Hírek és kommentjeink

 

 

Piroslap on Facebook


Legutóbbi hozzászólások

Magyarország felemelkedése, a multik és a bevándorlás

2015.06.21. 15:32 | Brendel Mátyás | Szólj hozzá!

mealianz.jpg

Nemrég "Külföldi vagyok, elveszem a munkájukat" címmel indult egy Facebook oldal, és jelenleg 7ezres létszám körül tart. Nem feltétlenül nagy oldal, valószínűleg a többség inkább titkolja, hogy külföldre menekült magyar, mert fél. Az oldal szándéka szerint úgy gondolom, azt kívánta volna demonstrálni, hogy milyen sok magyar menekült (itt ugye a "menekült" kifejezést lazán, gazdasági menekült értelemben értjük) külföldre, és, hogy ez sokkal nagyobb probléma, mint a Magyarországra emigráló külföldiek, akik szerintem egyáltalán nem is képeznek különösebben problémát. De ezt majd kifejtem, erről fog szólni a post.

A másik dolog, amire az oldal egy kicsit provokatív stílusban próbálta felhívni a figyelmet, hogy a külföldre menekült magyarokról a külföldiek szintlén gondolhatnák azt, hogy elveszik a munkájukat. Ahogy a magyarok jelentős, xenofób többsége - beleértve zseniális kormányunkat - úgy tekinti, hogy a Magyarországra menekült külföldiek, például szírek, afgánok, "elveszik" a magyarok munkáját, úgy az angolok is gondolhatják azt, hogy az oda menekült magyarok "elveszik" az ő munkájukat. Na most az oldal célja szerintemaz is, hogy bemutassa, hogy bár nagyon sok magyar dolgozik külföldön, azért szerencsére a nyugat-európaiak nem annyira irigyek, és xenofóbok, mint a magyarok. Nem vagyok biztos benne, hogy ez így van-e, erről alapos felméréseket kellene összehasonlítan, de az oldal szerintem ezt kívánja bemutatni.

emigransok.jpg

Én mindenképpen megállnék itt egy kicsit, hogy rámutassak, hogy ez az "elveszi a munkáját" dolog egyáltalán nem egyértelmű, és ezért tettem idézőjelbe. Sem a külföldön dolgozó magyarok, sem a Magyarországon dolgozó külföldiek esetében. Ahogy arra pár vicces mém rá akart mutatni, ha valaki magyarként, Magyarországon valahol kaphatna egy munkát, mert megvan hozzá a szakképzettsége, mondjuk informatikus, orvos, vagy áruházi pénztáros, akkor elég nehezen képzelhető el hogy a munkáltatója előnyben részesít egy külföldit, aki esetleg nem is beszél magyarul, vagy nem elég jól. A külföldiek többségének szerintem esélye nincs elvenni olyan munkát, amelyre bőven lenne magyar jelentkező. Ebben megvéd minket a nehezen tanulható nyelvünk. Egy londoni pizzafutárnak már inkább van mitől félnie. A külföldön dolgozó magyaroknál már inkább elképzelhető, hogy elveszik valakinek a munkáját, mert tudnak németül, franciául vagy angolul. És erre ők is reagálhatnak idegengyűlölettel, amit viszont a magyarok szívnak meg.

Olyan szempontból tehát mindenképpen fontos ez az oldal - akár toleránsabbak a nyugatiak nálunk, akár nem - hogy tudatosítsuk: a magyarok, azok az emigráció mindkét oldalán szívják a harcif...: befogadó ország is vagyunk, meg kibocsátó ország is, no meg tranzit ország is. Ugyanis befogadni végül is nagyon kevés menekültet fogadunk be. Mindenesetre az idegengyűlölet szításával Európában mi magunk is rosszul járunk.

Én erre az oldalra egy kicsit más értelmű fényképet raktam fel. Életem során éltem Finnországban, Franciaországban, és Németországban is.  Az én jelenlegi cégem az autóiparban, az információs technológiai fejlesztések egy nagyon felfutó ágában tevékenykedik, egészen jó üzleti és növekedési trendekkel.  Egy olyan terméket fejlesztünk, és gyártunk, amely ma a technológia fejlődés élvonalába tartozik. A fejlesztés egy olyan városban folyik, amelyhez közel nincs jó német egyetem. Németország más városaiból csalogatnak ide embereket. Ezenkívül a világ összes országából is. És még így sincs elég informatikus fejlesztő. Gyakorlatilag állandóan bővítenék a céget, új irodaépületet építenek a telephelyen, új irodaházakba költözünk, alig férünk el, de még így is több, és több ember kellene.

Ez a cég, mint mondtam, iszonyatos mennyiségű pénzt hoz Németországnak. Az összes GDP-hez képest persze keveset, de egy átlagos magyarországi céghez képest nagyon sokat. Míg Németországban nagyon sok ilyen cég van, addig Magyarországon hasonló kaliberű cég alig van. A Prezi, a Graphisoft és társai egy nagyságrenddel kisebb cégek, az Audi, Mercédesz, Suzuki és Volkswagen gyárak pedig csak külföldi cégek kihelyezett gyárai. Ezek pár ezer munkásnak adnak munkát - ami jobb, mint semmi -  de kevés képzettebb, szellemi tevékenységet végző fejlesztőnek.

Na most, amitől Németország, vagy az Egyesült Államok gazdasága igazán nagy, vagy amiért például Finnország gazdasága egy évtizede  igen erős mértékben fejlődött, abban ezek a cégek óriási részt képviselnek. Persze, fontosak a kisvállalkozások, fontosak a hagyományos ipari ágazatok, a szolgáltatás, sőt, a mezőgazdaság is. De az igazán húzóágazatok azok lehetnek, amelyekben meg tud jelenni pár ilyen nagy multinacionális cég, amely egy gyorsan növekvő, világméretű piacon tud olyan részesedést szerezni, amely komoly nyereséget jelent.

Igen ám, de mi kell ehhez? Kell nyilván tőke, és Magyarország ebben sem túl erős. De ama bizonyos új piacon, ama bizonyos új termékek kifejlesztéséhez szükség van egy igen jelentős kutatás+fejlesztés részlegre is. És a komoly világpiaci részesedéshez nem egy terméket kell kifejleszteni, hanem egy egész terméksorozatot, sőt, ha lehet, utána még diverzifikálni is kell. Ehhez pedig egy sok ezres méretű K+F részlegre van szükség, fejlesztői platform kidolgozására, és sok év fejlesztői munkára, ahol is egy-egy terméket is több száz ember kell, hogy fejlesszen. A Prezi és a Graphisoft pl. azért nem tudja Magyarországot felvirágoztatni, mert ahhoz kicsik, nincs olyan sok fajta termékük. Egy ország gazdaságát jelentősen meglódító cégnek, mint pl a Nokiának sok termékre (konkrétan a Nokia esetében mobiltelefon típusra), nagy piacra van szüksége.

És mi kell még ehhez?! Több ezer fejlesztő. Honnan vesz egy ország több ezer fejlesztőt?! A saját egyetemeiről? Persze, az jó lenne, és hosszú távon mindenképpen fontos cél lenne. Csakhogy egy garázscégből egy ilyen multivá való kinövéshez robbanásszerű fejlődésre van szükség. Ezt az egyetemek nem tudják megelőlegezni, megjósolni, és lekövetni. Nem tudnak egy ilyen gyorsan növekvő céget emberanyaggal ellátni. A mi cégünk, mint mondtam, Németország másik végéről is rekrutál embereket, de ez sem elég. Ahogy Finnországban sem volt elég a Nokiának az összes finn egyetem összes informatikusa sem. A magyar munkaerő mobilitása pedig ráadásul híresen alacsony. Hogyan lehet ezt megoldani?

A finn, a német, az amerikai, a brit, az ír, és mindenféle nagyvállalatok sokszor kerülnek hasonló helyzetbe. Ilyenkor kétféle utat választhatnak: (i) vagy külföldre outsourcingolják az K+F egy jelentős részét is (ii) vagy importálnak fejlesztőket. Az első megoldást a cégek maguk sem szeretik, és általában problémás is a dolog, mert egy másik országban nehéz az infrastruktúrát, és know-howt exportálni. Én magam sem tudtam semmit a témáról, amelyben most dolgozom. És aztán később az én cégemnek például igen problémás volt egyszer Romániába outsourcingolni egy bizonyos fejlesztést, amelyet korábban én vittem.

Ez egy kicsit ellentmondásosan hangzik. Mert mintha azt mondanám, hogy a külföldi munkaerő silányabb lenne. Az ellentét feloldása az, hogy az nagyon sokszor előfordul, hogy külföldre kihelyezni egy bizonyos fejlesztést nem lehetséges. Sok más szempontból sem, nemcsak a munkaerő miatt. Az viszont lehetséges, hogy az anyacégnél igen sok külföldi fejlesztőt felvegyenek, akik ott helyben megszerzik a know-howt, ott helyben tudnak a fejlesztésben dolgozni. Távlatilag aztán még az is lehetséges, hogy ha ugyanabból az országból nagyon sok fejlesztő van egy cégnél, akkor csak ki lehet szervezni egy fejlesztői részleget. Vagy az is lehetséges, hogy bizonyos munkákat mégiscsak külföldre lehet vinni. Ez mindenképpen benne vannak a trendekben. Előbb-utóbb azért nagyon sok fejlesztés fog Indiában történni.

Az én cégemnél a munkatársaim között van iraki, algériai, marokkói, pakisztáni, egy csomó indiai, észt, brit, francia, sok román, magyar is.  A munkatársaim minimum 35-40 százaléka nem német. A cégem egyáltalán nem tudna a saját szférájában a versenytársakkal lépést tartani, és megfelelő piaci részesedést szerezni a külföldi munkaerő nélkül. Ezek a munkatársak persze vízummal, útlevéllel, meghívóval, szerződéssel jöttek Németországba, valószínűleg nem a zöld határon, és nem illegálisan. De ez csak azért van, mert egy olyan szakmáról beszélünk, ahol nagy képzettség szükséges, és ahol megszokott az ilyen országok közötti mobilitás. Egy ilyen informatikus fejlesztő vélhetően be tud jutni Németországba a megfelelő életrajzzal, interview útján munkaszerződéssel és vízummal. Mindemellett az is elképzelhető, hogy a gazdasági menekültek között is van programozó. A válságövezetekben pedig miért ne lehetne politikai menekült programozó?! Az egyik munkatársam iraki, ő speciel Németországban végzett egyetemet, de lehetne akár menekült is, akik az ISIS elől jött Németországba.

helsinkikisokos.jpg

Viszont a sok fejlesztő mellett szükség van autókat vezető tesztelőkre is, titkárnőkre, sőt, takarítónőkre is. Az én cégemnél például a takarítók többsége már török származású. Az irodaházban történő átépítést pedig egy magyar csoport végzi. Az üzemi menzán láttam már megfordulni magyar szakácsot is. Egy olyan cég, mint az enyém persze nem foglalkoztatna feketén illegális menekültet. Másrészt viszon az illegális menekültek között lehet szakács, titkárnő, belsőépítésben járatos szakmunkás. Ha egy országban az állam nem kerítést épít, és nem toloncol vissza mindenkit, ahonnan jött, hanem adnak lehetőséget a menekülteknek, akkor sok ilyen munkaerőt fel tudnak szívni. Ebben a kisvárosban ugyanis úgy tűnik, nincs annyi szakács, takarító sem, amennyi egy robbanásszerűen fejlődő cégnek hirtelen kéne.

Magyarország kicsit tőkehiányos ország, sokkal jelentéktelenebb az innovációs kapacitása, mint Németországnak. Nem látszik sajnos a közeljövőben az, hogy alakulnának olyan cégek, amelyek ennyire sok munkaerőt igényelnének hirtelenjében. De ha mégis alakulna valami, akkor egész biztosan sokkal nyitottabb országra lesz szükségünk, amely be tudja vonzani a külföldieket. Igazán felzárkózni nyugathoz csak akkor lehet, ha ezt valamikor mégis meglépjük. Közmunkából meg hagyományőrzésből ez nem fog menni.

Piroslap Twitteren Piroslap Facebookon Piroslap IWIW-en Piroslap Hírlevél
 

A bejegyzés trackback címe:

http://piroslapok.blog.hu/api/trackback/id/tr487543932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.