Politológusként írhatom, hogy végnapjait éli az MDF. Rendszerváltozásunk egyik emblematikus pártja, mint egy vedlő kígyó, -szép lassan- ciklusról ciklusra hagyta el a részeit. Antal József óta a párt folyamatosan forgácsolódik szét. Először a Csurka István nevével ismerté tett radikális jobboldal távozott át a MIÉP-be, ugyan ebben a ciklusban vált ki Palotás János, a Köztársaság Párt front embere, valamint Király B. Izabella a Magyar Érdek Pártjának egyedüli csalogánya. Voltak kisebb kiválások is, mint például a méltatlanul elfeledett Zacsek Gyula álmaiból kiszökkent Piac Párt. A 94-es ciklusra az MDF frakció 160 fölötti létszáma 40 alattira csökkent, de ebben a pici frakcióban sem marad fent az egység, és az MDNP mozaikszó megszületik.

Itt grundol az akkor expártelit legkiválóbb Kónya Imréje, Jeszenszky Gézája, -a házelnökök atyja, a rendszerváltás parlamenti magyar hangja- Szabad György. A párt, a 98-as választásokra annyira meggyengül, hogy önálló erőként be sem kerül a parlamentbe. A Fidesszel közös jelöltek, akik mandátumukat egyénibe szerezték, alkotnak ugyan frakciót, de ebben kivételesen nincs szakadás. A 2002-es választásokon kéz a kézben a Fidesszel indulnak. Sehol nem kísérleteznek önálló jelölt állítással, és a megyei listák is közösek. Az elbukott választások estéjén még Dávid Ibolya Orbán Viktor mellett bazsalyog, de egy hétre rá már a barátság korántsem olyan, mint régen. Az MDF elkezd távolodni a Fidesztől. Ezzel kezdődik a szokásos kiválásosdi. A hithű MDF-es Lezsák Sándor vezetésével megalakul egy egyesület: Nemzeti Demokrata Forum. Majd biztos, ami biztos alapon az MDF frakció azért még kizárja, akit ki kell. 2006-ban a választások során válik meg Gémesi Györgytől és Sisák Imrétől. A párt az első Ep- választásokon is épphogy, de bekerült, úgy a 2006-os választásokon is parlamenti tényező lett. A 10 fős frakció 2008-ra ugyan elfogyott, és kivált belőle szinte mindenki, aki maradt. Almássy Kornél az IDF politikusa, majd a Tiszteltet Társasága. És megszűnt a frakció. De ez után is tudtak szakadni. Katona Kálmán, Petkó András Olajos Péter és Boros miniszterelnök távozásával 3 fő maradt az egykori MDF-ből. Az Ep- választásokkal behozták a balosnak mondott, őskeresztény-konzervatív Bokros Lajost meg a -királyt a házban- az ékes szólású Habsburg Györgyöt. Ennek hatására az MDF-ből aki még volt az is kivált.

Az MDF nem lesz parlamenti párt. Nem, azért mert nem lenne, aki megválasztaná. Pusztán a nagy pártok, de főként a Fidesz, olyan profi hálózatokat hoztak létre, hogy gyakorlatilag az összes kopogtatócédulát már az első héten begyűjtik. Az Ep- választásokra mindössze 20 ezer ajánló szelvény kell. A parlamenti választásokra ennek több mint hat és félszerese az elégséges, ráadásul egyenletes eloszlásban. Nagy feladat 750 ajánlószelvény összeszedése, 176 helyen. Az igazi kérdés az, hogy kevesebb, mint fél év alatt az MDF képes lesz-e olyan aktivista hálózatott felépíteni, ami az indulási minimumokat teljesíteni tudja. De félő, hogy ebben a csatában Góliát lesz a nyertes és nem Dávid.