mutatott hajlandóságot arra, hogy saját magáról infomációkat közöljön; az utolsó három helyen Eger (ELE), Érd (Fidesz-KDNP) és Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP) állnak.
Az önkormányzatok gazdálkodásának egyik fontos mutatója az eladósodottság. A legnagyobb adósságállománnyal - 30 milliárd forinttal - Pécs (Fidesz-KDNP) büszkélkedhet, míg a szintén kormánypárti vezetésű Szolnok, Kaposvár és Debrecen 20 milliárd fölötti hitelállománnyal küzd. A nagy adósok között csupán egyetlen szocialista város - Szeged - található.
Némiképp módosul a kép, ha az egy főre eső adósságállományt vesszük alapul. Ebben az esetben Hódmezővásárhely (Fidesz-KDNP), a főváros V. kerülete (Fidesz-KDNP) és Kaposvár (Fidesz-KDNP) a legrosszabb helyzetben lévő önkormányzat. A legkevesebb adósság a XIII. kerületben élőket terheli.
Népszabadság/Piroslap
